A hongkongi demokráciáért

December 3-án az Európai Parlament ún. bizottsági hete keretében Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Emberi Jogok Albizottság (DROI) közmeghallgatást szervezett „A véleménynyilvánítás szabadságát és a demokráciát érintő kihívásokról Hongkongban, a közelmúlt eseményeinek tükrében” címmel. Mint ismeretes, szeptember végén több tízezres békés tömeg vonult ki és foglalta el Hongkong egyik legfontosabb pénzügyi negyedét, azzal a jogos követeléssel, hogy a 2017. évi kormányzóválasztáson szabadon állíthassanak jelöltet, és a kínai kormányzatnak ne legyen ebbe semmiféle beleszólási joga.



 A két hónapja tartó „Esernyős Forradalom” következtében Hongkong belvárosában megbénult a forgalom, és a rendőrség erőszakkal lépett föl a nagyrészt diákokból álló tüntetők ellen, akik a választási rendszer demokratizálását és Leung Csun-jing kormányzó lemondását követelik. A feszültséggel teljes helyzet mindmáig nem rendeződött.

A mai közmeghallgatáson elsőként Law Yuk-kai, a Hongkongi Emberi Jogi Monitor (Hong Kong Human Rights Monitor) szervezet igazgatója szólalt föl, aki távkapcsolás útján az Európai Unió hongkongi kirendeltségéről számolt be a legutóbbi fejleményekről. A szervezet a tüntetések kezdete óta független megfigyelőket rendelt az utcákra, akik a rendőrség erőszakos fellépését vizsgálják, valamint az emberi jogok érvényesülését ellenőrzik. Peking nyomása alatt a civil szféra állandó fenyegetettség alatt áll, és mozgásterük is nagyon korlátozott. A megfigyelő a nemzetközi közösséget, illetve az EU-s intézményeket arra szólította föl, hogy folytassanak párbeszédet a hongkongi hatóságokkal a helyzet politikai rendezése érdekében. Ugyanakkor azt kérte, hogy az EU tegyen az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket, hogy Peking ne csorbítsa a hongkongi demokráciát és jogállamiságot.

Wong Wai-Kwok Benson, a hongkongi baptista egyetem előadója arra figyelmeztetett, hogy Peking befolyása a hongkongi oktatási rendszerben egyre nyomasztóbb, hiszen a kínai hatóságok azt a „politikai agymosás” eszközeként használják, a Kínai Kommunista Párt propagandája szolgálatában.

Sharon Tam Kang Sheung, az Emberi Jogok Kínában (Human Rights in China) nevű civil szervezet igazgatója a békés megoldást megtalálása mellett szállt síkra. Hongkong nem Kína belügye, hangsúlyozta, ezért az Európai Uniónak határozottan kell fel kell lépnie elnyomó törekvéseivel szemben. A Lisszaboni Szerződés 21. cikkelyének szellemében emlékeztetett, hogy „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye”. Ezek az alapelvek: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei. Kína csupán akkor lehet az Uniónak megbízható partnere, hogyha ezen értékeket tiszteletben tartja – hangsúlyozta.

Tőkés László felszólalásában arra emlékezetett, hogy 2009 áprilisában az Európai Parlament elítélte a kommunista diktatúra bűneit, az európai lelkiismeretről és totalitarizmusról szóló indítvány megszavazása által. Ebben az összefüggésben, miközben egyre csak a kommunista múlt örökségéről beszélünk, negyed évszázad elteltével arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a világ egyes országaiban, úgymint Kínában, Észak-Koreában és Kubában a totalitárius kommunista diktatúra tovább él, és továbbra is szedi áldozatait. Miközben a kelet-közép-európai kommunista visszarendeződés ellen – méltán – emeljük fel szavunkat, a tovább élő kommunizmus ellen is fel kell lépnünk; ez esetben pedig nem szabad hagynunk, hogy a kommunista Kína Hongkongot bekebelezze – mondotta. Románia emberi jogi helyzete az ország belügye, hangoztatta egykor Ceaușescu. Hasonlóképpen mondja ezt a világnak a mai Kína. Azonban világosan ki kell nyilvánítatunk, hogy itt nem beavatkozásról, hanem az egyetemes emberi jogok ügyéről van szó, és ezen a téren nincs helye engedménynek – zárta beszédét erdélyi képviselőnk.