A mai sajtótájékoztató témái: invázió, korrupció, manipulálás

Időszerű politikai kérdésekről tartott magyar és román nyelvű sajtótájékoztatót szeptember 7-én Tőkés László európai parlamenti képviselő a nagyváradi központi irodában. Jelen volt Szilágyi Zsolt kabinetvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke és Csomortányi István, a párt Bihar megyei elnöke.

Elöljáróban Tőkés László köszöntötte a média képviselőit az új európai parlamenti ülésszak – amely augusztus 31-én vette kezdetét Brüsszelben – első sajtótájékoztatóján, emlékeztetve: európai képviselői mandátumát ugyan a Fidesz–KDNP pártszövetség nemzeti listáján nyerte el – amelyre délvidéki és kárpátaljai kollégájával együtt kapott meghívást –, ám mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke továbbra is ellátja a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét, amire felkérést és felhatalmazást kapott. Két pászmán folyik e munka: itthon és az Európai Unióban. Személyes példamutatásával is arra törekszik, hogy megjelenítse azt a szülőföldhöz, hazához és otthonhoz való ragaszkodást, amiről oly sokan lemondtak és lemondanak mostanság mind Magyarországon, mind Romániában. Az EP-képviselő elmondta az újságíróknak: kénytelen rendszeresen cáfolni azokat a hiedelmeket és sugallatokat, amelyek az ő Erdélyből való távozásáról szólnak, hiszen ugyanolyan román állampolgár és nagyváradi lakos, családjával egyetemben, mint volt eddig. Csupán képviselői, közösségvezetői és lelkipásztori hivatása szólítja el rendszeresen különböző helyszínekre.

A napjainkban tapasztalható migrációs válság kapcsán Tőkés László az otthonmaradás imperatívuszát fogalmazta meg elsősorban Kelet-Európa és a Balkán őshonos népei számára. Itthon kell megoldanunk problémáinkat, legyenek azok politikai, társadalmi, gazdasági vetületűek, majd pedig közösen kell keresnünk a választ arra a menekülthullámra, ami Ázsiából és Afrikából zúdult rá országainkra, népeinkre. Ez a válasz pedig nem lehet eltérő attól, amit például a magyar kormány is hangoztat: meg kell szüntetni a menekülés kiváltó okait, azaz a háborús konfliktusokat és a gazdasági-társadalmi nyomort ott, ahonnan a migránsok felkerekedtek, illetve az uniós törvények és szabályok alkalmazása mellett nemzeti hatáskörbe kell utalni a bevándorláspolitikát. A keresztényi szolidaritást pedig nem lenne szabad szembeállítani a menekültinvázió gerjesztette jogos félelemmel, kettős figyelem kell irányuljon az üldözöttekre és az otthonaik biztonságát féltőkre. Sajnálatos, hogy EU szinte nem is fordít figyelmet arra a hetvenmillió őshonos kisebbségire, akik a területén élnek, miközben a gazdasági bevándorlók százezreinek, sőt millióinak fogadásán, segélyezésén és letelepítésén gondolkodik-fáradozik.

A továbbiakban Tőkés László és Csomortányi István a honi politika és korrupció viszonyáról szóltak, a nagyváradi Ady-központ sorsát példaként hozva fel. A Néppárt bihari elnöke fotókat mutatva beszélt arról az érdekcsoportról, amelyben RMDSZ-vezetők és magyarországi szocialista barátaik együtt munkálkodtak bizonyos közpénzek „lenyúlásában és eltérítésében”. Lásd alább az erről szóló Nyilatkozatot.

A sajtó tájékoztatást kapott arról a perről, amelyet Tőkés László a Noran Libro Kiadóval szemben indított, s amelyben nemrég az alperest elmarasztaló ítélet született a budapesti Fővárosi Törvényszéken. Nevezett kiadó olyan könyvet jelentetett meg 2012-ben, amely elsődlegesen Tőkés László erkölcsi és politikai lejáratását célozta, az RMDSZ választási ellenkampányának keretében és annak eszközeként. A szövevényes ügy és az ítélet összefoglalója a szintén alább olvasható Tájékoztatásban szerepel.

N Y I L A T K O Z A T

Sajnálatos és méltatlan fejlemény egyes egyházaink életében, hogy az idők folyamán az elnyomó többségi hatalommal való cinkos magatartással kompromittálódott és a korrupciós ügyekbe keveredett RMDSZ hatókörébe kerültek. Ennek egyik kirívó példája a nagyváradi Ady-központ elhíresült ügye, melynek esetében a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tevőlegesen kivette a részét a magyarországi Széchenyi Terv keretében pályázaton elnyert projekt eltulajdonításában, utóbb pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új vezetősége az érmindszenti tervezetet eltérítő bihari RMDSZ-vezérkarral lépett szövetségre.

Az egyházkerület vezető képviselői több rendben is „a pártoktól való egyenlő távolság elvét” hangoztatva próbálták igazolni a korrupció gyanújával vád alá helyezett Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ iránti pártos viszonyukat, még attól is eltekintve ezáltal, hogy Egyházkerületünket éppen ez a korrupt érdekszövetség fosztotta meg jogos tulajdonától.

Az ún. egyenlő távolság elve azonban abban a tekintetben is eleve sántít, hogy nem egyházi irányelv, hanem eredetileg egy, a Markó Béla volt pártelnök nevéhez fűződő RMDSZ-doktrína. Köztudott, hogy a tizennyolc éven át regnáló elnök annak idején az egyenlő távolság, illetve közelség tetszetős formulájával próbálta igazolni az általa vezetett szervezet balliberális elhajlását, a nemzetidegen Gyurcsány-kormányhoz fűződő áldatlan viszonyát.

Jelen összefüggésben nem lehet kérdéses, hogy egyházaink, nevezetesen a Királyhágómelléki Református Egyház nem lehetnek „egyenlő távolságra” a Mecénás Alapítvány vezérkarát kitevő bihari RMDSZ-potentátokhoz, valamint azokhoz, akik egyházunk elorzott tulajdonához fűződő jogát védik.

Az Anyaszentegyház éppen úgy nem állhat „egyforma közelségben” a mentelmi jognak örvendő Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselővel, mint ahogyan a Gyurcsány Ferenchez és Orbán Viktorhoz viszonyított távolságuk sem lehet azonos. „Krisztusnak és Pilátusnak / egyformán szolgálni nem lehet” – írta volt erdélyi költőnk, Dsida Jenő.

Ebben az értelemben csak üdvözölni lehet Csomortányi István bihari néppárti elnöknek azt a büntetőfeljelentését, melyet a napokban az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságon az Ady-központ korrupciós ügyében megtett. Püspökségem idején ugyanilyen értelemben fordultunk Magyarország illetékes szerveihez, aminek nyomán világosan kitűnt, hogy a Mecénás elnevezésű bűnszervezet a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat segédletével eltérített 320 millió forintnyi pályázati közpénzzel nem számolt el.

Gyors ütemben közelednek a választások. Ennek viszonylatában is joggal tevődik fel az egyes pártokhoz és jelöltekhez viszonyított távolság/közelség kérdése. Akik népüktől eltávolodtak, nemzeti érdekeinket és autonómiánkat feladták – azokat a választóik is okkal hagyják cserben. Kizárólag közös nemzeti értékeink és érdekeink mentén valósulhat meg az egymáshoz való közeledés, az egység és az összefogás. A többi nem más, mint olcsó szavazatszerző manipuláció vagy szavazatvásárlás.

Európa is mindaddig távol áll tőlünk, ameddig nem védi meg érdekeinket – amíg, akár saját kárunkra, inkább védelmezi a migráns idegeneket, mint saját polgárait; amíg eurómilliókat költ a gazdasági bevándorlókra, miközben saját őshonos kisebbségeire ügyet sem vet; amíg a keresztényeket az intoleráns muszlimok egyoldalú „befogadására” buzdítja, miközben saját keresztény identitását megtagadja, keresztény polgárait és értékeit pedig háttérbe szorítja.

A migránsok valóságos inváziójának jelenlegi körülményei között meg kell védenünk Európát, értékeinket és országainkat. Ebben a törekvésünkben ugyan szolidárisaknak kell lennünk a menekültekkel és az üldözöttekkel – ez viszont semmiképpen sem jelenthet önfeladást, sem pedig idegen érdekek önrontó kiszolgálását. Ilyen értelemben nem a nemzetet kiszolgáltató balliberális ellenzék, hanem Orbán Viktor önvédelmi és Európa iránt elkötelezett politikája áll közel hozzánk.

TÁJÉKOZTATÁS

A budapesti Fővárosi Törvényszék 2015. július 1-én tárgyalta Tőkés László európai képviselőnek a Noran Libro Kiadóval szembeni személyiségi jogi ügyét. A bírónő meghallgatta az alperes törvényes képviselőjét – Papp József írót –, majd rövid szünet után meghozta ítéletét, mely szerint a keresetnek megfelelően megállapította, hogy a felsorolt 18 pontból egy kivételével valamennyi esetben a kiadó magántitok- és levéltitoksértést követett el Tőkés László sérelmére. További jogsértésektől eltiltva, a bíróság 800 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.

A bíróság elutasította az alperes azon védekezését, hogy közszereplőként a felperesnek el kellett volna tűrnie az őt ért sérelmeket. Megállapította, hogy a jogsértés annyira durva, hogy ezt még egy közszereplő sem köteles eltűrni.

Az ítélet kiközlésétől számított tizenöt napon belül mindkét fél részéről fellebbezésnek van helye – közölte védencével Futó Barnabás ügyvéd.

Tőkés László ezúton tájékoztatja a nyilvánosságot személyiségi jogi peréről, illetve arról a sajátos körülményről, hogy a rágalmazási per során kihallgatott tanúk vallomása fontos összefüggésekre világított rá nevezett Andrassew Iván „Ne vígy minket a kísértésbe” (Noran Libro, Bp, 2012) című karaktergyilkos könyve (1), továbbá a 2012-béli romániai helyhatósági választások (2), valamint nevezett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke ellene irányuló, durva lejárató tevékenysége (3) viszonylatában.

A 2014. november 6-i tárgyalás jegyzőkönyvének – mellékelt – szemelvényeiből, nevezetesen Szőke László, Márton Zoltán, Papp Előd, Sándor József és Kolozsi Árpád tanúvallomásaiból világosan kitűnik, hogy a balliberális körök tulajdonában lévő Noran Libro Kiadó nevezett kiadványa a benne foglalt és a Szász Jenő által terjesztett iratanyaggal együtt, egyidejűleg és azonos módon, Tőkés László erkölcsi és politikai lejáratását célozta, az RMDSZ választási ellenkampányának keretében és annak eszközeként.

Szőke László újságíró – egyebek mellett – azt tanúsítja, hogy nevezett Szász Jenő a könyv megjelenését megelőzően egy iratgyűjteményt adott át neki azzal, hogy „juttassa el a bulvármédiának, és hogy próbáljon meg belőle tőkét kovácsolni” (sic!) „Nyilvánvalóan a könyv megjelenése a lejáratás egyik része volt, kampányidőszakban… Szász Jenő magyarán házalt ezekkel a dokumentumokkal… Szerintem ezek az iratok ugyanúgy kerültek a romániai internetes lapokhoz, mint amit terített Szász Jenő Romániában is” – állapította meg Szőke László.

A legutóbbi tárgyalás alkalmával az is kiderült, hogy a Noran Libro „törvényes képviselője” nem más, mint az a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József író, aki a kétes hátterű Törzsasztal-rendezvénysorozat házigazdájaként magát Andrassew Ivánt is vendégül látta egyik nagyváradi irodalmi rendezvényén.

A kép a többi tanúvallomás révén válik teljessé, melyek átfogó módon tájékoztatnak arról az ellenséges és gyalázatos RMDSZ-kampányról, melyet az erdélyi polgári jelöltek javára korteskedő Tőkés László ellen a Szilágyságtól kezdve és az egész Székelyföld területén folytattak. Szembeötlő, hogy a magyarországi balliberális körök kiadói, valamint Szász Jenő „iratterjesztői” és az RMDSZ kampányolási tevékenységét a román szennysajtó egyidejű lejárató kampánya egészítette ki – a „magyar ügy” nagyobb dicsőségére… Nagy valószínűséggel az a névtelen „levélirodalmi” hadjárat is ugyanerről a „forrásvidékről” származik, amelynek hátterében a román titkosszolgálat egy jól beágyazott magyar akciócsoportja feltételezhető.

A Fidesz-KDNP színeiben mandátumot nyert európai parlamenti képviselőként Tőkés László a pártszövetség védelmét és támogatását kérte a közéleti szolgálata végzése terén is nagy tehertételt jelentő támadások és karaktergyilkos lejáratási kísérletek ellenében.