Köszöntőbeszédében Tőkés László felhívta a figyelmet: a háromnegyed évszázaddal ezelőtti részleges történelmi igazságtétel mindmáig emlékezetes, jeles és örömteli fordulatként él az erdélyi magyarság kollektív tudatában. Ezért az augusztus 30-i bécsi döntésre és a magyar közigazgatás azt követő visszaállítására történő emlékezés ünnepi momentumnak számít, ellentétben a trianoni békediktátum gyászos évfordulóival. Az EMNT elnöke felidézte: már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a területért jogokat elve. Az igazságtalan trianoni rablóbéke katasztrofális következményeikkel járt a magyarság életében, ennek a levét azóta is issza a nemzet egésze. Az idegen uralom alá került magyar közösségek teljes körű jogérvényesítése máig tartó küzdelem, hiszen az ősi szállásterületei több mint kétharmadát elveszített magyarság kisebbségi helyzetben rengeteget szenvedett, a közel évszázados csonkaság és jogfosztottság következményei közismertek. Ráadásul az 1989-es rendszerváltozások után sem sikerült maradéktalanul élni a szabadság új lehetőségeivel, Romániában különösképpen nem, de más utódállamokban sem – mondotta Tőkés László.      Fogyásunk, leépülésünk, megroppanásunk folyamatára és aspektusaira éppen azért nem tért ki, mert a „visszatérés napján” a jóra, szépre, örömtelire emlékezni gyűltek össze a váradiak. Amely visszatérés bár rövid tartamú volt, időleges jótéteményeire generációk emlékeznek szívesen. A kívánatos nemzetegyesítés azóta jó irányt vett, hála a polgári magyar kormányoknak és az Európai Unióba való integrációnak, de temérdek teendőnk van még. Saját felelősségünk is nagymértékű abban az örökös hátrálásban, amiben nem tudunk megállni – utalt az EMNT elnöke a demográfiai, migrációs és polarizációs folyamatokra –, az egészséges politikai küzdelemben kívánatos összefogás és gerincesség pedig gyakran hibádzik. Ráadásul történelmi egyházaink viszonyulásával is gondok vannak – mondotta Tőkés László, miközben felidézte a nagy elődök helytállását.

Raffay Ernő – akit Tőkés László a magyar Honvédelmi Minisztérium volt politikai államtitkáraként is üdvözölt – érdekfeszítő előadásában Észak- és Kelet-Erdélynek, valamint a Partiumnak a Magyar Királysághoz történt 1940-es visszacsatolásáról beszélt, megvilágítva annak történelmi-geopolitikai-hadászati előzményeit és körülményeit.

Csomortányi István megajándékozta az előadót a Partium zászlajával, rövid felszólalásában pedig a jogainkért való tántoríthatatlan kiállás és a sorsvállalás mellett tett hitet.

Az emlékesten közreműködtek Tasnádi Ferenc és Melinda énekesek, a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok. Levetítették azokat a híradós felvételeket, amelyek Nagyváradon készültek Horthy Miklósék bevonulásának napján. A vetítés alatt sokan könnyeztek…

A rendezvény himnuszénekléssel ért véget, majd Raffay Ernő könyveinek dedikálása fért még bele a programba.