Az Európai Történelem Háza – kezdeményezés az EP-ben

2010. április 27-én rendhagyó témaként került az Európai Parlament Kulturális és Oktatásügyi Bizottságának (CULT) napirendjére Az Európai Történelem Házának (House of European History) tervéről szóló eszmecsere. Doris Pack bizottsági elnök meghívására Miguel Angel Martinez Martinez, az EP elnökségi kapcsolattartó csoportjának vezetője tartott beszámolót a nagyszabású projekt jelenlegi állásáról, majd a bizottság tagjai vitatták meg az üggyel kapcsolatban felvetődő kérdéseket.

Az új európai intézmény felállításának gondolata két évtizedre nyúlik vissza. Az útjában álló nehézségek azonban egyre csak késleltették a terv megvalósulását. Az egyes tagországok nehezen tudtak megegyezni a kivitelezés módjában, illetve egy olyan múzeumi koncepció kialakításában, amely valamennyi nemzet számára elfogadható lenne. Minden ország a saját történelmét kívánja reklámozni elsősorban, továbbá a felfogásbeli különbségek is megoszlást okoztak.

Jelenlegi formájában a terv Hans-Gert Pöttering előző EP-elnök kezdeményezésére indult útjára. 2007. február 13-i székfoglaló beszédébe foglalt javaslatát az EP Elnöksége egyakarattal felkarolta, és ennek megfelelően egy Szakértői Bizottságot nevezett ki és hatalmazott meg Az Európai Történelem Háza terveinek elkészítésére. A Wlodzimierz Borodziej varsói történészprofesszor vezette testületnek magyar tagja is van, Schmidt Mária, a budapesti Terror Házának igazgatója személyében. Az EU-projekt kuratóriumának elnöke maga Hans-Gert Pöttering, az ügy kezdeményezője, tagjai között pedig, sok más jeles személyiséggel együtt ott találjuk Androulla Vassiliou EU-kulturális biztost, Alain Lamassoure EP-képviselőt, a Költségvetési Bizottság elnökét és Doris Pack elnök asszonyt.

A kuratórium és a szakértői bizottság hatékony munkájának köszönhetően már a reprezentatív európai történelmi múzeum épületét is megszerezték Brüsszelben, valamint a pályázatot is kiírták annak átalakítására és kiképzésére. A Történelem Háza állandó kiállítás keretében hivatott bemutatni Európa történelmét, különös tekintettel a XIX–XX. század történetére, nevezetesen a modern Európa kialakulására, melyben közös értékeik alapján az egyesült Európa nemzetei békében, biztonságban és szabadon élhetnek. Martinez Martinez azt is elmondta, hogy emellett mindenkori időszakos kiállítások helyszíne lesz a múzeum, melyek az eleven történelmi emlékezetet fogják ébren tartani az Unióban.

A terv maga és annak széles ívű ismertetése a CULT-bizottság egyöntetű tetszését váltotta ki. Santiago Fisas Ayxela spanyol és Tőkés László erdélyi néppárti, valamint Katarina Nevedalova szlovák és Chrisoula Paliadeli szocialista képviselők felszólalásaikban egyaránt elismeréssel szóltak a készülő múzeumról, valamint a kuratórium és a tervezők munkájáról. Általános egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy az európai kiállításnak nem azt kell kiemelnie, ami elválasztja, hanem sokkal inkább azt, ami – a közös értékek alapján – összekapcsolja a nemzeteket.

Tőkés László felszólalásában Kelet és Nyugat egykori – hagyományos – megosztottságából indult ki. Nem elég a volt vasfüggöny két oldalán elhelyezkedő országokat és nemzeteket egyesíteni az Unióban, hanem – ezzel együtt – a két oldal történelmét is „integrálni” kell, hiszen a fejlett és demokratikus Nyugat által nem egyszer elhanyagolt keleti térség kommunista múltja is Európa közös történelmének a részét képezi.

A Szakértői Bizottságnak Az Európai Történelem Házának alapkoncepciójáról szóló mértékadó kiadványát kommentálva, a két világháború bemutatásával kapcsolatban erdélyi képviselőnk azt hiányolta, hogy a tervezet mégcsak említésre sem tartja méltónak a Versailles-i békerendszert. A lengyelországi helyzetre – egyébként nagyon helyesen – ugyan kitér, és példának okáért az európai görög és török kisebbségek ügyéről is szól, ezzel szemben viszont a Trianoni békediktátumról teljesen megfeledkezik, annak ellenére, hogy az Közép-Európa térképét teljesen átrajzolta, és az egykori Magyarország területének 2/3 részét, lakosságának pedig több mint a felét elszakította tőle.

A hozzászólások és a megfogalmazott kritikákra adott válaszában Martinez elnökségi képviselő rámutatott, hogy az európai történelem kimeríthetetlen gazdagsága ellenére az állandó kiállítás rendelkezésére álló 4000 m2-nyi kiállítási felületen még a legfontosabb korszakok és események bemutatására is viszonylag kevés hely jut. Tőkés László felvetésére felelve viszont elismerte, hogy „Trianon nélkül a XX. század történelméről nem lehet beszélni”, mint ahogy a kisebbségi kérdés vagy az európai bevándorlók ügye is megkerülhetetlen. Ezekben a kérdésekben a tudósok és a történészek feladata a helyes következtetéseket levonni – mondotta.

Európai képviselőnk fontosnak tartja Az Európai Történelem Házának ügyét és koncepciójának megvitatását oly módon kiszélesíteni, hogy abba valamennyi nemzetnek és térségnek beleszólása legyen, annak érdekében, hogy ebben a „Házban” – miként a közös „Európai Házban” – minden tagország és valamennyi európai polgár otthon érezhesse magát. Ennek céljából önálló munkabizottság megalakítását fogja kezdeményezni a Kulturális Bizottságban.

Brüsszel, 2010. április 28.