Az EMNT választmányának sepsiszentgyörgyi üléséről – határozat, állásfoglalás

A Tőkés László elnökölte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmánya november 26-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Az itt és ekkor elfogadott két dokumentumot, a határozatot és állásfoglalást alább tesszük közzé.

HATÁROZAT

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) november 26-án Sepsiszentgyörgyön ülésező Választmánya áttekintette a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség sorsával és kilátásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, figyelembe véve geopolitikai összefüggéseket, a világhatalmi erőegyensúly változásait és a szomszédsági viszonyrendszer alakulását.

A Választmány keretében konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a három erdélyi magyar párt 2018-as (januári) közös autonómianyilatkozata olyan elvi alapot teremtett legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésünk tekintetében, melyre építeni lehet. Az EMNT felkéri az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőségét, hogy folytassák a háromszintű autonómia megteremtésére irányuló műhelymunkát, egyeztessenek a követendő politikai stratégiát illetően, s ebbe vonják be a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT-t), valamint az EMNT-t is! Különös aktualitása van e kérdésnek a közösségünk autonómiaigényét első ízben kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után harminc esztendővel.

Mind a magyar, mind a román nemzet határon kívülre szakadt részei közül eddig is a legrosszabb helyzetben az ukrán elnyomás alatt élők voltak. Az orosz-ukrán háború még rosszabb helyzetbe hozta a kárpátaljai magyarságot, valamint az észak-bukovinai románságot. Addig is, amíg felülkerekedik a józan ész, és a világhatalmi szereplők is belátják azt, amit a magyar kormány a háború kezdete óta hirdet, tételesen, hogy csak a mihamarabbi fegyverszünet és egy méltányos béke elfogadása lehet a helyzet megoldása, erkölcsi kötelességünk e közösségek anyagi és morális támogatása.

Az erdélyi magyar közösségnek címzett, létszám szerinti állami támogatást az RMDSZ kezeli annak dacára, hogy a nemzeti és önrendelkezéspárti erők a választásokon rendre 10% és 20% közötti eredményt értek el, így joggal tarthatnak igényt az állami támogatások ennek megfelelő részére. Az idei évben megemelt támogatási összeg (9,3 millió euró) kapcsán ismételten kezdeményezzük az igazságos és méltányos elosztást.

ÁLLÁSFOGLALÁS ROMÁNIA SCHENGENI TÉRSÉGHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSA TÁRGYÁBAN

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatja Románia schengeni térséghez való csatlakozását.

Miként az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán, úgy most is fontos kiemelni, hogy az integrációs szervezetekhez, nemzetközi együttműködésekhez való csatlakozásnak egy teljesítményalapú döntésnek kell lennie – figyelembe véve az ország valós fejlődését és nemcsak az aktuális politikai elit ígéreteit.

A 2007-es uniós csatlakozás alkalmával az EU egy feladatlistát szabott az országnak. A listának több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása is volt. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitutio, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó-magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia vállalásait.

A legaggasztóbb mégis az, hogy az elmúlt harminc évben, az integrációs bizonyításkényszer ellenére sem csökkent a magyarellenesség. Szomorú valóság, hogy a magyarellenes uszítások különösebb szankciók nélkül maradtak. Szintén szomorú és aggasztó, hogy még miniszterelnöki és államelnöki szinten is előfordult az elmúlt években a magyarok elleni uszítás, gyűlöletbeszéd.

Románia schengeni csatlakozási esélyeit nagyban javítaná, ha a kormányzat a korrupció elleni harc és a jogállamiság megszilárdítását illető intézkedések mellett a magyarság szempontjából fontos sorskérdések rendezését is elfogadná. Ez csakis egy őszinte párbeszéd által lehetséges, melynek része kell legyen a közösségi önrendelkezés, az autonómia megvalósítása.