Az új magyar egységet méltatták kampányindítójukon az EMSZ vezetői

Agyagfalván, az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékművénél tartotta székelyföldi kampányindítóját az Erdélyi Magyar Szövetség augusztus 28-án.

A székely önkormányzatisági eszme kiemelkedő történelmi helyszínén a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, az önkormányzati választásokra készülő több száz jelölt, valamint helyi érdeklődők vettek részt. Jelen volt Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Mezei János, az MPP elnöke kijelentette, a szövetségben a jelöltállítás során tanúbizonyságot tettek arról, hogy a 2020. januárjában létrehozott szövetség tagpártjainak nem a politikai pozíciók fontosak, hanem a közösségi képviselet megerősítése. „Az új magyar egység megalapításához nagy erőre és alázatra volt szükség, hiszen sok volt az ellendrukker, és sokan próbáltak megakadályozni. Mégis, itt vagyunk, és indulunk” – mondta Mezei, aki Hargita megyei tanácselnök-jelölt. Az EMSZ társelnöke szerint a székely megye megújulhat, illetve véget vethetnek „a megtévesztésnek és az álszent politikának” a szeptember 27-ei választásokon. „Eljött az ideje a korrekt megvalósításoknak és az összefogásnak” – tette hozzá.

Az elmúlt időszak parlamenti magyarellenességéből és a Hargita megyei területvesztésekből is érezhető, hogy az erdélyi magyarság korszakhatárhoz érkezett: 2020-ban véget ér a „neptuni korszak” – mutatott rá Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Hozzátette, sajnálatos, hogy ennek a korszaknak nem az erdélyi magyarok, hanem a román állampolitika vetett véget. „Bukarest elérte a stratégiai céljait, Románia az úgynevezett nyugati világ »jó tanulója«, az EU és a NATO tagja, ezért senki sem kéri számon rajta az emberi jogokat” – jelentette ki Csomortányi. Az EMSZ néppárti társelnöke úgy vélte, az erdélyi magyarok el kell jussanak a „valódi pluralizmushoz”. Csomortányi István szerint erre azért is szükség van, mert az elmúlt 30 évben a magyar közösség nem érte el egyetlen stratégiai célját sem: nem szerezte vissza az autonómiáját, sem az oktatási hálózatát, továbbá Erdély magyarlakta térségeiben a legalacsonyabb az életszínvonal.

Tőkés László volt európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke kijelentette, a jelenlévő pártok büszkén mondhatják, hogy az autonomisták táborába tartoznak, olyan személyek alkotják, akik 1506, az első agyagfalvi nemzetgyűlés „évszázados távlatából” sem mondtak le az önrendelkezésről. „Békés honvédelmünk és önvédelmünk legfontosabb intézményes eszközének tartjuk az autonómiát” – mutatott rá. A volt királyhágómelléki református püspök úgy vélte, az „új magyar egységben” a pártérdeket felülírta a nemzeti érdek iránti elkötelezettség. „Sajnos még mindig híjával van az egység, mert hárompárti együttműködésre gondoltunk, beleértve az RMDSZ-t is, de nem találtunk partnerre” – összegzett Tőkés László.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke üzenetben köszöntötte a kampányindító résztvevőit. Arra kérte a választókat, csak olyan jelöltre szavazzanak, aki nyilvánosan elkötelezte magát Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák rámutatott, Mezei János Gyergyószentmiklós polgármestereként a székely zászló elfogadtatásának mozgalmában és a helyi önkormányzatok „autonómiahatározatainak” nemzetközivé tételében is nagy szerepet vállalt – olvasható az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleményében.