Dél-afrikai búrok és magyarok érkeztek Erdélybe

Április 28-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nagyváradi hivatalában járt egy dél-afrikaiakból álló delegáció, amelynek tagjai találkoztak és eszmecserét folytattak Tőkés László püspökkel, volt Európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével. A vendégek április 28. és május 3. között erdélyi és délvidéki körúton fognak ismerkedni a viszonyokkal, hangsúlyosan pedig az ezekben a régiókba élő magyar kisebbséggel. A konzervatívok CPAC Hungary konferenciájáról érkezve álltak meg a Partium fővárosában, útban Kolozsvárra és Székelyföldre.

A delegáció négy személyből áll, köztük ketten búr (afrikáner) nemzetiségűek, ketten pedig Dél-Afrikában született és élt, mára már Magyarországon élő és dolgozó magyarok: Ernst Roets az AfriForum nevű emberi jogi szervezet egyik vezetője, ami elsősorban a dél-afrikai fehérek s azon belül is a búrok szolgálatában álló érdekvédelmi-szolidaritási mozgalom; Daniël Maritz tiszteletes az N. P. van Wyk Louw Center egyik vezetője, ami egy ismert afrikáner agytröszt (think tank) a Dél-Afrikai Köztársaságban; Kiss András a pár éve alakult Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke; Jeney János kutató, térképész a Magyarságkutató Intézet munkatársaként némi helyismerettel rendelkezve állt a küldöttség élére. Tőkés László püspök mellett korábbi brüsszeli munkatársa, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség nemzetpolitikai és külügyi kabinetjének vezetője, valamint Dénes László sajtóreferens találkozott velük.

A többnyire angol nyelven lefolytatott kölcsönös ismerkedés és tájékoztatás során arról a helyzetről kaptak első kézből képet a vendéglátók, ami az 1994-es dél-afrikai rendszerváltás után kialakult a fekete kontinens legfejlettebb és leggazdagabb államában. Ma már köztudomású, de a nemzetközi politikai színtéren szőnyeg alá söpört tény, hogy az addig a Dél-afrikai Unióban, illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban alkalmazott apartheid-politika nem szűnt meg, hanem 180 fokos fordulatot vett: a fehér kisebbség addigi szegregációs politikáját felváltotta a fekete többség uralmára alapozott revans. Mint a jogvédők elmondták: ha addig kb. tíz szegregációs törvény alapján kormányozták a hatvanmilliós országot, mostanra több mint háromszáz olyan jogszabály vezettek be, ami hátrányos érinti a fehér kisebbséget (búrok, angolok stb.), sőt kimondottan és agresszívan diszkriminálja őket. Állampolitika rangjára emelkedett a numerus clausus, a vagyonelkobzás, államosítás, földrablás, számos, nálunk a kommunista időkből ismert módszerrel igyekeznek kiszorítani a fehéreket mindenünnen.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az AfriForum nem csupán a búrok jogaiért száll síkra, hanem minden olyan kisebbség védelmében, amelyet atrocitások érnek Afrikában, ideértve a nem fehér bőrűeket is.

A vendégek elhozták és röviden bemutatták a nemrég megjelent Lődd le a búrt! című könyvet is, aminek az alcíme sokatmondó: „hogyan lett cinkos a dél-afrikai kormányzat a brutális farmergyilkosságokban”. A magyar fordítás alapjául Ernst Roets Kill the boer! című 2018-as kötete szolgált. Megosztották továbbá tapasztalataikat a búrok magánegyetemének létrehozásáról, működtetéséről, anyanyelvük, az afrikaans megőrzésének fontosságáról, nem utolsó sorban pedig a keresztény vallási és kulturális hagyományok éltetésének imperatívuszáról.

Elhangzott: számos párhuzam fedezhető fel a szülőföldjén idegen impériumok fennhatósága alá került magyarság sorsa és a több száz éve Dél-Afrikában letelepedett, de mára saját, elhagyni nem kívánt hazájában szorongatott búr nemzetközösség helyzete között. A vendéglátók sommáson tájékoztatták a messziről érkezett közösségi vezetőket a romániai magyar kisebbség mai törekvéseiről, jogküzdelméről, felvillantva azokat az együttműködési lehetőségeket, amiket az Európai Unió, illetve a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács adott esetben biztosítani tud azok számára is, akik nem a mi kontinensünkön vívják jogharcukat.

Tőkés László végül több olyan magyar és angol nyelvű kiadvánnyal tarisznyázta fel a távozó küldöttséget, amelyeket az elmúlt évek során az EMNT és annak támogatói jelentettek meg.