Elrendelték Tőkés László rágalmazási perének újratárgyalását

Május 26-án Marosvásárhelyen tartott rögtönzött közös sajtótájékoztatót Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd ügyvéd arról a 24-én meghozott és 25-én kihirdetett legfelsőbb ítélőszéki döntésről, amely hét év után született meg a 2014-ben elkezdett rágalmazási perben.

Kincses Előd röviden felvázolta az ügyet. Hét évvel ezelőtt egy Mihai Gâdea nevű szerkesztő vezetésével az Antena 3 bukaresti televízió szenzációhajhász adást készített, amelynek egyetlen célja volt: Tőkés Lászlót a lehető legsötétebb színben hazaárulónak, kémnek, Magyarországról fizetett ügynöknek feltüntetni. Ezt a hazugságot Ioan Talpeş és Filip Teodorescu magas rangú titkosszolgálati tisztek mondták el úgy, hogy közben a képernyőre kiírták: a kézi nyugta, amelyet a Securitate által üldözött, sanyargatott református lelkipásztor 1989 októberében adott két magyarországi szolgatársának, akik az ottani református hívek segélyadományát hozták, bizonyítja, hogy a rendszerkritikus temesvári lelkészt a magyar titkosszolgálat fizeti.”

A neves jogvédő szerint ennek az elismervénynek az alapján a Bukaresti Törvényszék elutasította a panaszukat, amelyben a rágalmazók elmarasztalását kérték, illetve azt, hogy az Antena 3-at cáfolat közzétételére kötelezzék. Ezenkívül egyenként 30 ezer euró sérelmi díjat, erkölcsi kártérítést kértek Teodorescutól és Gâdeától, illetve a bulvártévétől, ugyanakkor Talpeştől 15 ezer eurót. Kincses szerint a kért összesen 75 ezer eurót Tőkés László jótékonysági célra fordította volna, illetve „a pénzbüntetésnek az is szerepe lett volna, hogy elvegye a kedvét azoknak, akik szekus szcenáriók alapján folyamatosan pocskondiázzák Tőkés Lászlót, a becsületébe és emberi méltóságába gázolnak”. Az alapfokon döntő fővárosi törvényszék döntését a felperes megfellebbezte.

A két évvel ezelőtti, 2019. december 6-i fellebbviteli tárgyaláson a Bukaresti Táblabíróság nem volt hajlandó kihallgatni a két tanút, akik igazolták volna, hogy tényleg a református egyház küldte az ominózus 20 ezer forintot, mert úgymond nem találtak tolmácsot, aki magyarról románra fordította volna a Magyarországról a román fővárosba leutazók vallomását. Ugyanakkor az alapfokú döntést megváltoztatva az ítélőtábla megállapította, hogy megtörtént a polgárjogi károkozás a két rágalmazó kommunista titkosszolga és az Antena 3 részéről. Ám mindössze háromezer lejes perköltség megfizetésére kötelezték őket, holott tízszer annyiba került az egész hercehurca, és a nevetséges 1 lejre (0,20 euróra) csökkentették a megítélt erkölcsi kártérítést. Kincses Előd szerint a bíróság ezzel azt üzente, hogy „egy volt Securitate-ügynök kitesz az asztalra 1 lejt, és nyugodtan állíthatja egy országos televízióban, hogy Tőkés László hazaáruló”. A felek megfellebbezték a másodfokú, nem jogerős ítéletet is: a felperes megfelelő ítélet, az egyik alperes teljes felmentés reményében.

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék polgári tanácsa helyt adott mind Tőkés László, mind Ioan Talpeş fellebbezésének, és e heti döntésével elrendelte az ügy újratárgyalását a Bukaresti Táblabíróságon, amelyre valamikor ősszel kerülhet sor. „Remélem, el fogják rendelni a cáfolat közzétételét, és reális, visszatartó erejű erkölcsi kártérítést ítélnek meg” – mondta a felperes jogi képviselője.

Tőkés László a marosvásárhelyi Népújságnak elmondta: „A bukaresti legfelsőbb bíróság legutóbbi döntését másik két peres ügyem összefüggésében nézem. Emlékeztetek rá, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a székely és a partiumi zászló ügyében hozott határozatot egy hónappal ezelőtt, és igazat adott nekünk: nem büntethet minket a hatóság, amiért kitűztük ezeket a zászlókat az európai parlamenti irodám homlokzatára. Egy másik peres ügy a Románia Csillaga kitüntetésem visszavonásával kapcsolatos. A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ezt az ügyet is visszautalta a Bukaresti Táblabíróság hatáskörébe újratárgyalásra. Most pedig ehhez hasonló határozatot hozott. Vagyis ezek a hosszúra nyúló, évek óta tartó perek – az utóbbi kettőre gondolok – mégiscsak folytatódnak, esélyt nyújtva arra, hogy igazság szolgáltassék. Elvonatkoztatva a személyemtől, látni való, hogy mind a kettő a temesvári forradalom hitelét rontja, és a magyarság alapvető jogait, valamint az emberi jogokat sérti, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága emelhető ki mindkét esetben: a kitüntetésem ügyében a magyarellenesség kérdése és a temesvári forradalom hitelének a rontása vehető észre.”

A püspök kijelentette: „Az igazságért a harcot folytatni kell. Hálás vagyok Kincses Előd ügyvéd úrnak, hogy már a Ceauşescu-korszaktól kezdve, majd annak bukása után is kiveszi a részét ebből a harcból. Megvédjük a forradalom becsületét, hiszen a Románia Csillaga kitüntetés az egész temesvári román–magyar összefogásról szól, és a román alkotmányban is benne foglaltatik, hogy a forradalom ideáljait nem szabad megsérteni. Azt állítani, hogy a diktatúraellenes népfölkelés kirobbantása magyar irredentáknak és hazaárulóknak tulajdonítható, az tulajdonképpen a forradalom eszméjét éppúgy sérti, mint Románia egész népének szabadságvágyát, ami azokban a napokban, hetekben oly egyértelműen megnyilvánult. Sérti a román alkotmányt és a román–magyar kapcsolatokat. Ezért tartom fontosnak ezt a pereskedést. El is lehetne menni e rágalmazók és képtelen vádjaik mellett szó nélkül, ha csak személyes ügyként fognánk fel, de összefüggéseik miatt magyar ügynek, közösségi ügynek tekinthetők. Remélem, hogy ennek a pernek és a Románia Csillagával kapcsolatosnak a kimenetele jó lesz, és ezáltal beigazolódik, hogy az igazságért küzdeni kell, csak ott van szabadság, ahol az igazság is elevenen él” – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a marosvásárhelyi sajtónak.