A napokban nyilvánosságot látott, sokkoló adatok közismertek. „Hite miatt minden ötödik percben meghalt egy keresztény” – olvashattuk a hazai sajtóban. Már ennek az esztendőnek az első felében is több mint 1200 keresztény hívő vesztette életét a világban – tudtuk meg az előadótól, aki kertelés nélkül mutatott rá arra, hogy üldözött hitsorsosaink Krisztus-követői identitásuk miatt kénytelenek elviselni – és vállalni – mostoha sorsukat.

A megrendítő statisztikai adatok arra vallanak, hogy a jelenkorban végbemenő keresztényüldözések őskeresztény elődeink üldöztetéseivel vetekednek. Nem kétséges, hogy ezek a lesújtó állapotok vezettek az Európai Parlament Hit- és Vallásszabadság Munkacsoportjának a tavalyi megalakulásához.

   Hasonlóképpen, az elnyomatást szenvedő Krisztus-követők iránti közösségvállalás késztette arra a hollandiai „András testvért” („Brother Andrew”), hogy 1955-ben az Open Doors nemzetközi szolgálatot megalapítsa. Az azóta is egyre inkább kiterjedő, világraszóló misszió kezdeti szolgálati területe a volt szovjet birodalom, illetve a Vasfüggönyön túli területek voltak, legfőbb eszközéről pedig a Szentírás milliós példányszámban való terjesztése szolgált.

   A Peter van Dalen holland európai képviselő elnökletével lezajló közmeghallgatáson Michel Varton, az Open Doors vezető képviselőjének bevezető előadása nyomán az európai képviselők és a többi résztvevő hozzászólásai hangzottak el.

   „Az Arab Tavasz a Keresztények Telére fordult” – állapította meg az előadó. Az iszlám országokban eluralkodó keresztényüldözések vonatkozásában Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő arra mutatott rá, hogy miközben az Unió és az európai keresztény egyházak szinte megalkuvás nélküli következetességgel állanak ki az emberi jogok és a vallásszabadság, ezen belül pedig a bevándorló európai muzulmánok jogai mellett – ezzel szemben a muzulmán országokban a kisebbségi keresztények szinte közprédának számítanak. Ebben a tekintetben a Román Ortodox Egyház egykori – és továbbra is jellemző – magatartása juthat az eszünkbe, mely soha nem volt hajlandó állást foglalni üldözött kisebbségi testvéregyházai mellett. Mutatis mutandis: a közel-keleti, az ázsiai és az afrikai muzulmán országokban abban az esetben lehetne gyökeres változást elérni, hogyha az Iszlám egyházai végre állást foglalnának az üldözött keresztények védelmében, és pártfogásukba vennék őket. Temesvár példáját felemlítve, az erdélyi képviselő „a félelem és hallgatás falának” ledöntését sürgette. A „Nyitott Kapuk” erősödő mozgalma ugyanezt a célt követi, amikor a „zárt ajtókat” kitárva, a sanyargatott Krisztus-hívők eltitkolt vagy elhallgatott szenvedéseit az egész világ előtt közhírré teszi – fűzte hozzá az elhangzottakhoz Michel Varton.

   Az alapvető kérdés valamennyi résztvevő számára az volt, hogy a kialakult helyzetben: mi a tennivaló? A világ mintegy ötven országában végbemenő keresztényüldözések megoldásért kiáltanak – mondották többen. Jan Olbrycht képviselő az európai keresztényellenesség, illetve az európai szolidaritás szellemében sürgette a fellépést az ún. harmadik országokban élő hittestvéreink védelmében. Tőkés László a jelenlegi és a volt kommunista országok üldözötteinek a helyzetére hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor, a múlt héten, Helsinkiben tartott konferencia tanulságaképpen széles körű összefogást sürgetett az Európai Unió tagországai és intézményei – köztük a Külügyi Szolgálat –, valamint az ügy iránt elkötelezett egyházak és polgári szervezetek (a Martti Ahtisaari vezette Crisis Management Initiative, a Kjell Magne Bondevik irányította Oslo Center, a PACTA-szervezet stb.) között.

Az Open Doors képviselője azzal fejezte be mondanivalóját, hogy a misszió erre az évre hirdette meg A hithez való jog – 2013 (Right to believe – 2013) nemzetközi mozgalmát.

   A Vallásszabadság európai parlamenti munkacsoportja a keresztény Testvéreink iránti szolidaritás és a védelmükben való fokozott kiállás szellemében zárta idei első ülését.

   Megjegyzésre méltó, hogy Tőkés László kezdeményezésére, az üldöztetést szenvedő burmai/myanmari keresztények védelmében az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja – köztükAndrzej Grzyb lengyel, Bernd Posselt német, Hannu Takkula finn és Inese Vaidere lett képviselők – levelet intézett Catherine Ashton asszonyhoz, a Külügyi Szolgálat főképviselőjéhez, melyben – egyebek mellett – a Chin nevet viselő tagállamban élő, rendkívüli megpróbáltatásokat szenvedő hitsorsosaink mellett emelik fel a szavukat.