A második helyet meglepetésre az ultraliberális Demokratikus Koalíció (az SZDSZ utóda) szerezte meg 16,26 százalékkal, 4 képviselőt küldhet az EP-be az eddigi kettő helyett. A harmadik helyezett a szintén újnak mondható, neoliberális Momentum lett, szinte megduplázva a 2018-as országgyűlési választásokon kapott voksok számát, ami két mandátumot hozott a mozgalomnak. Az MSZP és a Jobbik 6-6 százaléknyi voksa egy-egy mandátumra jogosítja a két leszállóágban lévő pártot.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az eredmények tudatában kijelentette: „Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk.” Hozzátette: az emberek három dologgal bízták meg a Fidesz-KDNP vezetőit és európai képviselőit. Az egyik az, hogy állítsák meg az Európai Unióban a bevándorlást, a második, hogy védjék meg a nemzetek Európáját, a harmadik pedig az, hogy védjék meg a keresztény kultúrát Európában. A budapesti Bálna rendezvényközpontban tartott eredményvárón részt vett Tőkés László, a Fidesz–KDNP leköszönő EP-képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki aznap délelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokon (Záhonyi járás) adta le szavazatát Pekó László polgármester társaságában.   

 

 

*
 

Romániában 13 pártlista és 3 egyéni jelölt versengett a 32 EP-mandátumért, utóbbiak sikertelenül. Május 28-án délután még számolták a voksokat (!), a jogosultak fele, kb. kilencmillió polgár ment el szavazni, a külföldön élő román állampolgárok ezúttal is botrányos hátrányt szenvedtek, sokan nem is tudták leadni szavazatukat a rossz szervezés miatt. A baloldali kormánykoalíciónak érdekében állt a külhoniak távoltartása az urnáktól, ugyanakkor az országon belül is számos szabálytalanság és törvénytelenség történt, megkérdőjelezve a választások tisztaságát. Több mint negyedmillió voksot például egyszerűen érvénytelennek nyilvánítottak. A magyar összefogást és a választási koalíciót elutasító, egyedüli magyar pártként elindult RMDSZ is kapott gyanús voksokat, több mint 30 ezret, olyan vidékekről, ahol nem élnek magyarok. Így tudta a párt éppen csak átugrani az 5%-os bejutási küszöböt, valószínűleg két képviselőt küldhet majd az EP-be. Ha Orbán Viktor és a magyar közmédia nem kampányolt volna erőteljesen az RMDSZ mellett, a szövetség úgy járhatott volna, mint a szlovákiai magyarok pártja, amely a küszöb alatt teljesített.

A romániai választásokon egyébként az ellenzéki pártok szerepeltek jobban, a Nemzeti Liberális Párt 27%-ot, míg a kormányzó szociáldemokraták csak 23%-ot értek el. A polgári-liberális USR–PLUS szövetség a voksok 22%-át, a Ponta-féle Pro România a 7%-át, míg a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja a 6%-át kapta. Nem ugrotta meg a küszöböt a kisebbik kormánypárt, a Tăriceanu-féle ultraliberális ALDE.
 

*
 

Az Európai Unióban lezajlott parlamenti választások nyomán a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád, az EPP 179 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, amely továbbra is 751 tagot számlál a britek függőben lévő kilépése okán. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig a francia államfő pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak. A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthatnak ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint az olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal. A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.