Nemzetközi politikai erők a székelyek önrendelkezési küzdelme mellett

A március 10-i Székely Szabadság Napját követően, március 11-én délelőtt Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, valamint a marosvásárhelyi népgyűlés és megemlékezés nemzetközi meghívottjai: Toni Strubell, a Katalán Nemzeti Kongresszus képviseletében, a szervezet Nemzetközi Bizottságának tagja, Jerzy Gorzelik, a Sziléziai Autonómiamozgalom elnöke és Luke Uribe-Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt szenátora. Az eseményt Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke moderálta.

„Amikor Marosvásárhelyen – a Székely Szabadság Napja alkalmából – találkozunk, elmondhatjuk: kijelöltünk egy helyet Európában – Barcelona, Bilbao és Katowice mellett – amelyet meghatároz a regionális identitások védelméért folytatott küzdelmünk. Bízom benne, hogy nemzetközi partnereinkkel együttműködésben továbbra is kölcsönösen segíthetjük egymást, és tovább erősíthetjük kapcsolatrendszereinket” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT elnöke elmondta: sikeresnek tartja a március 10-i marosvásárhelyi rendezvényt. „Egyes sajtóbeszámolók megemlítették, hogy csökkent a résztvevők száma, de amíg akárcsak öten is leszünk, hogy megtegyük a székely vértanúk emlékművétől a román kormányhivatalig vezető utat, a Székely Szabadság Napját meg fogjuk szervezni” – mondta Izsák Balázs. Újságírói kérdésre válaszolva az SZNT elnöke kijelentette: jogszerűtlen volt az a hatósági döntés, melynek eredményeként a felvonulók ismételten csak a járdán vonulhattak, az ez irányú jogkorlátozó döntést pedig – véleménye szerint – Marosvásárhely polgármestere a csendőrség sugallatára hozta meg.

„A gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet kaptunk a nemzeti szabadságra és az önrendelkezésre. 106 esztendő alatt ezt az ígéretet mind a mai napig nem teljesítette Románia. Mi több: Székelyföldnek mint történelmi régiónak a puszta létezését is tagadják, nem csoda hát, hogy az önrendelkezésért folytatott küzdelmünk esetében még mindig az út elején járunk” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke emlékeztetett: amikor nagyváradi irodaépületének homlokzatára kitűzte Székelyföld és a Partium lobogóit, a hatóságok eljárás alá vonták és szankcionálták, a vádiratban pedig a két történelmi régió puszta létezését is tagadták. A hatóságok akkori érvelése szerint azért tekintik nem létezőnek a Székelyföldet és a Partiumot, mert akik ekként határozzák meg a két régiót, azok a területi autonómia jövőbeni megvalósításáért teszik ezt. „Trianon és az 1989-es rendszerváltás után még történelmi régióink puszta elismertetését sem sikerült elérnünk, miközben szerte a világon elterjedtek a különböző önrendelkezési formák. Romániában ezt az alapvető, demokratikus jogunkat sem tartják tiszteletben” – jelentette ki Tőkés László. Újságírói kérdésre válaszolva az EMNT elnöke elmondta: minősíthetetlennek tartja az RMDSZ hozzáállását az önrendelkezési küzdelemhez, valamint a Székely Szabadság Napjához. „Marosvásárhelyen magyar a polgármester. Maros megyében magyar a tanácselnök és a prefektus is. A RMDSZ kormányon van. Mindebből azonban a Székely Szabadság Napja kapcsán semmit sem érezni. Egyértelműen megállapítható, hogy a nemzeti együttműködés rendszere Erdélyben nem működik” – mondta Tőkés László.

„Az autonómiához való jog mindenkit megillet. Az európai őshonos kisebbségek nem rendelkeznek megfelelő képviselettel az Európai Unióban, miközben az EU jövője csak akkor képzelhető el, ha a nemzeti régiókat és a kisebbségek jogait a lehető legmagasabb szinteken is elismerik” – hangsúlyozta Toni Strubell. A Katalán Nemzeti Kongresszus képviselője elmondta: megdöbbenéssel látta a március 10-i marosvásárhelyi gyűlésen tapasztalt fokozott rendőri és csendőri jelenlétet.

Luke Uribe-Etxebarria gratulált a szervezőknek a Székely Szabadság Napjának lebonyolításáért, majd kijelentette: minden őshonos nemzeti kisebbség autonómiaigénye jogos, demokratikus és békés kívánság, mely az európai jogon és a párbeszéden alapul. A Baszk Nemzeti Párt szenátora elmondta: Európa a béke, a szabadság és a demokratikus kívánalmak tiszteletben tartását jelenti, ugyanakkor nem képzelhető el az ismert politikai, nyelvi és kulturális sokszínűség nélkül. „Az önrendelkezésért folytatott küzdelem egy békés harc, a székelyek autonómiája pedig Romániát is gazdagabbá tenné” – szögezte le a politikus.

„Azért vagyok itt, hogy támogatásomról biztosítsam a székelyeket önrendelkezési küzdelmükben. Meggyőződésem, hogy a kulturális sokszínűséget védeni kell, s ez leginkább úgy valósítható meg, ha biztosítjuk az őshonos nemzeti közösségek számára az autonómiát. Ezekben a turbulens időkben, amikor az európai kormányoknak számos kihívással kell megküzdeniük, érdemes felismernünk: a lokális és regionális problémákat az emberekhez közel kell megoldani, az önrendelkezés pedig ehhez nyújt megoldást” – jelentette ki a Lengyelországból érkezett Jerzy Gorzelik.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája