Néppárti delegáció Isztambulban

Folyó év december 8–9-én, az Európai Parlament Néppárti Frakciójának küldöttsége látogatott Isztambulba, az Unió és az Ortodox Egyház közötti kapcsolatok keretében, ezek építése és erősítése céljából.
A hattagú delegáció első útja Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkához vezetett, aki december 8-án egyháza székhelyén, a történelmi érseki palotában fogadta európai parlamenti vendégeit.

Az egykori Byzantium püspökének jogutódja, Konstantinápoly és az „Új Róma” érseke mintegy 300 millió ortodox – római pápához hasonlítható – egyházfője, és a világ egyik kimagasló lelki vezetőjének számít. A Konstantinápolyi Ökumenikus Pátriárkátus az 1054-ben végbement „nagy egyházszakadás” (szkizma) nyomán vált a Keleti Ortodox Egyház vallási központjává.

A konstantinápolyi pátriárkátus Ortodox Egyházban betöltött vezető szerepével szöges ellentétben a Törökországi Ortodox Egyház ma már csupán mintegy 100 ezer lelket számlál. Az I. világháború idején és az azt követő időszakban a vallási kizárólagosságra törekvő török állam tömeggyilkosságok és erőszakos tisztogatás révén szabadult meg mintegy másfél milliónyi görög ortodox és egy-két milliónyi örmény keresztény lakosától.

Mindezek ellenére, Bartolomaiosz Konstantinápolyi Pátriárka az ökumenikus világmozgalom, valamint a vallásszabadságért és az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik meghatározó személyisége: „a szeretet, a békesség, az igazságosság és a megbékélés világraszóló apostola”.

Bartolomaiosz – egyebek mellett – rendkívüli szerepet játszott a délkelet-európai, illetve a balkáni békéltetési folyamatban, továbbá egyik vezető képviselője a keresztény–muzulmán–zsidó vallásközi párbeszédnek. Nevéhez kapcsolódik – többek között – a Boszporuszi Nyilatkozat (1994), mely példás tisztánlátással mondja ki: „Egy, a vallás nevében elkövetett bűncselekmény a vallás ellen elkövetett bűncselekménnyel jelent egyet.” 2001-ben Romano Prodinak, az Európai Bizottság akkori elnökének, valamint a konstantinápolyi pátriárkának a vezetésével tartott európai konferencián kiadott Brüsszeli Nyilatkozat ekképpen fogalmaz: „A vallási vezetők felelősségi körébe tartozik, hogy megelőzzék azt a fajta vallási túlbuzgóságot, mely vallástól idegen célokra használható fel.”

Az Európai Parlament küldöttsége azt az ortodox egyházi férfiút kereste fel, aki II. János Pál pápa mellett, korunkban a legtöbbet tett a keleti és a nyugati kereszténység – az ortodoxia és a katolicizmus – közötti közeledés szolgálatában.

A küldöttség nevében Othmar Karas képviselő, a Néppárti Frakció alelnöke, a Kultúrák Közötti Párbeszéd Néppárti Munkacsoportjának elnöke köszöntötte az ortodox egyházfőt. Az ausztriai EP-képviselő a Lisszaboni Szerződés – vonatkozó – 17. cikkelyének szellemében foglalt állást az európai–egyházi párbeszéd kiszélesítése mellett, és a Konstantinápolyi Pátriárka ezen a téren szerzett kivételes érdemeit méltatta.

Tőkés László erdélyi képviselő hozzászólásában utóbb is megköszönte, hogy Bartolomaiosz pátriárka annak idején elvállalta annak a Biblia-kiállításnak a fővédnökségét, melyet 2008 Adventjében az Európai Parlament brüsszeli központjában rendeztek meg. Az előző királyhágómelléki püspök ugyanakkor elismerését fejezte ki a pátriárka ökumenikus békéltető munkája iránt. Ráutalva a küldöttség két szlovákiai, valamint egy-egy ausztriai, magyarországi és erdélyi tagjára, akik az egykori Osztrák–Magyar Monarchia utódállamaiból valók – a békétlen múltat meghaladó európai megbékélés mellett tett hitet.

Surján László európai képviselő, a KDNP alelnöke, Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes baráti köszöntését adta át Bartolomaiosz érseknek.

A Konstantinápolyi Pátriárka üdvözlő beszédében őszinte elismerését fejezte ki az Európai Parlament értékeken alapuló munkája iránt, külön is kihangsúlyozva azokat az erkölcsi értékeket, melyek nélkül Európa nem lehet képes megtalálni a kiutat sokrétű válságából. Krisztus evangéliuma szellemében a szeretet, a megbékélés, a társadalmi igazságosság és a – helyes értelemben felfogott – globális egység fontosságáról tett tanúbizonyságot. Emellett a törökországi kereszténység értékeire is kitért annak kapcsán, hogy idén – Péccsel egyetemben – Európa másik kulturális fővárosa éppen a török főváros. Ma este éppen a törökországi görög kereszténység alkotásait bemutató kiállítás megnyitójára siet – mondotta az egyházfő –, melyet megelőzően az örmény kereszténység műértékeit mutatták be Isztambulban.

A brüsszeli Biblia-kiállítás angol nyelvű kiadványát átnyújtva, Tőkés László alelnök újabb európai parlamenti látogatásra hívta meg a Konstantinápolyi Pátriárkát.

Az alkalom vonatkozásában említésre méltó, hogy az idén októberben, a Román Ortodox Egyház önállósága – autokefál jogállása – megszerzésének 125. évfordulóján Bartolomaiosz pátriárka Romániában tett látogatást, és végzett ünnepi szolgálatot.

* * *

A mai nap délelőttjén az ortodox egyházakkal folytatott együttműködésről szóló szimpóziumra került sor egy isztambuli szálloda konferenciatermében.

Othmar Karas, a küldöttség vezetője nyitóbeszédében „a keresztény politikusok radikalizmusának” szükségességét hangsúlyozta Krisztus tanítása értelmében. Abraham Lincolnt idézve, arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Isten vajon a mi oldalunkon áll-e döntéseinkben.” Az Európai Néppárt álláspontját tolmácsolva, az egyházak és vallások közötti párbeszédet meghatározó fontosságúnak ítélte az európai integráció eszmei alapjainak megteremtésében.

A tanácskozás meghívott főelőadójaként Emmanuel, Franciaország ortodox metropolitája, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke fejtette ki az Ortodox Egyház és személyes felfogását Az európai értékek és identitás megőrzése és erősítése egy globalizálódó világban tárgyában. A metropolita a Konstantinápolyi Ökumenikus Pátriárkátus nevében is köszönetet mondott az EP néppárti politikai csoportjának az egyházakkal folytatott párbeszéd iránti elkötelezettségéért, a Lisszaboni Szerződés egyházi dialógusra vonatkozó rendelkezését méltatva és annak életbe léptetését sürgetve egyúttal. „Európa ereje a maga kulturális identitásában rejlik” – jelentette ki az ortodox egyházfő –, ez az önazonosság viszont kontinensünk egész kulturális sokszínűségét és gazdagságát magába foglalja.

A szimpózium további előadói Zoran Krstic, a belgrádi Teológiai Akadémia professzora, európai parlamenti oldalról pedig Jan Olbrycht lengyel és Anna Záborská szlovák képviselők voltak. Az előadások és megbeszélések tanulságait Jaime Mayor Oreja spanyol képviselő, a Néppárti Frakció alelnöke foglalta össze.

Rövid szünet után Tőkés László alelnök moderálásával folytatódott a tanácskozás A vallás és az európai politika tárgykörében, George Tsetsis görög ortodox teológus (Genf) és Surján László európai képviselő előadásával. Az ezt követő kerekasztal-megbeszélés konklúzióit Miroslav Mikolásik szlovák EP-képviselő összegezte.

A vallásokat és egyházakat minden időben politikai eszközként kísérelték meg felhasználni különféle hatalmak és ideológiák, császárok és királyok – mutatott rá a görög teológus.

Egyház és politika ellentmondásos viszonya ellenére az egyházak nem mondhatnak le arról, hogy közérdekű társadalmi és politikai kérdésekben erkölcsi álláspontjukat kifejezésre ne juttassák. Ez, a népeink és közösségeink iránt elkötelezett „erkölcspolitika” lehet az a többlet, amellyel egyházaink eredeti módon hozzájárulhatnak az európai egység, egy „spirituális Európa” kialakításához – mondotta végezetre Tőkés László, annak az Isten előtti felelősségnek a szellemében, melynek Surján László meggyőződése szerint valamennyi hívő keresztény politikust jellemeznie kellene.

Isztambul, 2010. december 9.