Petíciókkal az erdélyi és felvidéki jogsértések ellen

Október 28-án délben sajtótájékoztató helyszíne volt Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodája. Nemes Csaba irodavezető üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót a két előterjesztőnek, Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének.

Erdélyi EP-képviselőnk az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója kapcsán köszöntötte a média, a nyilvánosság képviselőit ezen a jeles napon, amely a forradalom „futó győzelmének” napja, hiszen éppen hatvan évvel ezelőtt jött létre az egyezség a Magyarországot megszállva tartó Szovjetunióval az idegen csapatok kivonásáról. Későbbi leverettetése ellenére is győztesnek érezhette magát ekkor a fellázadt magyar nép, s e győzelem a kommunista diktatúra fölött és a szovjet megszállók ellen örök időkre bevonult a történelemkönyvekbe. Tőkés László megragadta az alkalmat, hogy elismerését fejezze ki Wittner Máriának, ’56 halálra ítélt szabadságharcosának az Emberi Méltóság Tanácsától kiérdemelt idei kitüntetéséért, valamint Oloffson Károly Placid bencés atyának, akivel együtt vehette át október 23-án a Magyar Becsület Rendet az Országházban. A püspök emlékeztetett: történelmi egyházaink mindig kiálltak népünk szabadsága mellett – Mindszenty József, Ravasz László, Ordass Lajos kimagasló példája is mutatja ezt –, 1956-ban is szembeszálltak az istentelen és embertelen szovjet kommunista diktatúrával és csatlósaival. Ugyanezt a kiállást példázza Márton Áron erdélyi püspök élete és küzdelme.

Az erdélyi és felvidéki jogsértések mentén a sajtóértekezlet több ponton kapcsolódott e szabadságharcos magyar múlthoz. „Folytatódó jogharcunk, jogvédelmi küzdelmünk a kommunizmusban, sőt Trianonban gyökerező jogfosztás, jogsérelmek és hatalmi önkény ellen zajlik” – szögezte le Tőkés László. Ennek a küzdelemnek volt élharcosa a 105. életévében nemrég elhunyt Tamás Aladárné Ilonka felvidéki tanítónő, a Magyar Becsület Rend korábbi kitüntetettje, aki bár sohasem hagyta el a ma Szlovákiához tartozó szülőföldjét, szlovák állampolgárságától azért fosztották meg, mert visszakapta a történelem viharaiban elveszített magyar állampolgárságát. Egyébiránt a szlovák állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki magyarok ügyében is fekszik egy petíció az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) asztalán – számolt be róla az EP-képviselő –, éppen Lomnici Zoltán és az érintett kettős állampolgárok által benyújtva.

Ezen kívül még két másik ügyben a PETI-hez benyújtott három folyamodványt vették számba a sajtótájékoztatón. Tőkés László köszönetét fejezte ki Lomnici Zoltán EMT-elnöknek, a magyarországi Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, aki a felvidékiek mellett az erdélyi magyarokért is kiáll: a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében immár másodízben fordult társszerzőként petícióval EP-hez. A harmadik ügy a Benes-dekrétumoké, hatályon kívül helyezésük ügyében immár több rendben keresték meg polgárok az európai fórumokat. Petíciót nyújtottak be immár másodízben a Hunnia Baráti Kör képviselői – Hahn-Seidl Alida elnök és Juhász Imre –, illetve ezzel párhuzamosan a felvidéki Nobilitas Egyesület és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága Práznovszky Miklós és Thajnay Mária elnökök által. E hosszasan elhúzódó ügyek mögött alapos sérelmek állnak – szögezte le az EP-képviselő –, Erdélyben például a tulajdonjog és a vallásszabadság megsértésével állunk szemben a román hatóságok részéről, hiszen a kommunisták által elbitorolt közösségi és egyházi vagyonok jó részének elmaradt restitúciója akadályozza a magyar civil szervezetek és történelmi egyházak működését, társadalmi szerepvállalását. Konkrét példát is mondott a püspök: szeptemberben az illetékes bukaresti restitúciós bizottság 12 elutasító határozattal sújtotta a romániai magyarságot. A közösségi és egyéni sérelmek rendjén a diszkrimináció, az etnikai megkülönböztetés és alkotmányellenes jogfosztás mellett a rasszizmus és xenofóbia is gyakran felüti a fejét az erdélyi és felvidéki magyarokkal szemben. Az utóbbiak kollektív bűnösségét statuáló Benes-dekrétumok azért is produkálnak jelenkori jogkövetkezményeket, mert 2007-ben a szlovák parlament nemhogy eltörölte, hanem megerősítette azokat.

Elsődleges cél tehát a fent említett petíciók napirenden tartása; már az is eredmény, hogy befogadták őket, intézésük folyamatban van, mert már kettőt intézetlenül zártak le – mondta Tőkés László, aki épp egy nappal korábban tárgyalt Cecilia Wikströmmel, a PETI elnökével, aki biztosította őt, hogy a bizottság kész napirendre tűzni mindhárom ügyet, de a menetrend zsúfoltsága miatt erre minden bizonnyal már csak a jövő év elején kerülhet sor. Annyi előrehaladás mindenképpen történt, hogy a román és szlovák kormány álláspontja és az Európai Bizottság szakvéleménye ki van kérve ezen ügyekben. Csáky Pál felvidéki képviselő a PETI alelnökeként és Peter Jahr német képviselő koordinátorként sokat tehetnek, az Európai Néppárt támogatásával, az ügymenetben – rövidesen el fog hát dőlni, hogy a Petíciós Bizottság továbbra is a bürokratikus ügykezelés, a problémák látszatkezelésének vonalán marad-e, s a főbenjáró magyar ügyek süllyesztőjének bizonyul-e, vagy pedig az európai polgárok érvényesíteni tudják a közvetlen demokrácia alapelvén alapuló petíciós jogukat – zárta mondandóját Tőkés László.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke előbb gratulált Tőkés Lászlónak a Magyar Becsület Rendhez, majd leszögezte: Romániával és Szlovákiával javulnak ugyan a magyar kormány kapcsolatai, de mindkét országban folytatódik a magyarellenes politika. Ráadásul az Európai Parlamentben a román és szlovák képviselők együttes erővel, összehangoltan próbálják elgáncsolni a magyar sérelmek miatt benyújtott petíciókat. Üdvözölte a tényt, hogy Tőkés Lászlónak sikerült a PETI elnökétől reményt keltő válaszokat kapnia, hiszen mind az elkobzott ingatlanok, mind a Benes-dekrétumok ügyében beadott petíciók közül egyet-egyet méltánytalanul kezeltek korábban az EP illetékesei. Ígéretes, hogy politikai vita várható az EP-ben a határon túli magyar sérelmekről, az Európai Néppárt segítségét jó lenne megkapni, és fontos lenne, hogy a Bizottság eljárást indítson Szlovákia ellen az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki magyarok ügyében – fogalmazott Lomnici Zoltán, aki szerint az a cél, hogy az EU hívja fel Romániát és Szlovákiát arra, hogy az uniós jogszabályokat tartsa be. Kiemelte: a szlovákiai és a romániai magyarság fogyásának megállítása érdekében határozottan fel kell lépni a jogsértésekkel, a beolvasztó törekvésekkel szemben.