Tibetben a helyzet változatlan

2016. március 16-án az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága (DROI) az ún. bizottsági hét keretében – egyebek mellett – Tibet ügyét tűzte napirendjére. Az eszmecserén, amelynek a kezdeményezője a Néppárt nevében Tőkés László EP-képviselő, a szakbizottság alelnöke volt, Golog Jigme (alias Jigme Gyatso) tibeti szerzetes, volt politikai fogoly és emberjogi aktivista Tibetben elszenvedett meghurcoltatásairól tett tanúvallomást, valamint a jelenlegi tibeti helyzetről tartott beszámolót.

Ülésvezetői minőségében képviselőnk szolidáris érzésekkel köszöntötte a kínai fogságból megszökött tibeti vendéget, ismertette és méltatta elnyomott népéért folytatott küzdelmét, másfelől pedig súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai emberjogi helyzet nemhogy javulna, hanem tovább romlik.

Mint ismeretes, az Európai Parlament az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjeként nagy figyelemmel kíséri és támogatja a tibeti nép kulturális és vallási önazonosságáért folytatott békés küzdelmét. Már több ízben is felszólította a Kínai Népköztársaságot, hogy az emberi és kisebbségi jogok vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségeinek tegyen eleget, és vessen véget az elnyomás és terror uralmának, amelynek kitűzött célja Tibet önálló identitásának felszámolása.

A tegnapi eszmecserén felszólaló tibeti aktivistát, aki egyben filmrendező is, a kínai hatóságok 2008-ban egy dokumentumfilmje miatt („Leaving Fear Behind”) hurcolták meg és vetették börtönbe. Bár kegyetlen kínzások után néhány hónap múlva szabadon engedték, több éven át üldözték és bántalmazták, míg végre 2012-ben újabb letartóztatása nyomán sikerült fogvatartóitól megszöknie, és kalandos úton külföldre menekülnie. Jelenleg Svájcban folytatja ellenállói tevékenységét a tibetiek alapvető emberi jogainak védelmében, szorosan együttműködve más jogvédő szervezetekkel annak érdekében, hogy a világ lépjen fel a kommunista Kína által több mint ötven esztendeje megszállás alatt tartott Tibet felszabadítása érdekében. A dokumentumfilm, amelyért szinte életével fizetett, a tibeti nép békés ellenállására hívta fel a figyelmet, és Tibet tényleges autonómiáját és a vallásszabadság biztosítását sürgette.

Európai parlamenti megszólalásában Golog Jigme személyes története révén tulajdonképpen tibeti honfitársai elnyomását és szenvedését tárta elő. „A kínai megszállás miatt Tibet ma saját népének börtöne. Bár én Önök közt szabad világban élhetek, lelkem a tibeti testvéreimé. Valahányszor hazagondolok, minden egyes szabadságban eltöltött percem elviselhetetlen fájdalommal tölt el” – mondotta. A szerzetes arra kérte az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió külügyi szolgálatát, hogy szólítsák fel Kínát arra, hogy Tibet területére engedje be a független újságírókat, valamint hogy engedje szabadon azt a több mint kétezer politikai foglyot, akiket egyetlen „vétke” a békés véleménynyilvánítás.

Joelle Hivonnet, azEurópai Külügyi Szolgálat képviselője, miután köszöntötte a tibeti aktivistát, külön kiemelte annak fontosságát, hogy az EU intézményei, valamint a tagállamok első kézből nyerjenek tájékoztatást a tibeti helyzetről. „A külvilágnak a tibeti fejleményekről nagyon nehéz információhoz jutnia, hiszen a szabad információáramlást mindkét irányba szigorúan korlátozzák. Stavros Lambrinidisnek, az EU emberi jogi megbízottjának Tibetben tett legutóbbi, tavalyi látogatását is csak ellenőrzött módon biztosították”, mondotta. Az EU egyébként rendszeresen foglalkozik az emberi jogok tibeti helyzetével, és több ízben is felszólította már a hatóságokat, hogy támogassák a párbeszédet az etnikai csoportokkal, a fogvatartottakat bocsássák szabadon, és mind a többség, mind a kisebbségek alapvető emberi jogait tartsák tiszteletben.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kína egy egypárti kommunista diktatúra. A szabad világnak kötelessége harcolni a kommunista elnyomás ellen. Ezt tettük mi, erdélyi magyarok is Romániában a Ceaușescu-diktatúra idejében. A totalitárius rezsimekkel, a továbbélő kommunizmussal szemben nincs helye megalkuvásnak. Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a Tibet népe ellen elkövetett könyörtelen jogfosztásnak” – foglalta össze következtetéseit és egyben zárta a bizottság ülését Tőkés László alelnök.