Tőkés László a Páneurópai Unió kerekasztal-beszélgetésén

A Páneurópai Unió németországi szervezete évente kétszer rendezi meg a Keresztény Európai Napokat a München közelében fekvő Andechs városka kolostorában. Az idén ősszel harminckettedik alkalommal sorra kerülő rendezvény, a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulója jegyében Kelet és Nyugat viszonyát, az újraéledő nacionalizmusok kérdését tűzte napirendjére. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke Habsburg Ottó. A németországi szervezet vezetője Bernd Posselt európai parlamenti képviselő, a Németországba kiűzött szudétanémetek közösségének vezető egyénisége.

Az október 17–18-i Európai Napokra Tőkés László erdélyi EP-képviselőnk is meghívást kapott. Az első napon jeles hazai és külföldi szakemberek és politikusok tartottak előadást – köztük a konferencia házigazdája, Berndt Posselt EP-képviselő.

A második nap programja ünnepi szentmisével kezdődött a Szent Hedvig nevére szentelt kolostori templomban, melyet Mayer Mihály pécsi püspök celebrált. Szentbeszédében megemlékezett a Pécsi Egyházmegye alapításának 1000. évfordulójáról. A pángermanizmussal és a pánszlávizmussal párhuzamot vonva a páneurópai mozgalom pozitív szerepét és jelentőségét emelte ki.

Istentiszteletet követően az ősi kolostor könyvtártermében tartottak kerekasztal beszélgetést „A mai Európában: ki fékezi meg a démonokat?” címszó alatt. A „démonok” az újra elharapozódó nacionalizmusok jelölésére szolgáltak. A párbeszéd moderátora Dirk Hermann Voss, a németországi Páneurópai Unió elnöke volt. Hat résztvevője – egy kivételével – a volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból került ki.

Sadija Klepo bosznia-hercegovinai parlamenti képviselő a gyilkos balkáni háború összefüggésében Európa felelősségének kérdést firtatta – a térség jövőjét illetően.

Juraj Alner, a Páneurópai Unió szlovákiai szervezetének főtitkára, a Baszkföldi Egyetem vendégtanára defenzív felszólalásában egyetlen kérdésre: a szlovákiai államnyelvtörvény apológiájára szorítkozott. A szlovák nyelv „megtanulásának” kikényszerítését – egyebek mellett – azzal próbálta igazolni, hogy tűz esetén, magyar vidéken a szlovákok netalán nem értik meg, ha valaki „tüzet kiált”. Ugyanakkor készségesen elismerte, hogy a törvény viszonylatában előállt feszült helyzet kialakulásáért komoly felelősség terheli a nacionalistákkal, valamint a korrupcióval kompromittálódott szlovák kormányt.

Mayer Mihály megyéspüspök a magyar, német, szlovák, horvát, szlovén és cigány együttélés bonyolultságával és egyházi vonatkozásaival foglalkozott felszólalásában.

Tőkés László európai képviselőnk mindenekelőtt beszédének fordítóját, az erdélyi szászok közül való Herta asszonyt köszöntötte, akinek jelenléte az erdélyi magyarok és németek – szászok és svábok – közös sorsára, kisebbségi elnyomatására utal vissza. Vele együtt „egy másik Herta”, a Nobel-díjjal idén kitüntetett Herta Müller érdemeit méltatta, aki a temesvári népfelkelés 20. évfordulóján akarva-akaratlanul ráirányította a figyelmet a soknemzetiségű és sok vallású Erdélyre. De a szülőföldjükről kisemmizett szudétanémetek és a balkáni háborút megszenvedett többi kisebbség és nemzetiség sorsára is felhívta a világ figyelmét.

Erdélyi képviselőnk „Temesvár szellemét” is felidézte: azt a nemzeti szolidaritást és vallási ökuméniát, mely 1989 decemberében egymás mellé állította és a Ceauşescu-diktatúrával szembeni összefogásra késztette a város mintegy tíz nemzetiségét és ugyanannyi felekezetét.

Krisztus Urunk ördögűzései tisztán rávilágítanak arra, hogy különbséget kell tennünk – más identitású – testvéreink, valamint a „beléjük költözött” gonosz között. A XX. század világháborúi, rémtettei és tömeggyilkosságai erre figyelmeztetnek bennünket – mondotta Tőkés László –, továbbá arra, hogy a párbeszéd és a megbékélés útján keressük a megoldást etnikumközi és kisebbségi-többségi ellentéteinkre.

Rudolf Kučera, a prágai Károly Egyetem professzora, a Páneurópai Unió csehországi szervezetének vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió – különösképpen pedig a nyugati fejlett országok – egyoldalú módón, szinte kizárólag a gazdasági kérdésekre figyelnek, miközben közös értékeink elsikkadnak. Az előadó ugyanakkor keményen bírálta Václav Klaus cseh államelnök Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos, destruktív magatartását.

Siegbert Alber luxenburgi professzor, európai szakértő a nacionalizmusnál is veszélyesebbnek ítélte az egyre erősödő globalizmust, mely a keleti tagállamok húsz évvel ezelőtt kivívott szuverenitását sérti. Sajnos egy kisebbséget akkor néznek jó szemmel, hogyha nem okoz különösebb problémát, ami egyáltalán nem kedvez a valós kisebbségi kérdések megoldásának – mondotta az előadó.

A meghívott előadók beszédei után több kérdésben nyílt vita alakult ki.

Tőkés László Juraj Alner azon kijelentésével szállott vitába, mely szerint a „Felvidék” kifejezést nem szabad használni, mivel az „1918 óta nem létezik.” Mint ahogy Elzász vagy Erdély elnevezése sem a politikai helyzettől függ, a többi – magyar – földrajzi elnevezéseket sem szabad megtiltani. A „Kárpát-medence” megjelölés ellen sem lehet kifogása senkinek – mondotta erdélyi képviselőnk.

Záró szavaiban Temesvár egykori lelkipásztora a „keresztény Európa” szellemében Pál apostolt idézte: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Ap. Csel. 5,29).

München, 2009. október 18.