Tőkés László pünkösdi körútja

Nemzeti becsület kérdése

A május 8-9-én Bákóban tartott, Veszélyeztetett kultúrák – veszélyeztetett örökség című konferencián Tőkés László királyhágómelléki református püspök, EP-képviselő felkért hozzászólóként ismertette a moldvai csángók ügyében általa tett lépéseket, illetve az elmúlt tizennyolc esztendőben tapasztalt mulasztásokat ezen a téren. Ha Litvánia európai üggyé tudja emelni a litván ügyet, akkor mi miért nem tudjuk általában a magyar ügyet európai ügyként kezelni? – summázta azt a nézőpontot, ami szerinte hiányzik az általános magyar politikai magatartásból.

Felszólalásában Tőkés László elmondta, hogy 1991-ben személyesen vetette fel a csángó kérdést II. János Pál pápánál, akinél megértésre talált, de semmilyen kedvező következménye nem volt ennek. A kilencvenes években felemás tapasztalata volt a témát érintően az RMDSZ-ben, mert szerinte már akkor nemzetstratégiai szinten kellett volna kezelni a kérdést, de később, a csatlakozási tárgyalások során sem akarta az RMDSZ hangsúlyozni azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyek rendeznék a csángók helyzetét.

Tőkés László ismertette, hogy első ízben az EP kisebbségi munkacsoportjának 2008. január 18-i plenáris ülésén hozta fel a csángó ügyet más veszélyeztetett kisebbségek ügyével együtt, majd a február 21-i ülésen, amikor már napirendre került a csángó-kérdés, javasolta, hogy az EP küldjön megfigyelőt Moldvába a csángók helyzetének feltárása érdekében.

Krisztus nevében asszimilációs tevékenységet folytatnak sok helyen – hangsúlyozta Tőkés László, aki emiatt javasolta, hogy egyházközi párbeszéd szintjén közelítsék meg a témát. A csángó és általában a magyar ügyet európai ügyként kell kezelni és ez nemzeti becsületünk szempontjából is fontos kérdés – szögezte le felszólalása zárógondolataként.

A konferenciát követően Tőkés László a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) bákói székházában találkozott Solomon Adriannal, az MCSSZ elnökével, Hegyeli Attilával, a moldvai magyar nyelvű oktatás programfelelősével és PogárRóbert magyarfalusi római katolikus pappal, aki délután Pusztinán magyar nyelvű misét celebrált. Elsősorban oktatási kérdésekről tárgyaltak, többek között arról, hogy még legalább húsz moldvai faluban el lehetne és kellene indítani a magyar nyelv oktatását az iskolában és háznál, amihez Tőkés László támogatást ígért, valamint azt, hogy az európai fórumokon továbbra is kiáll a csángó ügy mellett.

Ezt követően Tőkés László ellátogatott Pusztinára, ahol felkereste a helyi plébánost, Benchea Augustint, akinek kíséretében nézte meg a Szent István emlékére felszentelt templomot.

Ünnep Tamásiban

Pünkösd első napján délelőtt Tőkés László püspök, EP-képviselő volt a paptamási gyülekezet vendége. Az Ap.Csel. 8:14-25-re épülő bizonyságtételében szólt arról, hogy Szent Lélek áldásának örvendező samáriai keresztyének között megjelenő Simon mágus pénzt ajánlott fel az apostoloknak a lelki áldásért. Látnia kell azonban, hogy pénz hatalma nem elégséges az Ige, az igazság megvásárlására. Inkább bűnbánatra van szükség azok részéről is, aki mindent a pénz alá rendelnek, s úgy vélik minden és mindenki csak áru a világban.

A tamási gyülekezetben először vettek Úrvacsorát a konfirmált ifjak, a gyülekezet rendje szerint szüleikkel, testvéreikkel együtt. Öröm volt egyházunk első őrállójától kapni Úrvacsorát. Tőkés László püspöknek Bereczki András lelkipásztor köszönte meg, hogy megtisztelte a gyülekezetet a pünkösdi szolgálattal. Röviden beszámolt az elmúlt esztendők gyülekezeti munkájáról, építkezésekről, a sok vitát okozó egyházi ingatlanok visszaszerzéséről. Igehirdetés és Úrvacsoravétel után lelkipásztor kérésére Püspök úr beszélt a brüsszeli képviselő munkájáról, a közelgő választási lehetőségről, a választás szabadságáról.

Az ünnepi alkalom keretében a gyülekezet vendége volt Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Lengyel György, a Bihar megyei szervezet elnöke és Forvith Mária pósalaki presbiter, aki Magyar Polgári Párt megyei tanácsosi listáján indul a közelgő választáson.

Istentisztelet után a Református Otthonban a presbitérium kötetlen beszélgetést folytatott a jeles vendégekkel, majd Oláh József, a Magyar Polgári Párt tamási polgármesterjelöltje fogadta ebédre a meghívottakat.

Isten ajándéka Érsemjénben

Hároméves álom teljesedett be az Érsemjénhez tartózó Feketefaluban, a reformátusok nagy örömére, amikor pünkösd hétfőjén felszentelték az új templomukat. A kis – pár százas lélekszámú – falucska három éve épülő templomába be sem fértek az ünneplő hívek, sokan az udvarról hallgatták végig az istentiszteletet, amelyen Tőkés László püspök Pál apostol Korinthusbeliekhez írott első leveléből idézve Isten nagy ajándékának nevezte az „Ige eme új hajlékát”. Fülöp János érsemjénitiszteletes tételesen felsorolva a támogatókat a templomépítés történetét elevenítette fel, őt és gyülekezetét, valamint a „legfiatalabb templomot” köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, valamint Gellért Gyula, az egyházmegye esperese.

Az ünnepi istentisztelet után – az igazi ökuménia jegyében – református, római katolikus és ortodox szertartás szerint is megáldották az új templomot, majd Fülöp János lelkész és Tőkés László püspök egy-egy fenyőfát ültettek el a templom oldalánál.

Tőkés László püspök, EP-képviselő ezután Börvelyen hirdetett igét a pünkösdi ünnepi istentiszteleten. Az igehirdetés után az ünnepi szónokok sorában Csehi Árpád, a Szatmár-megyei RMDSZ-elnöke, megyei tanácselnök-jelölt következett, beszédet mondott Hegedűs Pál, Szatmár-megyei MPP-elnök, és szót kapott Kis Zoltán, börvelyi polgármesterjelölt, valamint Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterjelöltje. Ez utóbbi kettőt, habár RMDSZ-es színekben indultak, támogatja a helyi MPP is.

Megjegyeznénk, hogy a börvelyiek összefogása nyomán a helyi RMDSZ-lista három szervezet közösen delegált tagjainak összessége, az RMDSZ-en kívül a Magyar Polgári Párt és a Német Demokrata Fórum jelöltjei közösen bíznak a június 1-i helyhatósági választásokon való sikeres szereplésben, amint ennek az ünnepet lezáró díszvacsorán hangot is adtak.

2008. május 13.

Tőkés László
Sajtóirodája