Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkében ez áll: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.”

Alapvető emberi, valamint romániai és európai állampolgári méltóságomban érzem sértve magam Victor Ponta miniszterelnök azon, legutóbb tett, megbélyegző kijelentései által, melyek szerint én – Monica Macovei volt igazságügy-miniszterrel egyetemben – „a románellenes érdekek képviselője” („reprezentanţii intereselor antiromâneşti”) volnék, akit „azok pénzelnek („sunt finanţaţi”), akik azt akarják, hogy Románia egy instabil ország legyen, és hogy minden oldalról megtámadják” (kiemelések tőlem – TL).

   Románia iránti lojalitásomban, valamint magyar önazonosságomban sért az a minősítés, mely szerint én – úgymond – „horthysta nyelvezetet” („limbaj horthyst”) használnék.

   A román szocialista miniszterelnök alaptalan vádaskodásai annyira súlyosak, hogy vele szemben peres úton vagyok kénytelen becsületemet megvédeni.

   Az általa mondottak annál is súlyosabbak, mivel egy, a kormányzása kezdete óta elhatalmasodó általános magyarellenes politikai kurzus központi hátterét és szerves részét képezik. A személyemre szóló, nemtelen támadások vonatkozásában elég, hogyha Puiu Haşotti liberális pártember elhíresült kijelentéseit, valamint a szekus-kollaborátor Dan Voiculescu által működtetett Antena 3 televízió gyűlöletkampányát idézem, melyek a Románia Csillaga kitüntetésemtől, valamint a román állampolgárságomtól való megfosztatásom indítványozásáig terjednek.

   Külön is tiltakozom Monica Macovei nevének meghurcolása, valamint az ellen, hogy nacionálkommunista típusú „árukapcsolással” mindkettőnket az egymás általi kompromittálás szándékával próbálnak lejáratni.

Tiltakozom azon posztkommunista uszítópolitika ellen, mely – szemmel láthatóan – a mostani román kormánytól indul,  és amely valójában az egész romániai magyar közösséget veszi célba, hasonlóképpen a Robert Fico kormányfő neve által fémjelzett szlovákiai magyarellenességhez.

Mindkettőre nézve érvényes az, amit a szlovák országvezető túlkapásai vonatkozásában Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője fogalmazott meg – mely szerint: „Európának azonnal cselekednie kell, amikor az állampolgárok jogai és az ő emberi és kisebbségi jogaik veszélyben forognak” („Europe must act immediately when the rights of citizens and their human and minority rights are endangered”).

   A román kormányfő és hatalomba visszatért pártjának karaktere már önmagában is alátámasztja azon megállapításokat, melyek szerint Romániában kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi és elszenvedői. Múlt heti felsorolásom (1–7. pontok) kiegészítéseképpen erre nézve szolgáljanak adalékul a következők:

● Találó módon állapítja meg Monica Macovei európai parlamenti képviselő, hogy: „Románia legutóbbi kormányfője, aki »külföldi ügynökségekről« beszélt, az Ceauşescu miniszterelnöke, Constantin Dăscălescu volt” (kiemelések tőlem – TL) – Kommentárt nem igényel (No comment).

● „Külföldi pénzeléssel” legutóbb a Ceauşescu-diktatúra legsötétebb – utolsó – esztendejében vádolták meg szerény személyemet, amikor is a magyar, az amerikai (CIA) és a szovjet (KGB) titkosszolgálati ügynökségekkel hozott hírbe a Securitate.

Személyemen túlmenően, a hatalom mostani birtokosainak a temesvári – a román – forradalom (1989) iránti, alig leplezett megvetése nyilvánul meg abban, amikor a Ceauşescu-éra mentalitását és politikai frazeológiáját idézik.

● Ugyanide illik a „horthyzmus” és a „hitlerizmus” újbóli – jelenség értékű – emlegetése. A '80-as években Ion Lăncrănjan nacionálkommunista szerző tollából olvashattunk ilyeneket. Ez esetben a xenofób soviniszta Mircea Duşa védelmi miniszter hozza hírbe Csíkszereda  polgármesterét Hitlerrel…

● Magyar vonatkozásban Victor Ponta miniszterelnöknek egyetlen egy pozitív előjelű közölnivalója van, éspedig az, mely szerint: „a romániai magyar kisebbség... ugyanazoknak a jogoknak örvend, mint a románság, és egyedüli legitim képviselője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség...” (kiemelés tőlem – TL). A képlet igencsak ismerős. Nicolae Ceauşescu annak idején éppen azért hozta létre a Romániai Magyar Dolgozók Országos Tanácsát, hogy a „magyar származású románok” „egyedüli legitim képviseletéről” gondoskodjék. – Íme az újabb, alig leplezhető kísérlet árulkodó jele a magyarság politikai megosztására, a „Divide et impera” szellemében...!

   És akkor még nem szóltunk az ún. zászló- és nyelvháborúról, nemzeti jelképeink használatának régmúlt idők emlékét idéző korlátozásáról, a naponkénti gyakoriságú magyarellenes intézkedésekről és megnyilvánulásokról, vagy éppenséggel a nagybányai Új Kiáltó Szó kezdeményezőinek a hatósági meghurcolásáról...

   Föltétlenül szólnunk kell viszont az RMDSZ és az MSZP – nem egészen újkeletű – barátkozásáról, mely, igen látványos módon, a Markó Béla–Bajnai Gordon–Mesterházy Attila–Bokros Lajos-féle „akadémiai” találkozókban ölt testet, valamint az MSZP és a PSD „fegyverbarátságáról”, mely – várhatóan – a március 9-i Mesterházy–Ponta-találkozóban fog példás alakot ölteni, Budapesten. A magyarországi választások közeledtén, íme ekképpen körvonalazódik a Kárpát-medencei „szocialista internacionálé” szellemében formálódó, új magyar szocialista „nemzetpolitika”, melyet nemrégen a volt RMDSZ-elnök elvtársi közösségében, Kolozsváron hirdetett meg az MSZP...

 

Nagyvárad, 2013. március 4.

 

                                                                                                  Tőkés László

                                                                                                  EP-képviselő

                                                                                               az EMNT elnöke

 

 

Tisztázni szükséges a következőket:

 – Egyes lapok úgy hozták le a múlt heti nyilatkozatot, mintha Tőkés László jobbnak tartaná Ceauşescut Victor Pontánál. Erről szó sincs. 2013. február 25-i sajtóértekezletén szó szerint azt mondta, hogy még a régi kommunista rendszerben is létezett egyfajta autonómia a Maros Magyar Autonóm Tartomány formájában; Hargita és Kovászna megyék létrehozásával pedig „még Nicolae Ceauşescu is nagylelkűbb volt, mint Victor Ponta, mert lehetővé tett egyfajta autonómiát a magyarok számára, míg az utóbbi elzárkózik egy különálló székelyföldi régió engedélyezésétől”.

– Victor Ponta az RMDSZ „egyedüli legitim voltával” állítja szembe „Tőkés úr pártját”, amelyre úgymond „senki sem szavazott, legfeljebb Budapest”. Miközben a kormányfő az erdélyi és a határok két oldalán álló magyarokat próbálja szembeállítani egymással, elfeledkezik arról, hogy „Tőkés úr” legitimitását 2007-ben 170 ezer szavazat (!), míg 2009-ben az RMDSZ és az EMNT (!) közös európai választási listájának szavazatai bizonyították. Ugyancsak ide tartozik: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a 2012-es őszi parlamenti választásokon a szenátusi listájára 58 765 szavazatot kapott, ezzel az induló romániai pártok közül a hatodik legnagyobb támogatottságot tudhatja magának.

 

                                                                                        Tőkés László

                                                                                        EP-képviselő

                                                                                         Sajtóirodája