Az említett okok egyike maga az államelnöki beszéd, melyet a soros magyar EU-Elnökség vezetőjeként mondott el az EP volt alelnöke. Örömünk másik kiváltó oka az volt, hogy az európai törvényhozás elsöprő többséggel éppen a mai ülésén fogadta el Járóka Lívia néppárti képviselőnőnek az európai roma-stratégiáról szóló, kiváló Jelentését.

   Tőkés László alelnök – másokkal együtt – őszinte elismerését fejezte ki az egyetlen európai parlamenti roma képviselőnek, akivel Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár társaságában folytatott informális megbeszélést a cigányügy felkarolása és a magyar EU-Elnökség ezzel kapcsolatos feladatai, valamint a határon túl élő magyar cigányok támogatása tárgyában. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a közel egy milliónyira tehető Kárpát-medencei magyar cigányság integrációjának és felemelkedésének ügye főbenjáró nemzetpolitikai kérdés, melynek előbbrevitele teljes körű nemzeti – és európai – összefogást igényel.

   Schmitt Pál államelnök nagy ívű parlamenti beszédében egyébként külön is kitért a roma-stratégiára, mint a magyar EU-Elnökség prioritásainak egyikére. Az államelnök ugyanakkor – széles európai összefüggésbe helyezve – szintén felemelte szavát az őshonos európai kisebbségi közösségek érdekében, teljes nyíltsággal szólva nemcsak a magyarországi kisebbségek, hanem a határon túlra szakadt magyarság sokszínű gazdagságáról és jogairól is. Beszéde hallatán az az érzés tölthette el valamennyi honfitársát, hogy valóban jó magyarnak lenni, a határon túliaknak pedig minden reménye meglehet arra, hogy a nem is oly távoli jövőben nekik is, a valóságban is jó lehet majd magyarnak lenniük.

 

Strasbourg, 2011. március 9.