Amint az a június 24-i nyitógálán is elhangzott a Szigligeti Színházat megtöltő publikum előtt, az idei Szent László Napokra sem kellett változtatni a jól bejáratott struktúrán: az egyhetesnél is bővebb, „nulladik napi” rendezvényekkel indított fesztivál minden napján lesznek kulturális, zenei, szórakoztató vagy éppen sportesemények, különböző helyszíneken, hogy aztán a hétvégi csúcson egész napos programkavalkáddal biztosítsanak szórakozási, kikapcsolódási, töltekezési lehetőséget minél szélesebb skálán mindenkinek, a legkisebbektől a legidősebbekig, mégpedig illusztris történelmi helyszínen, a várban.

 

A 7. Szent László Napok hivatalos ünnepi programja délután kezdődött a római katolikus püspöki palota kertjében álló szobornál. Itt a kitörni készülő zivatar miatt csak egy rövid igei köszöntő hangzott el Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke jóvoltából, majd a részvevők elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúit-virágait a városalapító szent király szobrának talapzatánál.

Az esti nyitógálán előbb ünnepi köszöntők hangzottak el, sorrendben Zatykó Gyula főszervező, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere, Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Szilágyi Péter Ferenc, a magyar nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, végül pedig Tőkés László szólt az egybegyűltekhez.

Az EMNT elnöke méltatta a választott mottót, különösen mély értelműnek véve azt a trianoni békediktátum centenáriumának közeledtén, amikor is a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. Várad összeköt, mondhatjuk Szent László királyságának szétszakítása évfordulóján, hiszen nagy királyunk és királyi városunk példás módon jelképezi, táplálja és erősíti egybetartozásunkat, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően – vélte Tőkés László. Miközben méltatta a lovagkirály nevét viselő egyesület, valamint a polgári-nemzeti oldal küzdelmét, amelyeket sokfelől fúvó központi és helyi ellenszélben kellett megvívni, történeti ívű áttekintését adta a Szent László-i nemzeti, regionális és lokális örökségnek. Leszögezte: „Most, amikor a brüsszeli ’hivatalos’ Európa a vallási és nemzeti meghasonlást gerjesztő multikulturalizmus politikailag korrektnek kikiáltott téveszméjét propagálja és diktálja – nekünk, mai magyaroknak és keresztényeknek ehhez a Szent László-i, Árpád-házi hitbeli, történelmi, kulturális örökséghez kell visszanyúlnunk, tudatában annak és nyíltan vállalva, hogy ez a mi igazi nemzeti és európai örökségünk és értékrendünk. A poszttrianoni és nacionálkommunista idegen uralom idején sem voltunk hajlandók ezen gazdag szellemi örökségünkről lemondani! Miért tagadnánk meg most, a posztkommunista román áldemokrácia és nacionalista történelemhamisítás idején, vagy éppen az európai és nemzeti identitásunkra törő, uralkodó európai irányzatok nyomásának engedve?!”
 

 

A püspök végül kifejtette: „A reformátusok, a protestánsok ugyan nem vallják a szentek közbenjáró szerepét, mindazáltal az igaz hitű katolikusokkal együtt magam is Szent Lászlót és hitünk hőseit hívom segítségül abban az értelemben, hogy jelenlegi szorongatott helyzetünkben, itt Nagyváradon vagy Marosvásárhelyen, az Úz völgyében és Kézdivásárhelyen, vagy éppenséggel odaát, Kárpátalján, példájuk és hitük, hűségük, bátorságuk és bölcsességük erejével legyenek segítségünkre abban, hogy ne ijedjünk és ne hátráljunk meg, hanem ’emberként az embertelenségben’ megálljuk a helyünket és megvívjuk harcainkat.”

Az est a Csillagok Palotája – Népzene az irodalomban Szent László korától napjainkig című zenés-dalos-verses műsorral folytatódott, amelynek előadói olyan neves meghívott művészek voltak, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Andrejszki Judit, Barvich Iván, Pergel László.

Tőkés László köszöntőbeszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.