A Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére kitűzött esemény számos előadót látott vendégül. A Burma Chin államában üldözött keresztényeket a jelenleg Thaiföldön élő és munkálkodó emberi jogi aktivista, Salai Za Uk Ling képviselte a Chin Emberi Jogi Szervezet (Chin Human Rights Organisation) nevében. A Kachin államban élő, elnyomott kisebbségek szenvedéseinek Aung Bu Hsan adott hangot, aki a Thaiföldi Kachin Nők Egyesületét (Kachin Women's Association Thailand) képviselte. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részéről a Mianmarért felelős Georgios Antoniou igazgatókapottszót, Esko Kentrschynskyi osztályvezető pedig az Európai Bizottságot (DG ECHO) képviselte.

   Említésre méltó, hogy az Európai Parlament – az emberi jogok iránti elkötelezettsége szellemében, az Unió valamennyi intézményével egyetemben – nagy figyelemmel követi a Mianmarban nemrégiben elindult reformfolyamatot. Ennek megfelelően a Parlament több ízben is támogatásáról biztosította a burmai hatóságokat eme kihívásokkal teli időszakban, továbbá – amint ezt a mai rendezvény is tükrözi – az eddigieknél is komolyabb erőfeszítésekre ösztönzi a kormányt az emberi jogok javítása terén. Jelek szerint az utóbbi hónapokban Burma komoly politikai reformokat hajtott végre, mindazáltal az elért eredmények még korántsem adnak okot az elégedettségre. Támogatása jeleképpen, nemrégen az EP Külügyi Bizottsága (AFET) Thein Sein burmai elnököt látta vendégül. Szintén komoly gesztusnak számít, hogy a DROI-bizottság április folyamán egy küldöttséget meneszt a távol-keleti országba, az ottani helyzet kivizsgálása céljából, mely útnak az előkészítésére volt hivatott a mai közmeghallgatás.

   Ez év januárjában, az EP több jeles képviselőjével karöltve, Tőkés László erdélyi képviselő írásbeli megkereséssel fordult Catherine Ashton bárónőhöz, az EKSZ főképviselőjéhez, a Kachin és Rakhine államokban élő etnikai és vallási kisebbségek ügyében, az ott lezajlott, már-már polgárháborús méreteket öltött buddhista–muzulmán összecsapásokra híva fel a figyelmét. Az Edward McMillan-Scott emberi jogokért felelős EP-alelnök által is támogatott levél külön kitért a Chin keresztények üldözésére. A külügyi főképviselő válaszlevelében arról biztosította a képviselőket, hogy nem fogják tétlenül szemlélni a halálos áldozatokat követelő vallási-etnikai erőszakot, hanem a burmai kormánynál határozottan közbe fognak lépni az általa hallgatólagosan támogatott többségi túlkapások megfékezése érdekében.

   A mai tanácskozáson is felszólaló Za Uk emberi jogi aktivista az elmúlt hónapokban több találkozó alkalmával is érdemben beszámolt keresztény sorstársai keserves helyzetéről, az EP segítségét kérvén a különböző etnikai közösségek megbékéltetéséhez. Chin tartomány lakossága a 19. században érkezett misszionáriusoknak köszönheti a kereszténységet. A napjainkban jelentékeny kisebbségi vallási közösségnek számító – több mint egymillió lelket számláló – Chinek többszörös etnikai és vallási megkülönböztetésnek vannak kitéve. Amint erről számos nemzetközi emberi jogi szervezet, köztük a Christian Solidarity Worldwide is beszámolt, a hatóságok több évtizede tartó asszimilációs, diszkriminatív politikájának kitűzött célja megsemmisíteni az országban élő valamennyi vallási és etnikai kisebbséget, egyeduralomra juttatva ezáltal a buddhista többséget. Az utóbbi hónapokban – sajnálatos módon, a politikai nyitás ellenére – a rendszer által fenntartott rettegés olyannyira felerősödött, hogy számos keresztény menekülésre, kivándorlásra kényszerül. Tekintettel a helyzet súlyosságára, másfelől pedig a vallásszabadság, illetve a keresztények iránt érzett elkötelezettség által indíttatva, többszörös egyeztetés és komoly előkészítő munka eredményeképpen, nem utolsósorban pedig Ferenczy Zsuzsa emberi jogokért felelős asszisztens ügyszeretetének köszönhetően, Tőkés László brüsszeli irodája nagymértékben hozzájárult a DROI-bizottságban megszervezett eszmecsere sikeréhez.

   A rendezvényen az erdélyi képviselő mély aggodalmának adott hangot a keresztények üldözése miatt, rámutatva, hogy világszinten a vallási alapon üldözöttek mintegy 70%-át a keresztények teszik ki. Ezt figyelembe véve, az Uniónak az eddiginél is komolyabban kellene kezelnie a vallás- és lelkiismereti szabadság ügyét, önálló formában is megjelenítve a keresztényellenesség jelenségkörét. Ebből a szempontból biztató jelnek tekinthető a reggeli DROI-bizottsági ülésen megvitatott, az EKSZ által kidolgozott vallás- és lelkiismereti szabadságra vonatkozó uniós iránymutató, mely hatékony politikai eszköz kíván lenni a hátrányos megkülönböztetést szenvedő emberek védelmében – mondotta képviselőnk, aki konkrét módon külön is határozott támogatásáról biztosította a Chin kisebbséget. Zárásképpen, Barbara Lochbihler, a DROI-bizottság elnöke az áprilisi burmai küldöttség különleges figyelmébe ajánlotta a mai napon megvitatott, sürgős orvoslást igénylő panaszokat és problémákat.

Brüsszel, 2013. március 20.