Hálaadás a magyar EU-elnökség záróünnepélyén

2011. június 14-én délután, a brüsszeli Saint Michael és Saint Gudula katedrálisban került sor arra, a „Mise Európáért” elnevezésű templomi ünnepélyre, mely a soros magyar EU-elnökség áldásaiért és eredményeiért volt hivatott Istennek hálát adni.

   2010 második félévében Belgium töltötte be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét. Ennek alkalmából rendhagyó módon, a Belgiumi Római Katolikus Egyház ünnepi szentmisét tartott a brüsszeli Notre Dame du Sablon templomban, a belga királyi család jeles képviselőinek, valamint a kormány tagjainak részvételével.
   A példamutató esemény alapján született az a kezdeményezés, hogy a soron következő magyar, majd a lengyel elnökségek – a valamikori „keresztény Európa” szellemében – tegyék hagyománnyá az EU-elnökség ilyetén megszentelését. Tőkés László püspök, az Európai Parlament vallási ügyekben illetékes alelnöke azt indítványozta, hogy 2011 januárjában ökumenikus hálaadó nyitóistentisztelettel vegye kezdetét a magyar félév.
   Minekutána az eredeti elképzelés végül is nem valósult meg, a belgiumi katolikus egyház odaadó szerepvállalásának, valamint az Európai Közösség Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE), nevezetesen pedig André-Joseph Leonard belga bíboros-prímás és Piotr Mazurkiewicz COMECE-főtitkár hathatós támogatásának köszönhetően, 2011. június 14-én délután, a brüsszeli Saint Michael és Saint Gudula katedrálisban került sor arra, a „Mise Európáért” elnevezésű templomi ünnepélyre, mely a soros magyar EU-Elnökség áldásaiért és eredményeiért volt hivatott Istennek hálát adni.
   A szentmisét megelőzően Virágh András jeles magyarországi orgonaművész adott ünnepi hangversenyt Liszt Ferenc műveiből, a zseniális magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. A rendkívüli zenei műsort követően Tőkés László európai alelnök mondott megnyitó beszédet, hangsúlyosan kitérve az egyesült Európa keresztény gyökereire, Pünkösd szent ünnepe kapcsán pedig az Unióban meghonosuló nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség hagyományának közös értékére. Schmitt Pál magyar államfő sokatmondó jelenlétének összefüggésében erdélyi képviselőnk Magyarország húsvétkor elfogadott új Alkotmányát méltatta, és az Unióban érvényesülő szekularizmus ellenében Péter apostol tanítását idézte, mely szerint – a világ dolgaiban is – „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29).

Amint a közismert, a nemrégen boldoggá avatott II. János Pál pápa annak idején következetesen szorgalmazta keresztény értékeinknek az Európai Alkotmányban való megjelenítését. Ezzel szemben viszont sokakat mélységesen megdöbbentett az a nemtelen támadás, melyet a francia nyelvű Le Soir című belgiumi hetilap néhány nappal ezelőtt nem csupán a brüsszeli szentmise, hanem egészében véve Magyarország, a magyar EU-Elnökség, az új magyar alaptörvény, személy szerint pedig Orbán Viktor miniszterelnök ellen intézett. A liberális folyóirat a magyar alkotmányban különösképpen azon megfogalmazásokat kifogásolta, melyek miatt „betiltaná az abortuszt, diszkriminálna a szexuális orientáció alapján, és gyengítené a bíróságok függetlenségét”.
Az ünnepi szentmisét Erdő Péter, Magyarország bíboros-hercegprímása celebrálta André-Joseph Leonard belga bíboros-prímás, André Dupuy apostoli nuncius és Jean Kockerols, a COMECE püspök-elnöke közreműködésével.

Szentbeszédében Erdő Péter „Magyarország és Lengyelország népének üzenetét” tolmácsolta Európa többi nemzete felé, az isteni igazságosságban, szeretetben és kegyelemben jelölve meg az európai kiengesztelődés feltételeit és lehetőségét.
A szervezőmunka és az ünnepség levezetése terén Havas István brüsszeli magyar plébános szolgálata érdemel említést.

Az istentisztelet alkalmával begyűlt adományokat a szervezők – az Önkéntesség Európai Esztendejét (2011) figyelembe véve – a Nativitas belgiumi jótékonysági egyesület, valamint a Kárpátaljai Ferences Misszió javára ajánlották meg.
A latinul, franciául, magyarul, flamandul, angolul, németül, lengyelül és olaszul elhangzó beszédek, imádságok és liturgikus szövegek a pünkösdi soknyelvűség csodájának erejével hirdették a népek közötti megértés és megbékélés Lélek szerinti evangéliumát, és példás formában előlegezték meg az európai elnökség Lengyelország általi átvételét, ez esztendő második felében.

Brüsszel, 2011. június 15.

Tőkés László

EP-alelnök

Sajtóirodája

Tőkés László megnyitó beszédét az alábbiakban olvashatják:

Tavaly szeptemberben a Notre Dame du Sablon templomban volt alkalmunk a maihoz hasonló egyházi ünnepélyen részt venni, melyre – rendhagyó módon – az Európai Unió belga Elnöksége kapcsán került sor.

A jelek szerint a jeles esemény nyomán hagyomány teremtődik, amikor is most, a magyar EU-Elnökség közeli lezárásaképpen, André-Joseph Leonard érsek úr, Belgium prímása, illetve a Belgiumi Római Katolikus Egyház jóvoltából, valamint a Magyarországi Római Katolikus Egyház fejének, Erdő Péter esztergomi-budapesti bíboros-prímás úrnak a támogatásával és részvételével az elmúlt félév áldásaiért és eredményeiért adunk hálát Istennek, itt, a Saint Michael és Saint Gudule nevét viselő katedrálisban, az Unió tagországainak és nemzeti egyházainak közösségében.

Pünkösd után vagyunk. Méltó, hogy Krisztus Urunk egyetemes Egyházának születésnapján a Szentlélek kitöltetésének azt a páratlan kísérőjelenségét idézzük fel, melynek rendjén – a bábeli nyelvzavarral ellentétben – a különböző nyelveken beszélő emberek valamennyien a saját nyelvükön hallották és értették hangzani az apostolok szavát.

Az Unióban meghonosodott soknyelvűség: főbenjáró európai – és egyetemes – érték. De a soknyelvűség kulturális és kommunikációs vonatkozásain túlmenően, Pünkösd csodája messze többet jelent ennél.

Nemrégen – május 9-én –, Robert Schuman alapító nyilatkozatának évfordulóján ünnepeltük Európa Napját. A kiemelkedő európai „alapító atya” eredeti elképzelése szerint az Unió felépítésének terve a szó keresztény értelmében vett demokratikus elveken alapult. Az Unió egy évtizede – vagyis 2001-ben – elfogadott szimbolikus mottója ugyanezt az eszmét hirdeti: „In varietate concordia” / „Unity in diversity”.

II. János Pál pápa május 1-én, Rómában történt boldoggá avatása ugyancsak a népek, nemzetek, nyelvek és vallások sokféleségében érvényesülő közeledés és megértés, a köztük való megbékélés, szélesebb értelemben pedig a világbéke egyetemes eszméjét hirdeti – az Európai Közösség és keresztény egyházaink azon közös törekvését, hogy együtt szolgálják kontinensünk és az egész földkerekség javát és épülését. Karol Woytila,a „lengyel pápa” egész munkássága és egyházpolitikája ebben a szellemben szolgálta a Keletet és Nyugatot egymástól elválasztó „vasfüggöny” lebontását, az istentelen totalitárius rendszerek visszahúzó örökségének felszámolását, a világ összes népeinek és vallásainak közeledését és megbékélését.

Éppen egy negyed százada annak, hogy boldog János Pál első ízben hívta össze a világvallások vezetőinek első találkozóját. Ugyanilyen szellemben honosította meg az Unió az Európai Vallási Vezetők Találkozóját, melyre legutóbb José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy elnökök vezetésével május 30-án, Brüsszelben került sor. És ugyanennek a szellemi-lelki értékrendnek a vállalása és érvényesítése jellemzi a magyar EU-Elnökséget, mely a kulturális, nyelvi és vallási sokszínűséget szintén a legfőbb prioritásai közé sorolta.

Apropó: magyar Elnökség. A Magyar Országgyűlés éppen idén húsvétkor fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, mely az ateista kommunizmus alkotmányának hagyományával gyökeresen szakítva, a több mint ezer éves magyar kereszténység értékrendjét „Hitvallásnak” nevezett preambulumába foglalta. Íme, ami nem sikerülhetett az Európai Alkotmány esetében, Orbán Viktor és Schmitt Pál országában valósággá vált, történelem- és valósághűen utalva vissza Európa tagországainak és nemzeteinek keresztény gyökereire.

A Lisszaboni Szerződés, valamint az Európai Alapjogi Charta előírásainak megfelelően az Unió legfontosabb szövetségeseiként tartja számon az Európa „spirituális dimenzióját” hordozó keresztény egyházakat. A Charta Oecumenica iránymutatásának szellemében a protestáns, az ortodox és az anglikán egyházak a római katolikus egyházzal egyetemben Európa lelki egységesülésén, a közös érdekek mellett a közös értékek érvényre juttatásán, valamint az egységesülő Európa erkölcsi megújulásán fáradoznak.

Ebben a törekvésünkben Péter apostollal együtt valljuk, hogy: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29). Továbbá az is szent meggyőződésünk, hogy az emberi méltóság alapjoga mellett a sokat emlegetett tolerancia csupán erkölcsi minimumnak számít. Európában több kell ennél – és ez a többlet: maga a szeretet. „Az Isten szeretet – mondja János apostol –; és aki szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne” (1 Jn. 4,16).

Európa mai ünnepi istentiszteletén ezzel a határ-talan szeretettel köszöntöm az egybegyűlteket, Krisztusban szeretett Testvéreimet. Viszontlátásra hitünk soron következő nagy találkozóján: a lengyel európai Elnökség nyitányán!

Brüsszel, 2011. június 14.

Tőkés László

EP-alelnök