2010. március 18. csütörtök
Send this article Print this article

A Fekete Márciusról az EP-ben

Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi tragikus események emlékét felidéző rendezvénysorozat keretében 2010. március 17-én, szerdán Tőkés László EP-képviselő irodája szervezett konferenciát a „Fekete Március” tárgykörében, az Európai Parlament brüsszeli épületében.





Bevezető szavaiban Tőkés László elmondta: március 11-én a budapesti Terror Házában magyarországi közéleti személyiségek részvételével, közösen emlékeztek a szomorú eseményekre, illetve Petőfi-elismerő oklevéllel köszönték meg a magyarok segítségére siető és emiatt elítélt cigányok áldozatát. A brüsszeli konferencia a második állomás, a továbbiakban, 19-én és 20-án „A Szeretet Márciusa” címmel Marosvásárhelyen kerül sor megemlékező rendezvényekre. Európai képviselőnk az 1989-decemberi temesvári forradalom során született spontán szolidaritást a néhány hónappal későbbi, 1990-márciusi marosvásárhelyi pogromkísérlet gyűlölet-hadjáratával állította szembe. A „Fekete Március” gyökerei egészen mélyre nyúlnak, és elsősorban nem román–magyar etnikai kérdésként kell értelmeznünk, hanem a kommunizmushoz és a Szekuritátéhoz való viszonya összefüggésében – mondotta az erdélyi képviselő. A hatalmukat átmenteni kívánó, kommunista múltú vezetőknek ugyanis a Szekuritáté újjáalakítását kellett legitimálniuk, ezt pedig a „magyar veszély” ürügyén, a „magyar kártya” kijátszásával tették. Tőkés László adalékképpen felidézte, hogy 1990 januárjában egy „titokzatos látogatója” arra próbálta rávenni: támogassa a titkosszolgálat újjászervezését az állambiztonság érdekében. Az ismeretlen látogató minden bizonnyal a Szekuritáté „színeiben játszott”.

 A rendszerváltozás befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges az igazság- és a jóvátétel. Ehhez viszont fel kell tárnunk a valóságot, és meg kell neveznünk a felelősöket. Még az RMDSZ csúcsvezetése is jelét adta, hogy húsz évvel az események után támogatná az erre vonatkozó állambiztonsági iratok tikosításának feloldását – jegyezte meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Kincses Előd, aki a marosvásárhelyi magyar közösség egyik akkori vezetőjeként többéves száműzetésbe kényszerült a „Fekete Március” következményeképpen, kijelentette: teljesen világos, hogy az egész eseménysorozatot előre kitervelték. Erre utal az is, hogy nem a marosvásárhelyi magyarok és románok estek egymásnak, hanem az erre előre felkészített görgényvölgyi románokat kellett – szervezett formában, autóbuszokon – a városba szállítani, a konfliktus kirobbantása végett.

Monica Macovei EP-képviselő találóan mutatott rá, hogy az 1989 decemberi erőszakos cselekmények, tömeggyilkosságok és az 1990 márciusi marosvásárhelyi vérengzések, valamint a júniusi bukaresti bányászjárások mögött ugyanazok az erők működtek, mégpedig a tavasszal átkeresztelve, újra létrehozott Szekuritáté. A múltfeltárás mesterséges késleltetésére nézve igen jellemző, hogy húsz évvel a rendszerváltás után Teodor Mărieşnek, a December 21 Egyesület elnökének kell éhségsztrájkolnia azért, hogy a forradalom dossziéi nyilvánosságra kerüljenek – hívta fel a figyelmet a volt igazságügyi miniszter.

Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet nemrégen leváltott igazgatója szerint az állam felelősségéről sem feledkezhetünk meg. Nem írhatjuk a véletlen számlájára – értett egyet a korábbi felszólalókkal –, hogy a Szekuritáté a „Fekete Március” után született újra. Nekünk az a dolgunk, szögezte le a „kommunizmus régésze”, hogy bizonyítékokat találjunk a még mindig köztünk lévő bűnösök ellen, hiszen gyermekeinknek is tartozunk a múltban történt rémtettek feltárásával. Hogyha a Tismăneanu-jelentés alapján Traian Băsescu államelnök „gyilkos rendszernek” minősítette a kommunizmust a román parlament plénumában, miért nem tükröződik mindez az igazságszolgáltatás napi gyakorlatában? – tette fel a kérdést a román történész.

A konferencia második része a sajtó és az etnikumközi viszonyok összefüggéseit elemezte. Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója szerint a sajtó hatékony munkája nélkül a titkosszolgálatok nem lettek volna képesek a magyar „ellenségképet” felépíteni. Párhuzamot vont a ’90-es márciusi események és a röviddel utána kirobbant boszniai háború között. A népcsoportok közti szembenállásnak mindkét esetben hosszú történelmi előzményei vannak, mutatott rá a több mint negyedszázada kelet-közép-európai tudósítóként dolgozó újságíró. Mindkét esetben manipulálták a lakosságot, a hadsereg az adott történelmi pillanatban pedig itt is, ott is pozitív megítélésnek örvendett. A sajtónak az állam és a polgár, illetve a közösség viszonyában mindenképpen ez utóbbit kellene szolgálnia, hiszen csakis ilyenképpen töltheti be a szerepét, mondta Nick Thorpe. A romák szerepéről is megemlékezve, rámutatott: a többség és a cigány közösség közötti viszony normalizálása az elmúlt húsz évben nem történt meg, s ez a jövő egyik legnagyobb feladata, kihívása.

Boros Zoltán, aki a ’90-es évek elejétől több mint egy évtizedig a román televízió bukaresti magyar szerkesztőségének volt a vezetője, előadásában arra világított rá, hogy a Román Televízió, amely a forradalom „élő közvetítésével” hatalmas hitelre és nézettségre tett szert, meghatározó szerepet játszott a magyarellenes hangulat kialakításában. A tudatos félretájékoztatás már február elején megkezdődött és szinte minden napra jutott belőle. A médiaszakember a „közszolgálati adó” magyarok elleni rágalomhadjáratban betöltött szerepét a tömegmanipuláció iskolapéldájának nevezte.

Mircea Toma, az Active Watch – Media Monitoring Agency bukaresti elnöke a román sajtó 1990–1996 közötti időszakát „sötét periódusnak” titulálta. A legtöbb szerkesztőségben az volt az általános vélemény, hogy olvasókat veszít a lap, ha nem támadja a magyarokat. A román televízió akkoriban a legnagyobb „manipulátor” volt, a ködösítéssel és a magyar-román kapcsolatok dramatizálásával pedig az átlagember tudatába a veszélyes és ellenséges Székelyföld képét csöpögtették. 1996 után a román média egyik pillanatról a másikra megváltozott, azóta pedig már sokkal árnyaltabb és kiegyensúlyozottabb képet mutat, miközben a sajtópiac is átalakult. A hírneves román újságíró ugyanakkor kritikával illette az RMDSZ-es képviselők és vezetők tulajdonában lévő erdélyi magyar sajtótermékeket, mivel ezek értelemszerűen nem gyakorolhatnak ellenőrzést a magyar politikusok fölött. Példaként említette, hogy a korrupcióellenes civil társadalmi koalíció 2004 óta rendszeresen és következetesen végigvitt vizsgálata csak Hargita és Kovászna megyében nem talált a sajtó által is kritizált, múltjuk vagy korrupciógyanús szerepük miatt elmarasztalható politikusokat.

Bodó Zoltán szociológus egy 1990–1993 között végzett, a Maros-megyei írott sajtót magába foglaló tartalomelemzést mutatott be, aminek kapcsán arra világított rá, hogy a magyar és a román sajtó különböző témákat futtatott fel – ez pedig egy idő után párhuzamos, a közös fő témákat mellőző közbeszédet eredményezett.

A konferenciát többek között jelenlétükkel tisztelték meg Cristian Preda, Gál Kinga, Bauer Edit, Schmitt Pál és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők.

Brüsszel, 2010. március 17.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája



hírek

2025. május 30. péntek
Emlékkonferencia és gyülekezeti ünnep Szapáryfalván

2025. május 30. péntek
Alapítványi kuratóriumi ülés

2025. május 20. kedd
In memoriam Békássy N. Albert

2025. május 20. kedd
Egy akadémiai rendezvényről

2025. május 20. kedd
In memoriam Duray Miklós

2025. május 19. hétfő
Rendhagyó történelemóra Budapesten

2025. május 19. hétfő
Díjátadás a PIM-ben

2025. május 13. kedd
Kettős könyvbemutató Nagyváradon

2025. május 13. kedd
Johannita Lovagi Napok

2025. május 10. szombat
Az egyetem napja

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010