A harmadik országok helyzetéről az EP-ben

Az egyes, Európai Unión kívüli, ún. harmadik országok emberi jogi helyzetének a megvitatása sorozatában az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI) tegnap Észak-Korea ügyében tartott közmeghallgatást.

A hivatali előterjesztések sorát Robert R. King nagykövet, az Egyesült Államok Észak-Korea emberi jogi ügyeiért felelős különmegbízottja nyitotta meg, a neves Tom Lantos kongresszusi képviselő egykori munkatársa. Értékelő beszédében elismerését fejezte ki aziránt, hogy az EU vezető szerepet vállal az emberi jogokért folytatott nemzetközi küzdelemben, és hogy a DROI-bizottság kiemelt módon foglalkozik Észak-Koreával. Az Egyesült Államok szintén rendkívüli erőfeszítéseket tesz ezen a téren, és hálás az EU-nak az ebben nyújtott támogatásért. A nagykövet tárgyilagos keménységgel ítélte el az észak-koreai rezsimet, az országban alkalmazott politikai elnyomás, nevezetesen a kényszermunkatáborok, a jogfosztás, a brutális erőszak, a kínzás és az embercsempészet alkalmazása miatt. A civilszervezetekkel, valamint az ellenállókkal való összefogás fontosságát hangsúlyozva, Észak-Koreának a teljes elnyomatásból és elszigeteltségből való felszabadítása mellett szállt síkra.

Dong-Hyuk Shin, egy észak-koreai fogolytábor egykori lakójaként drámai hitelességgel számolt be „társadalmi börtöntáborként” működő hazája sanyarú valóságáról. A fiatal előadó élete nagy részét maga is fogságban töltötte. 2005-ben abból a kényszermunka-táborból sikerült megszöknie, melybe szüleit 1965-ben, államellenes tevékenység miatt internálták, s melyben 1982-ben látta meg a napvilágot. A kommunista táboroknak nem hivatalos becslések szerint mintegy 200 ezer lakója van. Ezek nem rendelkeznek személyazonossággal, s a „fogoly-státuszt” ott születő gyermekeikre is átörökítik, akiket egyébként nem is anyakönyveznek. Teljes elszigeteltségben, állati sorban tartják őket, az elcsigázó munka és a szüntelen éheztetés a „mindennapi kenyerük”.

Bram Brands, az Európai Bizottság Külügyi Igazgatóságának képviselője az Unió lesújtó tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Az emberi jogok terén Észak-Koreával lehetetlen együttműködni. Az EU 2004-ben elfogadott elítélő állásfoglalása nyomán, a Kim Dzsong-Il vezette rezsim a diplomáciai kapcsolatokat is egyoldalúan megszakította. Ennek ellenére az Unió továbbra is következetesen minden lehetőt megtesz az emberi jogok védelme érdekében, és erre a külpolitikai nyomásgyakorlás, valamint a párbeszéd eszközeit veti latba.

Hannah Song, a Szabadságot Észak-Koreának elnevezésű, kaliforniai központú nem-kormányzati szervezet ügyvezető igazgatója a nemzetközi közösség részéről azonnali lépéseket sürgetett a tarthatatlan észak-koreai helyzet megváltoztatása érdekében. Sokkoló erővel mutatott rá a koreai fogolytáborokban uralkodó embertelen viszonyokra, melyek mindennapi velejárói: a kínzások, a munkabalesetek, a nyomtalan kivégzések, az egészségügyi ellátás megtagadása, a nemi erőszak és a halálra éheztetés.

Tina Lambert, a Nemzetközi Keresztény Szolidaritás elnevezésű szervezet jogvédelmi igazgatója az 1950–1960-as évek keresztényüldözéseinek korszakáig ment vissza. Túl sok a beszéd, de kevés a cselekvés – mondotta. Az Észak-Koreában folyó népirtás nemzetközi kivizsgálását szorgalmazta, és az ott elkövetett emberiségellenes bűntettek nemzetközi bíróság elé terjesztését indítványozta.

Janusz Zemke, a DROI-bizottság lengyel alelnöke egykori észak-koreai diplomáciai tapasztalatai alapján értékelte a fennálló helyzetet, a kommunista rezsim által alkalmazott, immár három nemzedékre kiterjedő „agymosottságban”, valamint a totális elszigeteltségben jelölve meg a változások legfőbb akadályát.

Roger Helmer az EU parlamentközi delegációjának angol tagjaként maga is járt Észak-Koreában. Kiábrándító tapasztalatai alapján a dialógust „a süketek párbeszédének”, az észak-koreai helyzetet pedig reménytelennek minősítette.

Ana Gomes portugál EP-képviselő kíméletlen igazmondással világított rá, hogy a túlélésre „utazó” Kim Dzsong-Il-diktatúra miként zsarolja a világot nukleáris fenyegetéssel. Másik eszköze a teljes elszigetelődés. Sajnos, mindebben Kína és más ázsiai országok cinkos támogatására is számíthat.

Tőkés László európai képviselőnk mélységes együttérzéséről biztosította Dong-Hyuk Shin és Hannah Song koreai emberi jogi szabadságharcosokat. Megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a XX. század két pusztító totalitárius rendszerének, a náci és a szovjet diktatúráknak a felszámolása nyomán a világnak még most, a XXI. században is a tovább élő kommunizmus parancsuralmi rendszereivel kell szembenéznie Észak-Koreában, Kínában, Kubában és más országokban. Megrendítő, hogy változott formában, napjainkban is brutálisan megismétlődik az ukrajnai holodomor – a halálra éheztetés – módszere Észak-Koreában, Kínában pedig a náci koncentrációs táborok másaként a laogai elnevezésű haláltáborok szedik áldozataikat. Miként a hitleri és a szovjet totalitárius rendszerek esetében, a jelenkori diktatúrák ellenében is globális összefogásra van szükség – hangsúlyozta erdélyi képviselőnk –, és ezen a téren kiemelkedően fontos az Európai Közösség, valamint az Egyesült Államok együttműködése. Tőkés László az észak-koreai emberi jogi harcosok védelmét sürgette, és az országban élő keresztyének helyzetéről érdeklődött. Ezen túlmenően a nemzetközi kommunizmus-ellenes küzdelem fokozását szorgalmazta, – másokkal egyetértésben pedig – egy tényfeltáró bizottság kiküldését, valamint egy európai parlamenti határozati állásfoglalás elfogadását indítványozta.

Bastiaan Belder hollandiai EP-képviselő szintén a keresztény közösségek helyzetéről, továbbá az elüldözöttek és a menekültek sorsáról érdeklődött.

Anna Rosbach dán képviselőnő, az EP észak-koreai parlamenti delegációjának alelnöke, a küldöttség júniusra tervezett helyszíni látogatását megelőzően, szintén egy hivatalos EP-állásfoglalás kibocsátását sürgette.

Ezután a felvetődő kérdésekre az észak-koreai helyzet előadói válaszoltak.

Robert R. King fontos előrelépésként értékelte a közmeghallgatást, amelynek konkrét eredménye lehet az előirányzott állásfoglalás és egy tényfeltáró helyzetjelentés megfogalmazása. A nagykövet örömmel üdvözölte az EP képviselőinek sorában a volt kommunista országokból jövő új képviselőket, köztük a lengyeleket, valamint a romániai rendszerváltozásban fontos szerepet játszott Tőkés Lászlót.

Dong-Hyuk Shin az észak-koreai emigránsok otthon élő családtagjainak a kiszolgáltatott helyzetéről számolt be. Washingtoni látogatását, a Holokauszt-múzeum megtekintésének sokkoló élményét felidézve – kijelentette: ugyanez történik most Észak-Koreában!

Hannah Song a keresztyének vonatkozásában fájdalommal említette, hogy: Phenjan „Korea Jeruzsálemének” számított, mielőtt az országot kettészakították volna. Országában azóta Isten hatalmát a diktatúra hatalmasai bitorolják.

Tina Lambert – egyebek mellett – azt hangsúlyozta, hogy az észak-koreai rezsimnek valamennyi vallási közösség útjában áll, amely „a nagy Vezető” istenítésének ideológiájával ellentétbe ütközik. Tavaly egy hívő asszonyt végeztek ki Észak-Koreában, aki bibliák terjesztésével foglalkozott.

Összefoglaló záróbeszédében Heidi Hautala finn képviselőnő, a DROI-bizottság elnöke a következőkben foglalta össze a megbeszélés következtetéseit:

• Sürgősségi állásfoglalás elfogadása az Európai Parlamentben
• Átfogó helyzetjelentés készítése az észak-koreai emberi jogi helyzetről
• Az ügy kiemelt kérdésként való megtárgyalása a május végi EU–Egyesült Államok interparlamentáris találkozón, Washingtonban
• A júniusban sorra kerülő EP-küldöttségjárás tényfeltáró missziója Észak-Koreában
• Az ázsiai országok szervezetének (ASEAN) küszöbön álló csúcstalálkozóján felvetni az észak-koreai emberi jogi helyzetet.

Brüsszel, 2010. április 8.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája