Mint leszögezte, a romániai történelmi egyházak közül sajnálatos módon csak a református és az unitárius egyházban történt meg ez a fajta szembenézés a múlttal, vagyis a lehetőségek és törvényi keretek biztosította átvilágítás, amely elsősorban az egyházak különböző szintű lelkészi és világi vezetőit érinti.

A sajtótájékoztatón kiadott Nyilatkozatában Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 1989 utáni első püspökének minőségében kronologikus és tárgyszerű tartalmi tájékoztatást ad a lusztráció folyamatáról, megállapítva, hogy egyházkerülete a maga körében élen járt ennek megvalósításában. Ám a már korán beindult posztkommunista visszarendeződés miatt a múlttal való szembenézés és a feltáró munka nagy nehézségekkel haladt előre, olyannyira, hogy még a legutóbbi egyházi választások alkalmával is rovott múltú lelkészek kerülhettek magas tisztségekbe. „Közbeszéd tárgyát képezi, és tapasztalatból is tudjuk, hogy a Securitate nem szűnt meg, hanem csak átalakult. Mértékadó vélemények szerint 1989-ben a hatalmat a volt politikai rendőrség egyik szárnya kaparintotta meg. A Securitate és utódszervezetei továbbra is nagy befolyással rendelkeznek, és az élet minden területét behálózzák társadalmunkban. Okkal feltételezhető, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is megtalálta régi és új kollaboránsait. Egyházi és nemzeti létérdekünk tehát, hogy az elhúzódó, illetve szándékosan késleltetett átvilágítást továbbvigyük, Anyaszentegyházunk megtisztulását elősegítsük, és az idegen titkosszolgálat rontásával szemben az ifjú, a jövendő nemzedéket is felvértezzük. A Reformáció félévezredes jubileuma közeledtén világosan kell látnunk, hogy ez is nélkülözhetetlen előfeltételét képezi Egyházunk megújulásának. A közelgő egyházi választások ugyanerre a következtetésre vezetnek” – fogalmaz nyilatkozatában a püspök, amiben az egyházkerületi Átvilágító Bizottság eddigi, időközben megtorpant munkájáról is számot ad. Ugyanakkor elégtétellel állapítja meg, hogy „az esetek legtöbbjében lelkipásztoraink nem működtek együtt a Securitatéval, nem voltak informátorok, sőt állhatatosan ellenálltak a beszervezésnek”. A nyilatkozatához csatolt kimutatások a KREK-beli átvilágítás eredményét összegzik. Tőkés László külön is üdvözölte azt a törvénymódosító tervezetet, amely már csak a román szenátus jóváhagyására vár, s amely további könnyítéseket irányoz elő az átvilágítás kiterjesztése és folytatása ügyében.

Mindenképpen teljes joggal elvárható lenne, hogy a kollaboráción kapott papi vagy világi személyek egyházi tisztségekbe ne legyenek megválaszthatók a jövőben – jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: ha már a közelgő helyhatósági választások előtt nem volt kötelező és nem történt meg, legalább az őszi parlamenti választásokra nézve időszerű volna egész magyar közösségünk majdani jelöltjeinek a titkosszolgálati átvilágítása. Különösen az RMDSZ által dominált közélet teljes megtisztítása lenne fontos, mivel ott érzékelhető és látható a legjobban, hogy az egykori rezsim fenntartóinak és kollaboránsainak mekkora befolyásuk van mindmáig, s hogy a titkosszolgálati összefonódások milyen kiszolgáltatottá tehetik a közéleti szereplőket.