Az EP elítélte a kommunizmus bűneit

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén került sor az európai lelkiismeretről és totalitarizmusról szóló indítvány szavazására, melynek társszerzői Szájer József, Tőkés László és Schöpflin György voltak. Az indítványt az EP négy képviselőcsoportja – az Európai Néppárt, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, a Nemzetek Európájáért Unió csoportja és a Liberálisok – terjesztette elő közös állásfoglalásra irányuló indítványként, míg a Szocialisták ettől lényegesen eltérő saját verziót nyújtottak be. Az EP nagy többséggel hagyta jóvá a közösen előterjesztett indítványt: a képviselők 553 szavazattal, 44 ellenszavazattal és 33 tartózkodással elfogadták.

A szavazást követően a társzerzők örömüket fejezték ki, hogy az Európai Parlamentben, az úgynevezett Prágai Nyilatkozat alapján sikerült a kommunizmus bűntetteinek elítéléséről határozatot elfogadni. Mind a három képviselő egy hosszan tartó út kiindulópontjaként értékelte a döntést. Európának alapvető érdeke és kötelessége, hogy szembenézzen a kommunista diktatúra bűneivel és aktívan segítse a múlt – ma még ismeretlen – tényeinek feltárását. Egy demokratának és európainak nem fogadható el az a tény, hogy még ma is, még ebben a Parlamentben is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak. Szájer József, Tőkés László és Schöpflin György szerint a parlamenti határozat egy olyan folyamatot kell, hogy elindítson, amely különböző formában elismeri a kommunizmus áldozatainak szenvedését, és méltó módon képes arra emlékeztetni.

Mint már beszámoltunk róla, a mai szavazást megelőzte a március 25-én tartott parlamenti vita az Európa lelkiismerete és a totalitárius rendszerek tárgyában, melyet Jana Hybaskova cseh EP-képviselő kezdeményezett. E vita alkalmat adott arra, hogy számos képviselő egyértelműen elítélje a kommunizmus bűneit, emlékeztetve arra, hogy méltóan kell megemlékeznünk mind a nácizmus, mind a kommunizmus totalitárius rendszerek áldozatairól. Éppen ezért külön kiemelték, hogy Európának szakítania kell annak a kettős mércének az alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérő voltában nyilvánul meg. Ezzel szemben viszont Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nem szabad relativizálni a kommunizmus és sztálinizmus bűneit: „A kommunizmus bűneit senki sem mentheti, de aki egyenlőségjelet tesz a nácizmussal, az burkolt antiszemita”, tette hozzá a képviselő.

Ez a mély ellentét éleződött ki a vitát követő és a mai plenárist megelőző EP-frakciók vezetői közötti tárgyalásokon, amely a mai napon a plenárison előterjesztett két eltérő indítványhoz vezetett: a szocialistákéhoz, valamint a több frakció által közösen kidolgozott indítványhoz. Az elsőt leszavazták, míg az utóbbit 553 szavazattal fogadták el.

A mai indítvány célja egyben a 2008. június 3-án cseh kezdeményezésre elfogadott Prágai Nyilatkozat európai elfogadtatása is volt. Jana Hybaskova cseh EP-képviselőasszonyhoz számos EP-képviselő – közöttük Szájer József, Schöpflin György, Tőkés László, Tunne Kelam, Vytautas Landsbergis – csatlakozott, hogy közösen harcoljanak a totalitárius kommunista rendszerek által az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények határozott és egyértelmű elitéléséért. A Nyilatkozat ugyanakkor javasolja egy olyan „európai emlékezet és lelkiismeret intézet” létrehozását, amely a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működne.

Tőkés László különösen szívügyének érezte a Prágai Nyilatkozat cselekvő támogatását. Miután az eredeti Nyilatkozathoz fűzött módosító indítványaikat elfogadták, így a Prágai Nyilatkozatba tételesen is belekerületek a magyar és román vonatkozások, munkatársai Szájer József kabinetével közösen magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tették a Prágai Nyilatkozat hivatalos fordításait (www.pragainyilatkozat.hu, www.declaratiadelapraga.ro). Továbbá, amint arról tudósítottunk, folyó év február 27-én Tőkés László Bukarestben megszerezte a romániai antikommunisták támogatását is, a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetben (Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului în România – IICCR) került sor arra a „koalíciós megegyezésre”, melynek részesei: a házigazda Marius Oprea, az IICCR igazgatója, Csendes László, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (Consiliul Naţional Pentru Studierea Arhivelor Securităţii – CNSAS) vezetőségi testületének elnöke, Dinu Zamfirescu, a román emigráció kérdéseivel foglalkozó Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (Institutul Național pentru Memoria Exilului Românesc – INMER) elnöke, továbbá a román civil társadalom olyan jeles képviselői, mint Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke, vagy Radu Filipescu és Andrei Oișteanu, a Társadalmi Dialógus Csoport vezetői.

Mellékeljük a ma elfogadott indítványt.

Brüsszel, 2009. április 2. 

 EPP-frakció sajtóosztálya /
Tőkés László EP-képviselő
Sajtóirodája 

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról 

Az Európai Parlament,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1948. december 9-i, 260.(III)A. számú, a népirtásról szóló határozatára,

– tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződés 6. és 7. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

– tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra¹,

– tekintettel az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról szóló, 2008. június 3-i prágai nyilatkozatra,

– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kommunista totalitárius rendszerek bűnei nemzetközi elítélésének szükségességéről szóló, 2006. január 26-i 1481. számú állásfoglalására,

– tekintettel augusztus 23-nak a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánításáról szóló, 2008. szeptember 23-án elfogadott nyilatkozatára,

– tekintettel a demokráciáról és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásáról szóló számos korábbi állásfoglalására, köztük a második világháború után hatvan évvel Európa jövőjéről szóló 2005. május 12-i állásfoglalására², a Holodomor áldozatairól való megemlékezésről szóló 2008. október 23. állásfoglalására³, valamint a Szrebrenyicáról szóló 2009. január 15-i állásfoglalására⁴,

– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel a történészek egyetértenek abban, hogy a történelmi tényeket teljes mértékben objektív módon nem lehet értelmezni, és hogy objektív történelmi beszámolók nem léteznek; mivel azonban a hivatásos történészek tudományos eszközöket alkalmaznak a múlt tanulmányozására és a részrehajlást a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek elkerülni,

B. mivel egy politikai testületnek vagy politikai pártnak sem kizárólagos joga a történelem értelmezése, továbbá e testületek és pártok nem állíthatják magukról, hogy objektívek,

C. mivel a történelmi tények hivatalos politikai értelmezését nem szabad valamely parlament többségi határozataival előírni; mivel egy parlament nem hozhat törvényeket a múlt tekintetében,

D. mivel az európai integrációs folyamat egyik legfőbb célja az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának jövőbeni biztosítása, és mivel az Európai Uniót létrehozó szerződés 6. és 7. cikke e cél elérésére megfelelő mechanizmusokat írt elő,

E. mivel a történelem félreértelmezése táptalaja lehet a kirekesztő politikának, és így gyűlöletet és rasszizmust szíthat,

F. mivel Európa tragikus múltjának emlékeit életben kell tartani az áldozatoknak való tiszteletadás, a bűnösök elítélése és az igazságon és megemlékezésen alapuló megbékélés megalapozása érdekében,

G. mivel az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására,

H. mivel az európai integráció folyamata sikeres, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magában foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép- és kelet-európai országokat, és mivel Görögország, Spanyolország és Portugália korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában,

I. mivel Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a kommunizmust, a nácizmust és a fasizmust, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az elmúlt évszázad valamennyi totalitárius bűnéről,

J. mivel az újraegyesített Európa 2009-ben ünnepli a közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlásának és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját, ami lehetőséget nyújt a múlt fokozott tudatosítására és a demokratikus polgári kezdeményezések szerepének elismerésére egyaránt, továbbá lendületet ad az összetartozás és a kohézió érzésének erősítéséhez,

K. mivel fontos emlékezni azokra, akik tevőlegesen ellenálltak a totalitárius uralomnak, és akiknek elszántságuk és az eszményeikhez való hűségük, becsületességük és bátorságuk miatt a totalitárius korszak hőseiként ismertté kell válniuk az európaiak számára,

L. mivel az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból,

1. fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek;

2. ismételten elkötelezi magát egy olyan békés és virágzó Európa mellett, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság értékeire és az emberi jogok tiszteletben tartására épül;

3. hangsúlyozza a múlt emlékezete megőrzésének fontosságát, mert megemlékezés nélkül nincs megbékélés; ismételten megerősíti, hogy egységesen fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen;

4. emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó emberiség elleni bűntett és népirtás nem olyan régen, 1995 júliusában történt, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányzatok elleni küzdelem érdekében;

5. hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezés nélkül nem létezik megbékélés;

6. sajnálja, hogy húsz évvel a közép- és kelet-európai totalitárius kommunista rendszerek összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés; hiteles erőfeszítést kér minden tagállam részéről a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására;

7. határozottan és egyértelműen elítéli a totalitárius kommunista rendszerek által az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos megsértéseit; együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé;

8. kijelenti, hogy az európai integráció mint a békesség és megbékélés modellje, Európa népeinek szabad választását jelenti a közös jövő melletti elkötelezettségre, és hogy különösen nagy az Európai Unió felelőssége a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában és fenntartásában, az Európai Unió határain belül és kívül egyaránt;

9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására;

10. úgy véli, hogy a történelmi emlékezet méltó életben tartásához szükség van az európai történelem átértékelésére és a modern Európa valamennyi történelmi vetületének Európa-szerte történő elismerésére;

11. e tekintetben kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassa és védje meg az olyan civil szervezetek fellépéseit, mint például az Oroszországi Föderációban működő „Memorial”, amely aktívan kutatja és gyűjti a sztálinista idők alatt elkövetett bűnökre vonatkozó dokumentumokat;

12. ismételten támogatásáról biztosítja a megerősített nemzetközi igazságszolgáltatási rendszert;

13. felszólít az európai emlékezet és lelkiismeret platformjának létrehozására, amely a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést támogatná, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának/emlékművének létrehozására;

14. felszólít a jelenlegi megfelelő pénzügyi eszközöknek a fent vázolt kezdeményezések támogatása érdekében történő megerősítésére;

15. kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává;

16. meggyőződése, hogy a kommunista totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények nyilvánosságra hozatalának és értékelésének végső célja a megbékélés, amelyet a felelősség elismerése, a bocsánatkérés és az erkölcsi megújulás ösztönzése révén lehet megvalósítani;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unióval társult országok kormányainak és parlamentjeinek és az Európa Tanács tagállamai kormányainak és parlamentjeinek.

¹ HL L 328, 2008.12.6., 55. o.
² Elfogadott szövegek: P6_TA(2005)0180.
³ Elfogadott szövegek: P6_TA(2008)0523.
⁴ Elfogadott szövegek: P6_TA(2009)0028.