2008. szeptember 23. kedd
Send this article Print this article

Az európai többnyelvűségről

Az Európai Parlament frakcióelnökeinek testülete méltóképpen kívánja megrendezni a Nyelvek Európai Napját. Ebből a célból felkérte Hans Gert Pöttering elnököt, hogy a jeles nap – szeptember 26. – alkalmából bocsásson ki egy ünnepi nyilatkozatot.





A Nyelvek Európai Napja közeledtén Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai főbiztos nyilvánosságra hozta aTöbbnyelvűség: Európa becses értéke és mindannyiunk felelőssége című dokumentumot, mely tulajdonképpen az Európai Unió többnyelvűségről szóló stratégiáját foglalja össze.

Mindezek kapcsán az Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciócsoportja 2008. szeptember 23-án délelőtt rendkívüli sajtóértekezletet tartott az európai többnyelvűség, illetve az Európai Unió nyelvpolitikája tárgyában, Mikel Irujo Amezaga baszkföldi (Eusko Alkartasuna), Jill Evans walesi (Plaid Cymru) és Tőkés László erdélyi (Erdély) EP-képviselők részvételével. Ez alkalomból az EFA EP-frakció egy közös közleményt is kiadott a következő címen: „Az Európai Bizottság többnyelvűségi politikája – egy hosszú út jó kezdete”.

A sajtóértekezletet Mikel Irujo Amezaga képviselő nyitotta meg. Tudatta, hogy a Többnyelvűség: Európa becses értéke és mindannyiunk felelősség című alapdokumentum az Európai Parlament Kulturális Bizottsága és Leonard Orban, többnyelvűségért felelős főbiztos együttműködésének eredménye.

Üdvözölte a „lényegre törő” dokumentum újszerű célkitűzéseit és megoldási javaslatait, például az Európai Unió nem hivatalos nyelvei használatának szabályozásáról. Mindazonáltal visszafogottnak, sőt bátortalannak nevezte a stratégiai dokumentumot, amiért csak általánosságban szól a fiatalok korai nyelvtanulásáról vagy éppen a kisebbségi nyelvek népszerűsítéséről. Kritikáját abban foglalta össze, hogy aközös európai stratégia az egyes tagállamokra bízná a többnyelvűség ügyét, holott köztudott, hogy bizonyos tagállamok éppen a többnyelvűség akadályoztatásában jeleskednek. Legfőképp azt hiányolta, hogy a dokumentum említést sem tesz az állampolgárok alapvető, anyanyelv használati jogáról. Példaként az ausztriai szlovének és a spanyolországi baszkok helyzetét említette, akik nem használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban. „Ez pedig bizonyos európai nyelvek súlyos lefokozását állandósítaná” ─ zárta gondolatait a baszk európai parlamenti képviselő.

Jill Evans walesi képviselő szintén a stratégia erényeként említette, hogy az elismeri a kisebbségi és a ─ még ─ nem hivatalos európai nyelveket. További pozitívumként értékelte, hogy a dokumentum leszögezi: történelmi, kulturális és közösségi összefüggésben kell a nyelveket kezelni. Meglátása szerint éppen ezért kell egyenrangúvá tenni az európai nyelveket, és ennek értelmében kell lehetővé tenni, hogy az európai állampolgárok az Unió hivatalos nyelvei mellett a nem hivatalos nyelveket is használhassák. Erre példaként szolgálhat a walesi és a skót nyelv uniós intézményekben való használatának közelmúltbeli bevezetése.

Erdélyi képviselőnk, Tőkés László is üdvözölte a nyilvánosságra hozott dokumentumot, és örömének adott hangot, hogy a walesi és a skót nyelvet is hivatalos rangra emelték az európai intézményekben, hiszen a nyelvi jogok elismertetése fontos állomás a kisebbségi jogok kivívásáért folytatott küzdelemben. Arra figyelmeztetett viszont, hogy az alapirat nem fordít kellő figyelmet a kisebbségekre, a veszélyeztetett nyelvekre, illetőleg ezek oktatására. Közép-Kelet-Európában rengeteg kisebbségi, illetve nyelvi probléma vár még megoldásra: a magyarokat naponként éri megaláztatás vagy éppen brutális támadás Szlovákiában, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában, csak azért, mert anyanyelvüket használják. A dokumentum elméleti síkon értekezik az Európai értékekről, a többnyelvűségről és a különbözőségek egységéről, holott a valóságban egyes uniós népközösségek létét is vonakodnak elismerni, anyanyelvük használata pedig egyenesen tilos. Fokozottan érvényes ez a kitétel az erőszakos asszimiláció áldozatává váló moldvai csángó-magyar közösségre. Végezetül arra kérte az európai gondolkodásáról számot adó Leonard Orban főbiztost, hogy közös hazájukban, Romániában gyakorlati lépésekkel is támassza alá a többnyelvűségről szóló stratégiai elképzeléseit.

2008. szeptember 23.

Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája



hírek

2025. június 11. szerda
Elballagtak a PKE végzős hallgatói

2025. június 6. péntek
Az Országházban ülésezett a KMKF

2025. június 6. péntek
Emlékest a Magyarságkutató Intézetben

2025. május 30. péntek
Emlékkonferencia és gyülekezeti ünnep Szapáryfalván

2025. május 30. péntek
Alapítványi kuratóriumi ülés

2025. május 20. kedd
In memoriam Békássy N. Albert

2025. május 20. kedd
Egy akadémiai rendezvényről

2025. május 20. kedd
In memoriam Duray Miklós

2025. május 19. hétfő
Rendhagyó történelemóra Budapesten

2025. május 19. hétfő
Díjátadás a PIM-ben

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010