Amint erről annak idején már beszámoltunk, tavaly októberben, Tőkés László európai képviselő, koordinátor és Barbara Lochbihler elnök részvételével egy bizottsági küldöttség tett látogatást Szerbiában, hogy a csatlakozási tárgyalások küszöbön álló elkezdésére való tekintettel számba vegyék az ott fennálló emberi jogi és kisebbségi helyzetet. A mostani eszmecsere célja a látogatás óta eltelt időszak számbavétele volt.

   Amint az köztudott, a nyugat-balkáni ország azóta el is kezdte az Unióval a csatlakozási tárgyalásokat. A napokban lezajlott szerbiai előrehozott választások újabb lendületet adhatnak az integráció ügyének, és különösképpen időszerűvé teszik az ottani helyzet nyomon követését. Magyar szempontból a kormányba igyekvő Vajdasági Magyar Szövetség sikeres választási szereplése kölcsönöz az eddiginél is nagyobb fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének.

Bevezetésképpen Carsten Jürgensen, az Amnesty International illetékes szakértője, valamint Myriam Ferran, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának képviselője mutatták be és értékelték a szerbiai helyzetet. Előterjesztésükben részletesen kitértek az igazságszolgáltatásnak, illetve a háborús bűnösök számonkérésének az időszerű vonatkozásaira, kiemelt módon pedig a cigányság felzárkóztatásának és a homoszexuálisok diszkriminációjának a kérdéseire, a szerbiai jogharmonizáció véghezvitelét, a jogállamiság követelményeinek teljesítését, illetve az előcsatlakozás részét képező feladatok elvégzését sürgetve.

   Tőkés László felszólalásában a hagyományos kisebbségi közösségek ügyének felvetését hiányolta az elhangzott ismertetőkből. Visszautalva a szerbiai nemzeti tanácsok vezető képviselőivel történt őszi megbeszélésükre, a kisebbségi kérdés, közelebbről pedig a soknemzetiségű Vajdaság helyzetének a rendezését emelte ki, a biztonság és stabilitás biztosítása szempontjából. Tanulva a balkáni háború, valamint a jelenlegi ukrajnai válság riasztó eseteiből, az Európai Uniónak az eddigieknél is jobban oda kellene figyelnie az etnikai kérdésekre, és elébe kellene mennie az ezen a téren fenyegető konfliktusoknak – hangsúlyozta az erdélyi képviselő, majd a krími tatárok sanyarú helyzetére és a kárpátaljai magyarok és besszarábiai románok sorsára kitérve, a délvidéki magyarok, továbbá az egymás között megosztott románok és vlachok védelmében emelte fel a szavát. Rámutatott arra, hogy a szerb Alkotmánybíróság korlátozó döntései következtében mind a vajdasági autonómiáról, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvények veszélybe kerültek – éppen ezért a csatlakozási tárgyalások rendjén ezeknek a kérdését föltétlenül rendezni kell. A kommunizmus mindenkor mostohán bánt a nemzeti kisebbségekkel, és a tömeggyilkos Tito-rezsim öröksége tovább élt a Milosevics-rendszerben. Itt az ideje, hogy Szerbia végképp szakítson visszahúzó kisebbségellenes múltjával, és – többek között – az alig elkezdődött magyar–szerb megbékélés is tovább folytatódjék – mondotta.

   Gál Kinga fideszes képviselő, az EP Szerbia csatlakozása ügyében illetékes tárgyalóbizottságának a tagja szintén a két említett törvény tárgyában szólalt fel, ragaszkodva ahhoz, hogy ezeket nem megcsonkítani, hanem a kisebbségi közösségek érdekében inkább kiegészíteni, módosítani kell, ugyanakkor biztosítani az alkalmazásukhoz szükséges költségvetési hátteret. Mindenesetre, az Uniónak a kisebbségi kérdést következetes módon mindvégig napirenden kell tartania – szorgalmazta a képviselőnő.

   Válaszában Myriam Ferran asszony ígéretet tett arra, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét szorosan nyomon fogják követni, és ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az etnikai közösségek jogai ne szenvedjenek csorbát.

   Lochbihler elnök asszony zárszavában már a következő európai parlamenti ciklusra tekintett előre, kifejezve reményét, hogy a DROI-bizottság a szerbiai emberi és kisebbségi jogok ügyét a jövőben is kellő súllyal fogja képviselni.

 

Brüsszel, 2014. március 20.