2012. április 20. péntek
Send this article Print this article

Elfogadta az EP Tőkés László jelentését

Amint erről a maga idejében beszámoltunk, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) tavaly ősszel Tőkés László erdélyi képviselőt bízta meg azzal, hogy az Európai Bizottság 2011. szeptemberi, az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról szóló Közleménye alapján jelentést készítsen ebben a tárgyban.



   A kitűzött ütemtervnek megfelelően, 2011. december 20-án került sor a jelentés első olvasatban való megvitatására. A CULT-bizottság 2012. január 24-i ülésén foglalkozott érdemben a készülő dokumentummal, majd a módosító javaslatok összesítése és a szövegtervezet véglegesítése nyomán, 2012. február 29-i ülésén elsöprő többséggel szavazta meg azt.
Az Európai Parlament tegnap esti, strasbourgi plenáris ülésén Az európai felsőoktatási rendszerek modernizációja című jelentésének rövid ismertetőjét adta elő Tőkés László (lásd mellékelve).
Mai ülésnapján a plénum szinte az összes EP-frakció teljes egyetértésével szavazta meg az európai felsőoktatási jelentést.
  Az előzetes ismertetőhöz hozzászóló európai képviselők nagy elismeréssel méltatták erdélyi képviselőnk jelentését. Seán Kelly írországi néppárti képviselő az Európai Bizottság ennek alapjául szolgáló kezdeményezéséhez is gratulált. Milan Zver szlovéniai néppárti képviselő az európai felsőoktatás modernizációja összefüggésében kontinensünket „az értékek és a haladás – mindenkori – bölcsőjének” nevezte. Elena Băsescu román képviselőnő az egyetemek versenyképessé tételét szorgalmazva arra is kitért, hogy a romániai egyetemi szférában két évtized alatt négyszeres létszámnövekedés ment végbe. Piotr Borys lengyel EP-képviselő találóan mutatott rá, hogy „a jövő Európája az oktatáson fog alapulni”. Georgios Papanikolaou görög képviselő az egyetemi oktatásba való befektetés kifizetődő voltát hangsúlyozta, és a költségvetési megszorítások miatti aggodalmának adott hangot. A többségükben néppárti hozzászólókkal ellentétben Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő amiatti csalódottságát fejezte ki, hogy a Jelentés nem szentel elég figyelmet a keresztény vonatkozásoknak, valamint az őshonos kisebbségi, – példának okáért – az erdélyi magyar felsőoktatásnak.
  A napirendi kérdéshez kapcsolódó zárszavában Janusz Lewandowski költségvetési biztos hangsúlyos formában mondott köszönetet erdélyi képviselőnknek azért az „együttműködő és konstruktív szellemért”, melyet jelentése elkészítésében tanúsított. Költségvetési szempontból annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a felsőoktatástól még a legszigorúbb megszorító intézkedések során se vonjanak meg anyagi alapokat. A felsőoktatás modernizációja márcsak azért is elengedhetetlenül fontos, hogy „az egyetemek ne munkanélkülieket gyártsanak futószalagon” – mondta az európai biztos, az ún. strukturális munkanélküliség felszámolását szorgalmazva.
Az Ismertetőben elhangzottakon túlmenően a ma megszavazott európai dokumentumról tudni való, hogy – az általános gazdasági válság körülményei között – az unióbéli felsőoktatás megújítását tűzi ki célul. Az uniós, a tagállami és a regionális szintű szerepvállalás egyként fontos a felsőoktatás modernizációjában.
   A Jelentés azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a 2014–2020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása; a tagállamoktól azt, hogy nemzeti össztermékük (GDP) 2%-át fordítsák felsőoktatási célokra; a regionális hatóságoktól pedig aktív és pozitív hozzáállást vár el ezen a téren, nevezetesen azt, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki.
   Tekintettel arra, hogy az EU-ban működő, mintegy 4000 felsőoktatási intézmény közül mindössze 200 szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között – és ezek közül is nagyon kevés kerül ki Kelet- és Közép-Európából –, a Jelentés akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép európai egyetemeket is a nyugat-európai, fejlettebb szintre lehessen emelni. Ezzel együtt a felsőfokú állami, magán és egyházi tanintézetek egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozza. Külön figyelmet szentel az egyetemi sportnak, és a tömegsportok gyakorlásának ösztönzését irányozza elő. 
   A Jelentés az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának és az őket szolgáló intézményeknek a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra, és előírja, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében a helyi és regionális nyelvek, sőt a jelnyelv oktatását is szorgalmazza.
  A hátrányos helyzetű közösségek, ezenképpen a romák, a fogyatékkal élők és más marginalizált közösségek számára is biztosítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést – tartalmazza a megszavazott szöveg. Emellett külön fejezetben tesz ajánlásokat a nők felsőoktatási esélyegyenlőségének a biztosítása érdekében.
   A felsőoktatási intézmények a demokratikus alapértékek elsajátításának a színhelyei is egyben. Ennek értelmében a dokumentum arra is kitér, hogy az európai alapértékek és az integráció tanítása mellett külön figyelmet kell szentelni az európai totalitárius rendszerekről szóló oktatásnak.
„Remélem, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok oktatási politikáik tervezésében messzemenően figyelembe fogják venni a nagy többséggel megszavazott jelentést. Elégtétel és öröm számomra, hogy miután Erdélyben az elmúlt húsz esztendőben, rendkívüli erőfeszítések árán, részlegesen sikerült egy valamire való magyar nyelvű felsőfokú intézményrendszert létrehoznunk, ez alkalommal, a volt kommunista rezsim idejéből örökölt helyzeti hátrányainkat leküzdve, az európai egyetemi rendszer megújításához is sikerül hozzájárulnunk” – mondta Tőkés László EP-képviselő, jelentéstévői minőségében, a szavazást követően.
Strasbourg, 2012. április 20.

Az európai felsőoktatási rendszerek modernizációja című Jelentés
I S M E R T E T É S E
az Európai Parlament plénumán
Strasbourg, 2012. április 19.

Tisztelt Ház! Kedves Kollégák! 
 
  Megtiszteltetés számomra, hogy Az európai felsőoktatási rendszerek modernizációja című jelentés raportőre lehettem. Ezúton mondok köszönetet a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) minden Tagjának, valamint szakértői és tanácsadói csapatának, továbbá az egyes frakciók árnyék-jelentéstévőinek, a FEMME szakbizottságnak és valamennyi kedves parlamenti kollégámnak, nem kevésbé a Régiók Bizottságának, az Európai Egyetemek Szövetségének és az Európai Diákok Egyesületének, akik komoly szakmai munkával, építő hozzáállással és szoros együttműködéssel a Jelentés elkészítésében kivették részüket. 
  A jelentéstévői feladat amiatt is fontos és külön kihívást jelent számomra, mivel abból a kelet-közép-európai térségből s egy olyan, az Európai Unióhoz nemrégen csatlakozott országból – Romániából – jövök, melyben a totalitárius diktatúra gátat vetett egy demokratikus értelemben vett felsőoktatási intézményrendszer kifejlődésének, az egyetemi autonómiát semmibe vette, és az egész oktatásügyet a társadalmi és politikai elnyomás szinterévé és eszközévé alacsonyította. Ezt szem előtt tartva, okkal és joggal állapíthatjuk meg, hogy az Unióhoz csatlakozott, volt kommunista országok számára a felsőoktatás átalakításának és megújításának kettős tétje van: egyszerre jelenti az 1989-'90-ben elkezdődött demokratikus rendszerváltozás folytatását és a múltból örökölt válság leküzdését, valamint az Unió fejlett nyugat-európai országaihoz való felzárkózást, az Európai Felsőoktatási Térség keretében.
  A jelentés-tervezethez beérkezett 180 módosító indítvány is azt jelzi, hogy most, a kontinensünket sújtó, sokrétű válság idején, az európai felsőoktatási rendszer megújítása korparancsnak tekinthető. Ennek megfelelően a Jelentés a felsőoktatási rendszerek modernizációja révén azokra a rendkívüli kihívásokra kíván feleletet adni, melyeket – egyebek mellett – az általános gazdasági válság, a költségvetési hiányok kényszere, a megnövekedett munkanélküliség vagy a tovább súlyosbodó demográfiai válság támasztanak.
  A felsőoktatás közös európai érték. Megújítása csakis az uniós, a tagállami és a regionális szint együttes szerepvállalásával képzelhető el. Azt is figyelembe véve, hogy a felsőoktatás meghatározó szerepet játszhat a társadalmi befogadás elősegítésében, a Jelentés arra hívja fel a felsőfokú oktatási intézményeket, hogy az előbbiekkel, illetve "külső partnereivel" – a helyi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és az üzleti szféra szereplőivel – összefogva, minden eddiginél komolyabb erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy minden társadalmi csoport, a hátrányos helyzetben lévők számára is biztosítsák a felsőfokú tanulmányi lehetőségeket.
  Ennek összefüggésében az Unió, illetve a Parlament ezúton is fellép a diszkrimináció bárminémű formája ellen, és kiáll a kulturális és nyelvi sokszínűség alapvető értékei mellett. Ennek megfelelően, a Jelentés arra ösztönzi a tagországokat, hogy különleges figyelemben és agyagi támogatásban részesítsék a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek szolgálatában álló felsőoktatási intézményeket.
  Hadd zárjam jelzésszerű ismertetésemet a jövendő letéteményeseivel: az Ifjúsággal. Közismert, hogy egyes tagországokban, különösképpen a posztkommunista államok társadalmaiban, igen magas a fiatalkorú munkanélküliek aránya. Reményeink szerint a Jelentés, illetve az ennek megfelelő uniós politika és intézkedések – a márciusban elfogadott Berlinguer-jelentéssel együtt – jelentős mértékben hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az Európa-2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően európai ifjúságunk méltó munkához és kenyérkeresethez jusson. Egyebek mellett az újan beinduló Erasmus merterképzési mobilitási rendszer is ezt hivatott szolgálni – anélkül azonban, hogy az agyelszívás révén Kelet és Nyugat között újabb egyenlőtlenségeket idézne elő. 
Tőkés László
EP-képviselő
 
 
 
 
 
 


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010