Közlemény az európai migrációs válság tárgyában

A szinte váratlanul Európára szabadult migrációs válság teljesen felkészületlenül érte az Uniót és tagországait. Az Európai Közösség alig megmagyarázható késlekedése, valamint a hosszúra nyúlt, nyári politikai holtszezon következtében a kezdetben „álproblémának” vélt válsághelyzet gyors ütemben tovább mélyült, és megkésve bár, de sürgős cselekvésre készteti az uniós intézményeket.

A nyári szünet után a kényszerű válságkezelés jegyében kezdte el új ülésszakát az Európai Parlament. Az Unió helyzetéről szóló mai napirend keretében Jean-Claude Juncker bizottsági elnök terjedelmes előterjesztésében nagyrészt a migrációs válsággal foglalkozott. Az ezt követő, a migrációról és a menekültekről szóló vitában a Tanács, a Bizottság és a Parlament együttes erővel kereste a megoldást az Unió mindezidáig legnagyobb válságának tekintett helyzetre.

A bemutatott, illetve a rövidtávon előirányzott cselekvési tervek és válságkezelő csomag inkább az Unió presztízs- és arculatmentésére, semmint a tényleges és hatékony megoldások megtalálására szolgáltak. A „politikai korrektség” szellemében elhangzó megnyilatkozások többsége alig-alig terjedt túl a migránsok iránti szolidaritásvállalás populista közhelyein.

Juncker elnök – egyebek mellett – kiállt valamennyi migráns feltétel nélküli munkavállalási joga mellett, még mielőtt menekülti státusa iránti kérelmüket elbírálnák. Igencsak rossz előjelnek számít, hogy az elnök az elöregedő és megfogyatkozó kontinens lehetséges „erőforrásának” nevezte a bevándorlókat, akik nem terhet, hanem nyereséget jelentenek az Unió társadalmai számára.

A vita során a Magyarország elleni alaptalan bírálatokkal és támadásokkal szemben megnyugtató volt hallani, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan Magyarországot sem szabad „magára hagyni”.

Ezekben a válságos időkben a magyarellenes „lobbizásban” élen járnak a balliberális magyar képviselők. Szanyi Tibor és Ujhelyi István széles körben terjesztett „röplapjaikban” az egykori „zsidótörvényekhez” hasonlítják a magyar országgyűlés intézkedéseit, „idegengyűlölő provokációval” vádolják meg a magyar kormányt, sőt az utóbbi arra biztatja az európai törvényhozást: „Mutassuk meg, hogy Európa polgárai elítélik, ami Magyarországon történik.”

Tőkés László erdélyi képviselő írásbeli felszólalásában külön is kitért arra, hogy a migráns tömegek ostromával és a nyugati balliberálisok külső támadásaival egy időben Magyarországnak az ország destabilizálására és a kormány megingatására törekvő belső ellenségeivel is meg kell harcolnia. Jellemző volt az egész parlamenti vitára, és jellemző az egész kialakult helyzetre, hogy miképpen a hazai nemzetidegen ellenzék, azonképpen az európai balliberális oldal sem saját népeit és Európa jól felfogott érdekeit, hanem sokkal inkább a törvénytelen úton beözönlő migránsok „emberi jogait” és „emberi méltóságát” védelmezi.

Erdélyi képviselőnk természetesen fontosnak tartja az üldözöttek, a háborús menekültek megsegítését, ugyanakkor viszont maga is különbséget tesz azok között, akik életüket mentik, és azok között, akik a nyugati jólétre vágyva árasztják el Európát.

Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.