Közmeghallgatás a közel-keleti iszlamista terrorról

Február 23-án, kedden az Európai Parlamentnek a vallásszabadság kérdésével foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (Intergroup of Religious Freedom and Belief) rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben az Iszlám Államnak (ISIS/Dáis) az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményei tárgyában. Marian Harkin ír liberális, Miltiadis Kyrkos görög szocialista, Lars Adaktusson svéd néppárti és Tőkés László erdélyi képviselők a rendezvény házigazdáiként Nadia Murad Taha 21 éves jezidita szíriai menekültet és Majed El Shafie egyiptomi üldözött keresztény lelkipásztort látták vendégül.

Bevezető szavaiban Harkin képviselőasszony emlékeztetett arra, hogy az ISIS által elkövetett közel-keleti vérengzések tárgyában elfogadott januári EP-határozat kertelés nélkül kimondta, hogy ezek a tömeges és szisztematikus módon elkövetett bűncselekmények háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak. „Az ún. ISIS/Dáis népirtást követ el a keresztények, a jeziditák és más olyan vallási és etnikai kisebbségek ellen, amelyek nem értenek egyet annak iszlám ideológiájával, éppen ezért vele szemben a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi ENSZ-egyezmény értelmében kell fellépni” – olvasható a dokumentumban. Ennek megfelelően a mai rendezvénynek is az a célja, hogy a nagy többséggel elfogadott határozatba foglalt, a népirtást leleplező és elítélő vállalásokra ráerősítsen, további konkrét cselekvésre szólítva fel az Unió Külügyi Szolgálatát és a tagállamokat, a keresztények és valamennyi vallási kisebbség védelmében.

Tanúvallomásában Nadia Murad Taha rámutatott, hogy a Közel-Keleten az Iszlám Állam a keresztény és más etnikai-vallási kisebbségekkel szemben valóságos népirtást hajt végre. 2014-ben, az Észak-Irakban fekvő, főként kurdok és jeziditák lakta Szindzsár város és környéke ostromának következtében több mint ötvenezer jezidi vallású civil menekült el. Több ezer férfit végeztek ki, közel hatezer nőt, leányt és gyermeket raboltak el és tartanak fogságban mind a mai napig. A terrorszervezet kegyetlen garázdálkodásának maga Nadia is áldozatául esett, majd miután a fogságból sikerült kiszabadulnia, azóta is azon fáradozik, hogy a terrorizmus áldozatai számára a nemzetközi közösség védelmét megszerezze, asszony- és leánytársait a szexrabszolgaságból kiszabadítsa. Az elkövetett atrocitásokkal és bűntettekkel szemben azonban a nemzetközi közösség alig lép fel – állapította meg sajnálattal. Aki kiszabadul, az csakis saját erejére támaszkodhat – panaszolta –, hiszen semmilyen nemzetközi segítségre nem számíthatnak. Arra kérte az Európai Parlamentet, hogy az eddiginél is erőteljesebben lépjen fel az ISIS ellen, minősítse népirtásnak az általa elkövetett rémtetteket, és járuljon hozzá a tettesek, a háborús bűnösök felelősségre vonásához.

Az esemény másik vendége, az iszlámról keresztény hitre tért Majed El Shafie egyiptomi lelkipásztor az állami hatóságok részéről elszenvedett üldöztetéseiről, bebörtönzéséről, szenvedéseiről és elmeneküléséről számolt be. Egyiptomból való szabadulása nyomán Kanadában telepedett le, ahol létrehozta a One Free World nemzetközi emberi jogi szervezetet, amely világszerte a vallásszabadság ügyét képviseli. Beszédében rámutatott, hogy a kisebbségek életében az ún. arab tavaszt egy végzetes, „kegyetlen tél” követte. Kihasználva a Közel-Kelet térségében bekövetkezett diktatúrák bukását és az így kialakult politikai vákuumot, a szélsőséges erők az őshonos keresztények ellen folyamatos, rendszeres és kegyetlen támadásokat intéznek, elpusztítják templomaikat és kulturális örökségüket, s mindez, a térség határait túllépve, a nemzetközi békére és biztonságra is súlyos fenyegetést jelent. Megoldásokat kell találnunk – hangsúlyozta –, konkrét formában a humanitárius segítség fontosságát és az üldözöttel katonai védelmét említve. „Európának be kell fogadnia a menekülteket, ez azonban nem jelentheti a kontinens biztonságának a feláldozását.” A Közel-Kelet nagy dilemmája nem is annyira a szélsőségesség erősödése, hanem sokkal inkább a mérsékelt muzulmánok hallgatása – mutatott rá. Végezetül a sokat szenvedett hitharcos – vallási hovatartozásuktól függetlenül – az üldözöttek iránti szolidaritás és kiállás mellett tett hitet.

Alkalmi beszédében Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy a Közel-Kelet egyes országaiban, elsősorban Irakban és Szíriában az egykor több millió lelket számláló kereszténységet az iszlám fundamentalizmus, valamint az Iszlám Állam mérhetetlen terrorja már-már teljes kipusztulással fenyegeti. „Krisztus Urunk együtt szenvedett a szenvedőkkel, s magára vette az üldözöttek keresztjét. Példáját követve, nekünk is védelmére kell lennünk a védtelen kisebbségeknek és keresztény hittestvéreiknek. Le kell lepleznünk és fel kell tartóztatnunk azokat, akik a vallás felhasználásával, az iszlám nevében követik el és próbálják legitimálni a legszörnyűségesebb bűncselekményeket, magát a népirtást. A keresztény értékeikről megfeledkező Európának újból rá kell ébrednie erkölcsi hivatására és kötelességére a világszerte üldözött, népirtásnak kitett Testvérei iránt” – mondotta. Éppen ezért felszólította az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nemzeti és nemzetközi partnereivel együttműködve az eddiginél is határozottabban és erőteljesebben lépjen fel az Iszlám Állam ellen.

A nagy érdeklődés övezte tanúságtételeket és képviselői felszólalásokat fórum jellegű megbeszélés követte. A meghívott tanúságtévők válaszoltak a részvevők és a sajtó kérdéseire. Kyrkos képviselő a bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását sürgette, hiszen e nélkül elképzelhetetlen a béke a térségben. Marian Harkin az EU fokozott fellépését tartotta fontosnak a terror és a radikalizálódás ellenében. Teljes egyetértés nyilvánult meg abban a tekintetben, hogy az EP hivatkozott határozatának megfelelően az Európai Külügyi Szolgálat egy önálló különleges képviselői tisztséget hozzon létre a vallás és meggyőződés szabadságának megfigyelésére és érvényesítésére.

A rendezvény vendégeit korábban Martin Schulz, az EP elnöke is fogadta hivatalában.