Igei bevezetőjében Tőkés László az erdélyi felsőoktatás történetének fontosabb mozzanatait felelevenítve hitbeli és nemzeti önazonosságunk megtartásának fontosságát hangsúlyozta, a mai szekularizált és globalizált világban.  Az erdélyi történelmi egyházak által alapított, nagy küzdelmek árán akkreditált, önálló magyar nyelvű egyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetemet, majd testvérintézményét, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet azért hoztuk létre, hogy itthon biztosíthassunk anyanyelvű felsőfokú oktatást, hogy itthon, a szülőföldön maradva találják meg helyüket a fiatalok. Az intézményépítés terén ma is sok akadályt kell legyőzni: nemzeti közösségünk megmaradásának zálogát, az autonómiát egyházi és egyetemi szinten részlegesen elértük ugyan, de a hatalom visszaélései, sajnos, továbbra is nyilvánvalóak (lásd. a törvény szerint visszaszolgáltatott, majd az állam által „újraállamosított” egyházi ingatlanok eseteit vagy az egyházi oktatás megnyirbálásának elszomorító tényét.)

Tolnay István az egyetemalapítás nehéz, de szép éveire emlékezett. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első magyar egyetem nem jöhetett volna létre Nagyváradon a „temesvári szellemiség” nélkül: az egyetemalapítás „hőskorában” is ugyanarra a forradalmi lendületre volt szükség, mint ’89-ben Temesváron. Amit akkor, a változás hevében elindítottunk az egyházi és a világi magyar oktatás terén, tulajdonképpen azzal is maradtunk. Istennek hála, lett egyetemünk, s ma már elmondható, hogy a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztény Egyetem több mint ötezer felsőfokú végzetséggel rendelkező szakembert adott nemzeti közösségünknek. Legtöbbjük itthon találta meg a helyét. Az intézmény eredeti küldetési nyilatkozatában foglalt célokon mit sem változtattunk: anyanyelven tanítani-tanulni és a szülőföldön megmaradni.

Egyebek mellett szó esett az állam nyelvének elsajátításáról, az idegennyelv-tudásról a magyarságtudomány és a vallástudományok szerepéről, a diákszervezeti életről, az egyetemi hitélet alkalmairól.

Molnár Erzsébet az egyetem felépítéséről, a vezetői testületekről, az egyetemi hierarchiáról, a diák-tanár kapcsolatról, a vizsga- és kollokviumrendszerről, a diákélet mindennapjairól beszélt.

A látogatók részesei lehettek egy igen érdekes, „életszagú” marketingjátéknak, majd válaszoltak az elsőéves hallgatók által feltett kérdésekre.