Ennek következtében jogerőre emelkedik az elsőfokú, a Marosvásárhelyi Tanács szoborállításra vonatkozó határozatát megsemmisítő ítélet.

   Mint ismeretes, a székely főváros önkormányzata a család és tizenkét román egyesület kezdeményezésére, 2009. szeptember 10-én arról határozott – melyet a maga idejében sajnálatos módon a tanács RMDSZ-es képviselői is megszavaztak –, hogy szobrot állít a gyászos emlékezetű tábornok, Románia egykori vezérkari főnöke emlékére. A határozatot Tőkés László, a temesvári forradalom mártírjai iránti kegyelet jegyében a közigazgatási bíróságon megtámadta.

   A határozat meghozatalának idejében már ítélet született ugyan Victor Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokok ügyében, és az 1989-es romániai forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságokban való részvétel bizonyított vádja alapján mindkét főtisztet súlyos börtönbüntetésre ítélték, továbbá az eljárás rendjén Ştefan Guşă bűnössége is kétséget kizáróan megállapítást nyert – ennek ellenére Marosvásárhely Városi Tanácsa mégis emléket akart állítani a város kétes emlékű volt lakójának. Igaz ugyan, hogy Guşă időközben meghalt, így az ellene indított eljárást nem követhette ítélet, de a tények tények maradnak: Ştefan Guşă tömeggyilkos volt!

   A tervezett szoborállítás ellen ­– többek között – a következő egyesületek és személyiségek fejezték ki tiltakozásukat: a Temesvár Társaság, a temesvári December 17. Szervezet és a Memorialul Revoluţiei Egyesület, az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja, a Pro Europa Liga, valamint 117 neves személyiség, köztük Herta Müller Nobel-díjas írónő, Richard Wagner író, és Adrian Cioroianu volt román külügyminiszter. A Tanács azonban, annak ellenére, hogy maga Dorin Florea polgármester, Tőkés László EP-képviselővel folytatott megbeszélése során ígéretet tett, hogy nem engedélyezi a szobor felállítását, nem nyugodott bele a Maros Megyei Törvényszék 2010 júniusában hozott határozatába, amely megsemmisítette a szobor felállítására vonatkozó tanácsi határozatot, így a polgármester felfolyamodványt nyújtott be a végzés ellen.

   Tőkés László jogi képviselőjeként Kincses Előd ügyvéd, a folyamodvány tárgyalása alkalmából benyújtott keresetében a következőképpen fogalmaz: „Megengedhetetlen, hogy az áldozatokra való emlékezés helyett a Román Forradalom elfojtásában vétkesek kultuszának legyünk tanúi.” Indoklásában tételesen idéz a Ştefan Guşăt terhelő dokumentumokból, melyek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Temesváron a hadsereg az egykori tábornok személyes parancsára lőtt a forradalmárokra. Keresetében Tőkés Lászlót idézi: „Alulírott, a temesvári mártírokra emlékezve, nem maradhatok közömbös a határozattal szemben, (…) mely ellentmond a történelmi valóságnak, melyet egész országunk megélt.”

   A román politikai emlékezet elképesztően szelektív: miközben ugyanis fenntartás nélkül elfogadja a román áltörténészek Kossuth Lajos mintegy 150 évvel ezelőtti vélt románellenes tetteire vonatkozó hazug és bizonyítatlan állításait, ezzel szemben viszont a jelenkor történéseinek felidézésére, illetve a nemzetgyilkos tábornok valós szerepének a megítélésére képtelennek mutatkozik. Az eset nem egyedüli a maga nemében. Miközben a Washingtoni Capitoliumban Kossuth Lajos szobrának megkoszorúzása alkalmából Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke személyes köszöntést küld a magyar forradalom és szabadságharc vezéregyéniségére emlékezve, ezzel szemben viszont idehaza annak lehetünk tanúi, hogy craiovai fellebbviteli bíróság jogerős módon tiltja meg a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca elnevezését.