Meghívott vendégeink: dr. Milan Zver szlovéniai EP-képviselő, dr. Andreja Valič Zver, a szlovéniai Nemzeti Megbékélés Tanulmányközpontjának igazgatója és Domonkos László délvidéki származású író, újságíró. Házigazda: Tőkés László európai képviselő.

Dr. Milan Zver, az Európai Néppárt képviselőcsoport elnökségi tagja 1962-ben született a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosában, Ljubljanában. Közéleti tevékenységét 1992-ben, a demokrácia útjára lépett Szlovén Köztársaság kormányában, tanácsadóként kezdte.        A Szlovén Demokrata Párt színeiben 1998–2002 között a ljubljanai városi tanács tagja, 2004-től oktatási miniszterként újfent a szlovén parlamentben tevékenykedik. 2009-ben választották európai parlamenti képviselővé. Politikai szerepvállalása mellett a Maribori Egyetem adjunktusa, számos szociológiai és politikatörténeti tanulmány és elemzés szerzője, ugyanakkor a kommunizmus bűntetteinek feltárását sürgető Prágai Nyilatkozat egyik aláírója. Felesége, dr. Andreja Valič Zver történész, a totalitárius rezsimek bűntetteit vizsgáló nemzeti intézmény igazgatója.

   Domonkos László délvidéki származású író, újságíró, televíziós szerkesztő Szegeden született, 1951-ben. Tanulmányait szülővárosában, a Szegedi Egyetemen végezte, ahol 1976-ban szerzett magyar–angol szakos bölcsészdiplomát. Még ebben az évben újságíró lett, tizenkét évig a Délmagyarország kulturális rovatánál dolgozott kritikusként, később pedig a Délvilág főmunkatársa lett. 1992 elején Csoóri Sándor hívására kerül Budapestre, a Magyarok Világszövetségének lapjához. 1994 elejétől 2009 végéig a Duna Televízió szerkesztője, több sikeres dokumentumfilm alkotója. 1990 tavaszától jelennek meg könyvei. Elsősorban történeti esszéket, a közelmúltunk kevésbé ismert történéseit feldolgozó dokumentumprózát ír. Válogatott publicisztikáinak már két gyűjteményét is kiadták. Rendszeresen publikál a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hitel, a Nagy Magyarország és a délvidéki Aracs hasábjain.

   Meghívottaink előadásában az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kommunista diktatúra ördögi mechanizmusába, azon belül is a szocializmus Josip Broz Tito nevével fémjelzett különutas politikájába, mely számos eltérést mutatott a volt Szovjetunió tagköztársaságaiban – köztük a Romániában, vagy a Magyarországon – megtapasztalt terrorhoz képest. Az önigazgatásra való törekvés, az el nem kötelezettség, a decentralizált föderáció különböztette meg a titói rendszert a többi szocialista államtól, így vált a szovjet típusú államszocializmus egyik reformváltozatává. A demokratikus elemek azonban csak díszletként szolgáltak az egyéni érdekeit érvényesíteni akaró kommunista politikus törekvéseiben. Tito nevéhez köthető az 1944–45 telén végzett szándékos népirtás is, melynek – egyes becslések szerint – közel 50 ezer vajdasági magyar esett áldozatul. A kommunista vezér partizánjai a vajdasági magyarok és németek mellett a tízezres nagyságrendben meggyilkolt szlovéneket sem kímélte…