Megtartotta hagyományos évértékelőjét az EMNP Bihar megyei szervezete

A sok szempontból rendhagyó 2021-es év lezárásaként megtartotta hagyományos évértékelő összejövetelét az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete.

A margittai művelődési házban december 18-án lezajlott eseményen jelen volt és felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az EMNP védnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, Zatykó Gyula, az EMNP párt országos alelnöke, Szilágyi Zsolt, a párt külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője. A rendezvény moderátora Habinyák István, a Bihar megyei szervezet elnöke volt. A helyszínválasztást magyarázza, hogy az eseményt megelőzően került sor a párt új irodájának ünnepélyes megnyitójára Margittán.

Tőkés László párhuzamot vont az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének elutasítása és a „December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja” Egyesület bejegyzése körüli nehézségek között. Mindkét esetben tetten érhető a mondvacsinált ürügyekre hivatkozó rosszindulatú akadályoztatás. A cél az 1989-es forradalom szimbolikus értékének eltörlése, a román–magyar szolidaritás aláásása. Elmondható, hogy gyakorlatilag visszaállt az egypártrendszer, hiszen egy természetellenes nagykoalíció vezeti az országot, melynek az RMDSZ is része, annak minden lépését legitimálja, ezzel bűnrészességet, cinkosságot is vállal a visszarendeződésben, az államreform elodázásában. Közösségi céljainkból semmi nem valósult meg, a kisebbségi törvény tervezete hosszú évek óta egy fiókban porosodik, nem haladt előre a magyar egyetem ügye, és a sor hosszan folytatható. Hangsúlyozta: harminckét évvel a forradalom után az általános kilátástalanság jellemző az országra, ez tetten érhető minden vonatkozásban. Az EMNT elnöke rámutatott a fenyegető demográfiai válságra is, mely egyként sújt magyarokat és románokat. A három-négymillió kivándorolt vendégmunkás mellett kétmillió olyan munkaképes állampolgára van az országnak, aki nem dolgozik, miközben a hiányzó munkaerő pótlását ázsiai vendégmunkásokkal véli megoldhatónak a kormányzat. Sokat mondó adat, hogy Románia legnagyobb „befektetői” az innen kivándorolt vendégmunkások, akik az elmúlt évben 3,4 milliárd eurót hoztak haza, míg az összes többi külföldi beruházó mindössze 3 milliárdot invesztált az országba.

Bihar megyére utalva rámutatott az RMDSZ helyi kiskirályainak felelősségére a közösség állapotában. Az egyedüli cél esetükben a pénzszerzés, és az e köré felépített kommunikáció. A magyar közösségeknek természetszerűleg járó közpénzt csakis a rendszeren belül elosztva, a mindenkori zsákmánykoalíció keretein belül kezelik. Ezzel szemben áll az Erdélyi Magyar Néppárt, illetőleg az Erdélyi Magyar Szövetség értékelvű politizálása, ahol a nemzeti érdek elsődleges a pártérdekkel szemben. Beszéde záróakkordjaként Tőkés László aláhúzta: gyengeségünk, megosztottságunk, önfeladásunk, elszegényedésünk végső soron mind az Istentől való eltávolodás eredménye, ezt meghaladni csak szeretetben összefogva, a betlehemi csillag útját követve, hozzá visszatérve lehet.

Zatykó Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalom részéről történő elutasítás, mint például az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének bírósági megtagadása, vagy a magyar–román szolidaritási egyesület létrehozásának akadályoztatása annak a jele, hogy jó úton járnak, ugyanis csak azt szokták gáncsolni, akitől, amitől tartanak. A hatalom célja ugyanaz, mint ami nagyobb léptékben a világban zajló folyamatokban tetten érhető: a megosztottság erősítése bizonyos törésvonalak mentén, mint az oltott–nem oltott, specifikus erdélyi vonatkozásban pedig magyar–román viszony. „Mi arra szövetkeztünk, hogy közösséget építsünk, ebben együtt dolgozunk civil szervezeteinkkel, mint például a NAC sportegylet vagy a Szent László Egyesület, és az elért eredmények azt mutatják, hogy jó úton haladunk” – fejtette ki.

Szilágyi Zsolt felszólalásában rámutatott: az erdélyi magyar autonómiamozgalom azért jöhetett létre, mert az a normális és természetes, ha az ember saját közössége sorsáról maga dönthet. Ezt szem előtt tartva a mozgalom zászlóvivői, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács teljes értékű életet szeretne kiharcolni szülőföldjén az erdélyi, partiumi magyaroknak. „Miközben Európát egyszerre sújtja a világjárvány, az illegális migráció és a genderőrület, azt kívánom, hogy mi őrizzük meg egészégünket és józan eszünket mindezek közepette a jövőben is” – mondta.

Csomortányi István beszédében kitért a Bihar megyei magyarság helyzetére, az adott politikai erőviszonyok között az Erdélyi Magyar Néppárt előtt álló lehetőségekre és feladatokra. Mint elmondta, sajnos igaza volt a pártnak abban, hogy csak akkor lesz magyar a megyeszékhely és a megye vezetésében, ha azt az EMNP adja majd. Nagyváradon, ahol az elhibázott korábbi politikai döntések miatt elveszett a magyar alpolgármesteri hely, jó döntés volt néppártos polgármesteri tanácsadót delegálni, hiszen értékelik Zatykó Gyula munkáját, és ennek megvannak a konkrét eredményei is. Most, miután a megyei tanács is magyar vezető nélkül maradt, sajnos megint a néppárt feladata menteni a menthetőt. Ha elfogadjuk, hogy ott kell lenni Bukarestben a kormányban, akkor annak is igaznak kell lennie, hogy itthon is ott kell lenni, ahol a rólunk szóló döntéseket hozzák, persze nyilván nagyobb a cselekvési szabadsága egy kormánytagnak, mint egy tanácsadónak, de nekünk ilyen körülmények közt is helyt kell állnunk – mondta.

A párt elnöke kitért nemzetpolitikai vonatkozásban a budapesti kormánypártokkal fenntartott kapcsolatra, mely évek óta nem volt olyan közvetlen és gyümölcsöző, mint most. „Elemi érdekünk – mondta –, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya legyen és maradjon, hiszen csak az viheti tovább a nemzet- és közösségépítés közös munkáját, mely megmaradásunk és közösségi erősödésünk záloga.”

Csomortányi rámutatott: az igazi autonomista politizálás jelenlegi színterei az önkormányzatok, ahol a lehetőségek határáig elmenve a párt polgármesterei és helyi képviselői megmutathatják, hogy lehetséges hatékonyan, takarékosan és tisztességesen a közösség javát szolgáló módon vezetni az adott településeket.

Az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésének kérdésére kitérve aláhúzta: a párt elnökeként arra kapott felhatalmazást, hogy az EMNP és az MPP egyesülését végigvigye, ettől pedig nem tántorítja el egy igazságtalan bírói döntés, még akkor sem, ha esetleg emiatt meg kell ismételni a két párt egyesülését kimondó országos küldöttgyűlést.

A beszédeket követően az eseményt a közösség erejébe vetett hit, a jobb esztendőben való bizakodás és a feladatok elvégzéséhez szükséges elszántság jegyében tartott állófogadás zárta – közölte az EMNP Bihar megyei szervezete.