Megvitatták az EP-ben az Albániáról szóló országjelentést

Az integráció útjára lépett országok teljesítményéről az Európai Bizottság évi rendszerességgel ún. eredményjelentést (progress report) készít. Ezeket a jelentéseket a maga rendjén az Európai Parlament is véleményezi.

A csatlakozási folyamat kezdeti fázisában lévő Albániáról szóló országjelentés vitájára április 29-én délután került sor az EP strasbourgi plenáris ülésén. Mind Johannes Hahn csatlakozási biztos képviselője, mind a lett EU-Elnökség illetékes szakpolitikusa kedvező elbírálásban részesítette a balkáni országot. Knut Fleckenstein német parlamenti jelentéstévő és a felszólalók többsége az Unió által megkívánt reformfolyamat folytatására helyezte a hangsúlyt. A kritikusabb képviselők az állandó politikai válságot gerjesztő ellenséges pártviszonyokat bírálták, rámutatva arra, hogy a kormányzati és az ellenzéki pártok között állandósult viszály nagymértékben hátráltatja az ország uniós tagjelöltté válását. Egyesek részéről éles támadást váltott ki Edi Rama miniszterelnök Albánia és Koszovó egyesülésére vonatkozó legutóbbi nyilatkozata.

A Néppárt részéről felszólaló Tőkés László európai képviselő a kommunista visszarendeződésben jelölte meg a sokrétű albániai válság legfőbb okát. A demokrácia építése egyet jelent az ország visszahúzó kommunista múltjának a lebontásával – jelentette ki erdélyi képviselőnk. Hozzászólásában szintén hangsúlyos módon tért ki a kisebbségi kérdés fontosságára, ugyanis a rendszerváltozás, valamint a közelmúlt – háborús – tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a balkáni térség népei, valamint Albánia és a határain kívül élő albánok számára a kisebbségi viszonyok rendezése megkerülhetetlen.

A jelentés zárószavazására az EP mai plenáris ülésén fog sor kerülni.

(Tőkés László felszólalása a Dokumentumok rovatban található.)