Mérlegen a kommunizmus bukása Brüsszelben

Március 19-én Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a konferenciára, amelyet Tőkés László EP-képviselő irodája rendezett Mérleg 25 évvel a kommunizmus bukása után címmel.

Március 19-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a konferenciára, amelyet Tőkés László EP-képviselő irodája rendezett Mérleg 25 évvel a kommunizmus bukása után címmel. A meghívott előadók olyan kelet-közép-európai országok képviselői voltak, akik saját életük és politikai tevékenységük által is bizonyították: a kommunizmus örökségétől való megszabadulás a valódi szabadság és demokrácia elengedhetetlen feltétele.

A nagy érdeklődésnek örvendő évfordulói rendezvényen testületileg részt vett az a több mint negyven tagot számláló utazócsoport, mely Tőkés László meghívására érkezett Európa fővárosába. A háromnapos program keretében a csoport meglátogatta az európai parlamenti választásokról szóló időszakos kiállítást és az Atomiumot is. A részvevők között egyaránt jelen voltak lelkészek, a temesvári hagyományőrző együttes tagjai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem néhány diákja és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt néhány helyi vezetője és munkatársa.

A házigazda Tőkés László megnyitó beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy – félretéve a kettős mérce alkalmazását – Európa kellő figyelmet szenteljen a történelme részét képező kommunista diktatúrának, és most, a kelet-közép-európai szovjet totalitárius rezsimek összeomlásának negyedszázados évfordulóján ennek megfelelően nézzen szembe egész múltjával. A szembenézés azonban nem merülhet ki a puszta múltidézésben, hanem egyúttal ennek a megszenvedett történelemnek a mához szóló és jövőbe mutató következéseit is le kell vonni – hangsúlyozta a képviselő, külön is kitérve a történelmi feltárás és igazságtétel fontosságára, valamint a szabadságharc és a rendszerváltoztatás folytatásának szükségességére. A meghívott előadók egyetértettek abban, hogy az ügy súlyának megfelelően idén esedékes volna, hogy az Európai Parlament magas szinten és hivatalos formában tartson megemlékezést a kommunizmus bukásának 25. évfordulója alkalmából.

A moderátori szerepet is ellátó Szilágyi Zsolt brüsszeli kabinetvezető úgy mutatta be Sandra Kalniete képviselőnőt, mint aki „a gulág gyermekeként” már egészen kis korában megtapasztalta a kommunizmus nyomorúságát. Lettország volt miniszter asszonya beszédében hangsúlyozta, hogy a múltunkat is meg kell értenünk egy jobb jövő építése érdekében. Ebben az összefüggésben az 1989–90-es forradalmakról szólva kiemelte a népi demokratikus mozgalmak meghatározó szerepét a vasfüggöny lebontásában és a Szovjetunió megdöntésében. Ezek a mozgalmak mind Kelet-Közép-Európában, mind pedig a balti országokban arra törekedtek, hogy azt a független és demokratikus nemzetállamot állítsák vissza, mely nyugati értékekre épül, hogy ezáltal nyerjék vissza méltó helyüket a nemzetek Európájában. Végezetül mély meggyőződését fejezte ki aziránt, hogy a volt szovjet köztársaságokban a további demokratikus változások elkerülhetetlenné váltak, éppen ezért Európának most az eddiginél is erőteljesebben kell kiállnia Ukrajna szabadságért küzdő népe mellett.

Az észtországi Tunne Kelam, aki 1988-ban, többedmagával a Szovjetunió történetének első nem kommunista demokratikus pártját alapította meg, beszédében elmondotta, hogy a demokrácia a polgárok által felmutatott alternatívára épül, ez azonban eleve nem létezik a totalitárius rendszerekben. Éppen ezért ahhoz, hogy tartós változás történjen, maguknak az embereknek kell megváltozniuk. A balti államok pontosan ezt voltak képesek megvalósítani a totalitárius időkben. Észtországban. a Nemzeti Függetlenség Párt megalapítása jelentette azt az alternatívát, mely a politikai függetlenség kiküzdése révén elvezetett az ország teljes függetlenségéig.

Alojz Peterle, a szintén néppárti európai képviselő a szlovén átmenet nehézségeiről, viszontagságairól tartott előadást. „Fontos komolyan elgondolkodnunk az elmúlt 25 esztendő tapasztalatain, hiszen mi, kelet-közép-európai nemzetek közös múlttal rendelkezünk. Éppen ezért hasonló kihívásokkal is kell szembenéznünk, ami a múlt feldolgozását, valamint egy egészséges jövő építését illeti” – mondotta. Továbbá hangsúlyozta, hogy Szlovéniában negyed század elteltével a demokratikus átalakulás még mindig nagy nehézségekbe ütközik, akárcsak a balti, illetve a volt kommunista országokban, közöttük Magyarországon is.  „Azt kívánom Orbán Viktornak, hogy nyerje meg a választásokat, és vigye véghez a rendszerváltozást” – zárta beszédét a volt szlovéniai miniszterelnök.

Ezután Őry Csaba néppárti képviselő szólalt fel, aki már 1988-tól a magyar szakszervezeti mozgalom egyik vezetőjeként vett részt a rendszerváltozást lebonyolító, többpárti nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. Magyarországon az átalakulások békés folyamatban mentek végbe. Ezért azonban nagy árat kellett fizetni, mivel a rendszerváltoztatás folyamatába kezdettől beépültek a – volt – kommunisták. Amint ez az előző beszédekből is kitűnt, a demokratikus átalakulás egyik posztkommunista országban sem teljes. „Éppen ezért a változásokat tovább kell folytatnunk, és a jövő nemzedékek számára végre meg kell teremtenünk a demokratikus feltételeket” – összegezte mondanivalóját a Fidesz képviselője.

Milan Zver szlovén EP-képviselő – aki nem lehetett jelen a konferencián, és akivel egyébként az erdélyi képviselő közösen fáradozik a kommunista múlt feldolgozásán – írásbeli üzenetében azt hangsúlyozta, hogy: „Kötelességünk beszélni a múltról és tudatosítani múltunkat, hiszen a múlt határozza meg jelenünket és jövőnket”.

Az érdekfeszítő kérdések és hozzászólások nyomán Tőkés László foglalta össze a tanácskozás következtetéseit. Tudatta ugyanakkor, hogy brüsszeli konferenciájuk beilleszkedik annak a jubileumi emlékévnek a programjába, melyet odahaza a Ceauşescu-rezsim bukásának 25. évfordulója alkalmából hirdettek meg.

 

Brüsszel, 2014. március 19.