Délelőtt Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke dr. Molnár János dékán felkérésére a Selye János Egyetem teológiai fakultását kereste fel, ahol Egyház és Egyetem címmel tartott előadást. A volt királyhágómelléki püspök értekezése elején Reményik Sándor Templom és iskola című versét idézte, amely – mint mondotta − címében hordozza megmaradásunk két kulcsfontosságú fogalmát. Kisebbségi helyzetünkből adódóan az egyháznak kisebbségvédelmi szolgálatot is teljesítenie kell, hangsúlyozta Tőkés László, majd kifejtette, hogy ennek egyik módja az intézményalapítás, egyetemépítés. Előadásában az európai felsőoktatás rendszerének modernizációjáról, többek között az Európa 2020 stratégiában foglalt oktatási irányvonalakról  is szót ejtett.

   Az értekezlet után az EP-képviselő ellátogatott a városházára, ahol Komárom polgármestere, Anton Marek, illetve Szabó Béla és Novák Tamás alpolgármesterek fogadták. A város elöljáróival a határon átívelő együttműködési lehetőségekről tárgyalt, majd Boldoghy Olivér szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki színművész és a Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés vezetőinek társaságában megkoszorúzta a belvárosban tavaly felállított Eszterházy-emléktáblát.

  A látogatás utolsó pontjaként Tőkés László Autonómia a Kárpát-medencében címmel tartott előadást a Selye János Egyetem konferencia-központjában, több száz fős hallgatóság előtt. Az erdélyi EP-képviselő megítélése szerint nagyon rossz a helyzet az önrendelkezés terén a Kárpát-medencében. Az 1989-es politikai változások lendülete már a 90-es évek elején megtört.  A magyar érdekvédelmi szervezetek meghunyászkodással álltak hozzá az önrendelkezés létfontosságú ügyéhez. Kompromisszumok és félmegoldások helyett azonban tényleges önrendelkezésre kell törekedni, hangsúlyozta az erdélyi politikus. 

  A könnyített honosítási eljárással kapcsolatosan Tőkés László kifejtette: felér egy szabadságharccal az a polgári engedetlenség, amit a felvidéki kérvényezők a magyar állampolgárság felvételével vállalnak. Az elmúlt évtizedekben az elszakított területeken élő magyarság ellen folytatott „vértelen népírtásnak” már több áldozata van, mint ahány magyar áldozatot követelt a második világháború, mondotta az EP-képviselő, majd hozzátette: az önrendelkezéséért folyó harcban egyedül az összefogás és az erős hit hozhat eredményt. „Ne kisebbségként gondolkodjunk, hanem az egységes magyar nemzet részeként küzdjünk jogainkért” – fogalmazott. 

  Tőkés László végül azzal az ismert idézettel zárta előadását,melyet Móricz Zsigmond az Erdély-trilógiában fogalmazott meg: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Komárom, 2012. február 11.