Az első demokratikus választásokat 2001-ben tartották, amikor is a 62 éves buddhista szerzetest, Lobsang Tenzint választották miniszterelnökké. Ugyanakkor annak a Parlamentnek is ő lett a vezetője, mely a három tibeti régió, az öt buddhista felekezeti irányzat, valamint a világ más országaiban szórványban élő tibetiek képviselőiből tevődik össze, és amely az 1991-ben elfogadott a „Száműzetésben élő tibetiek Chartájának” megfelelően működik.

   Alapítása óta a száműzöttek testülete az India különböző államaiban élő, több mint százezer tibeti menekült sorsáról gondoskodik, valamint befogadja és ellátja a Kína területéről továbbra is nagy számban érkező menekültek. Legfőbb célja a törvénytelen kínai megszállás alatt lévő Tibet tényleges önállóságának és szellemi autonómiájának kivívása (Memorandum on Genuine Autonomy for the Tibetan People), valamint a tibeti kulturális és vallási önazonosságért folytatott békés küzdelem.

   Mint ismeretes, a kínai megszállás óta számos kormány és nemzetközi szervezet nagy figyelemmel kíséri és támogatja ezen törekvéseket. Az Európai Parlament is több ízben felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogok vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és vessen véget az elnyomás és terror uralmának. Tőkés László EP-alelnök, az Emberi Jogi szakbizottság néppárti koordinátora legutóbb 2010-ben Budapesten találkozott a Dalai Lámával és kifejezte elkötelezettségét a tibeti ügy további napirenden tartása iránt. Mint erről korábban több alkalommal beszámoltunk, erdélyi képviselőnk határozottan  kiáll a tibeti identitás és kultúra védelmében, több ízben felszólalt az EP plenáris ülésén és különböző nemzetközi fórumokon, ugyanakkor aktív tagja a Thomas Mann néppárti képviselő által vezetett, több mint száztagú – az EP keretében működő – Tibet Frakcióközi Munkacsoportnak.  Ennek fő célja, hogy erősítse az együttműködést és egységesítse azokat a törekvéseket, amelyeket az ügyért elkötelezett állami intézmények, civil szervezetek és emberi jogi aktivisták felvállaltak.

   A vasárnapi választásokon a 15. emigráns kormány 44 tagjára (Chithue), valamint a miniszterelnök személyére (Kalon Tripa) szavaztak Indiában és a világ különböző országaiban szórványban élő tibeti közösségekben (Brüsszel, Zürich, New York, Toronto). A 2010 őszén tartott első forduló után a miniszterelnöki címre három jelölt pályázott: Lobsang Sangay, a Harvard Egyetem oktatója, Tenzin Namgyal Tethong a tibeti emigráns kormány volt minisztere, valamint Tashi Wangdi, Őszentségének brüsszeli képviselője.  

   A Tibetet Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Szervezete (The International Network of Parliamentarians for Tibet/INPaT) a tibeti emigráns kormány meghívására egy szakértőkből álló megfigyelő csoportot küldött a különböző választási körzetekbe Matteo Mecacci, az INPaT társelnöke és Consiglio Di Nino kanadai szenátor, INPaT tag vezetésével. Az Indiába utazó megfigyelő csoport tagjaiként EP tanácsadók is jelen voltak, köztük Ferenczy Zsuzsa Anna, Tőkés László brüsszeli munkatársa, Kovács Richárd, Sógor Csaba néppárti EP-képviselő részéről, valamint Alexandra Clark Derrington és Helen Willetts, Edward McMillan-Scott liberális EP-képviselő irodájából.

   Ferenczy Zsuzsa Anna a dél-indiai Karnataka államba, a Mysore körzethez tartózó Bylakuppe tibeti közösségbe látogatott el, mely két településből áll: a 17.000 lelkes Lugsum Samdupling település, melyet 1961-ben alapítottak, rögtön a száműzetést követően, és az 1969-ben alapított Dykie Larsoe, amelyneklakossága 4.500. A több buddhista szerzetes kolostorral (ezek közül a legnagyobb a Namrodoling – Golden Temple) és egy zárdával ellátott közösség minőségi oktatást biztosít a több mint 5.000 szerzetes számára. A településeket falvakba szervezték az indiai kormánnyal kötött haszonbérleti szerződés értelmében.

   Az Indiában nyilvántartott szavazati joggal rendelkező tibetiek száma több mint 82.000, ebből Bylakuppeban 6.496 fő él. A nagy érdeklődéssel fogadott választás alkalmából több körzetben is lehetőség volt szavazni. Fiatalok és idősek egyaránt nagy számban éltek szavazati jogukkal. A látogatás egy tartalmas beszélgetésre is lehetőséget nyújtott a tibeti nem-kormányzati szervezetek vezetőivel, közöttük a Tibeti Fiatalok Kongresszusa (Tibetan Youth Congress) és a Tibeti Nők Egyesülete (Tibetan Women Association) elöljáróival. A vezetők elmondták, megalakulások óta azon fáradoznak, hogy erősítsék a tibeti közösségi demokrácia fejlődését. Erre azért van szükség, mert „bármit tesz a világ, Kína mindig egy lépéssel előtte van” – hangzott el a beszélgetés során a vezetők részéről.

   „A választási jogukkal élő tibetiek lelkesedése és a demokrácia iránti kitartó elkötelezettsége is bizonyította, hogy ezen történelmi választások hozzájárulnak ahhoz, hogy a száműzetésben lévő tibeti szervezetek és intézmények teljes körű demokratikus rendszere alakuljon ki” – állapította meg Ferenczy Zsuzsa Anna hazatérése után. Ennek ellenére példaértékű, hogy az ellenséges környezet dacára egy menekült közösségnek évtizedeken át sikerült megszerveznie és fenntartania saját demokratikus intézményi rendszerét.

   Az idei választások különleges jelentősége abban áll, hogy március 10-én a Dalai Láma bejelentette, lemond a tibeti emigráns kormány vezetéséről, és átengedi a tisztséget egy szabadon választott vezetőnek annak érdekében, hogy ő a közösség szellemi vezetőjeként a vallási megbékélés ügyének szentelhesse minden idejét.

   A szabad választás joga és a demokrácia azonban ez alkalommal sem érvényesülhetett maradéktalanul, hiszen a nepáli kormány, a kínai hatóságok nyomására, az ott élő több mint tízezer tibeti menekültnek megtiltotta azt, hogy részt vegyen a szavazáson. Az Európai Parlament Tibeti Frakcióközi munkacsoportjának következő ülésén Ferenczy Zsuzsa Anna jelentést fog tenni a kiküldetésről.

 

Brüsszel, 2011. március 25.

Tőkés László

EP-alelnök

Sajtóirodája