Tőkés László európai képviselő mind a Délkelet-Európai Parlamentközi Delegáció tagjaként, mind az Európai Parlament integrációs ügyekben illetékes, volt alelnökeként, kezdettől fogva elkötelezett pártolója volt Délnyugat-Balkán országai, köztük Macedónia uniós csatlakozásának. Ennek a folyamatnak a cselekvő részeseként, idén februárban egy európai parlamenti küldöttség tagjaként tett látogatást a volt jugoszláv tagköztársaságban, ahol – többek között – Nikola Gruevski miniszterelnökkel, Gjorge Ivanov államelnökkel és Nikola Poposki külügyminiszterrel találkozott. A néppárti delegációt Jerzy Buzek, az EP előző elnöke vezette.

  A Parlament plenárisán tegnap délután került sor a Macedóniáról szóló országjelentés vitájára. Előterjesztésében Stefan Füle csatlakozási biztos elismeréssel szólt az országnak a jogállamiság, a jószomszédi kapcsolatok és a demokratikus reformok terén elért eredményeiről – mindazáltal azon aggodalmának adott hangot, hogy az ún. névvita („Macedón Köztársaság” vagy FYROM am. „Macedónia Előző Jugoszláv Köztársaság”) terén kialakult status quo a közeljövőben sem fog megoldódni.

  A frakcióbeli szóvivők és felszólalók elsöprő többsége a három éve halasztódó csatlakozási tárgyalások mihamarabbi elkezdését sürgette. Richard Howitt jelentéstevő Szerbia és Koszovó megegyezésének példájával érvelt amellett, hogy kellő politikai akarattal Szkopje és Athén is közös nevezőre juthat. Bernd Posselt német képviselő indokolt felháborodással állapította meg, hogy két ország – Görögország és Bulgária – önkényes magatartása miatt Szerbia megelőzte Macedóniát a csatlakozás terén. Schöpflin György fideszes EP-képviselő az újbóli görög vétó veszélyére hívta fel a figyelmet, amikor is a görög külügyminisztert idézte, aki szerint „Szkopje európai útja Görögországon keresztül vezet”. Nikolaos Salavrakos EP-képviselő és görög képviselőtársai rendre a tagjelölt szomszédos ország felvételének elhalasztása mellett foglaltak állást, súlyos kritikával illetve mind a macedóniai helyzetet, mind magát az országjelentést.

Tőkés László erdélyi képviselő – egyebek mellett – az Unió kötelezettségeire és jól felfogott érdekeire utalva mondotta: „Közös érdekünk is, hogy ezt a régiót – a balkáni országokat – Európához csatoljuk. Ne nézzük tétlenül, hogy esetleg mások – nevezetesen az oroszok – próbálják befolyási körükbe vonni”.

  Stefan Füle és több felszólaló is azon reményét fejezte ki, hogy az ENSZ égisze alatt a névkérdésben áttörés érhető el, és ezáltal elhárul a legfőbb akadály Macedónia integrációjának útjából.

 

Strasbourg, 2013. május 23.

                                                                                  

 H O Z Z Á S Z Ó L Á S

 a Macedóniáról szóló országjelentés tárgyában

 

   Macedónia európai integrációja ügyében mind az ország, mind az Unió számára egyre tarthatatlanabb a helyzet. Amint a jelentésből is kitűnik, a volt jugoszláv tagállam az iránta támasztott feltételeket és elvárásokat az előírt módon teljesítette. Mire várunk még? Oly hosszú és értelmetlen halogatás nyomán Macedónia mikor kap már végre dátumot a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez?! A helyzet annál is inkább tarthatatlan, mivel – úgy gondolom – nemcsak a tagjelölt országnak, hanem – vele szemben – az Uniónak is vannak kötelezettségei...

   Többszörös halasztás és méltánytalan mellőzés után, végre világos és tiszta európai pályát kell szabnunk Macedóniának! 

  A Balkán sokat szenvedett térség. Közös érdekünk is, hogy ezt a régiót Európához csatoljuk. Ne nézzük tétlenül, hogy esetleg mások próbálják befolyási körükbe vonni.

    Macedóniával még az idén el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat!

 

Strasbourg, 2013. május 22.

 

                                                                      Tőkés László

                                                                      EP-képviselő