Martonyi Jánossal tárgyalt Tőkés László

A bizottsági munkahét keretében a mai napon, 2011. június 16-án tartotta soros ülését az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) Brüsszelben. Napirendjén szerepelt – egyebek mellett – a Martonyi Jánossal, Magyarország külügyminiszterével folytatott eszmecsere a bővítési folyamat legutóbbi fejleményeiről és a Nyugat-Balkán helyzetéről.

   Beszámolójában Martonyi külügyminiszter elismerését fejezte ki a bővítés terén az európai intézményekkel, különösképpen az Európai Parlamenttel folytatott kiváló együttműködést illetően, véleménye szerint az utóbbi politikai támogatása meghatározó volt. A bővítés egy összetett és átfogó folyamat, de egyben egy stratégiai érték is, mely erősebbé teszi Európát – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség „Erős Európa” mottója is ezt tükrözi: egy nyitott Unió erősebb, mint egy olyan, mely kapuit zárja a külvilág előtt. A folyamatnak viszont hitelesnek és megbízhatónak kell lennie minden szempontból. Ez kell, hogy legyen az Unió közös érdeke – mondta a külügyminiszter.
   Tájékoztatójában részletesen beszámolt az elnökség eddig elért megvalósításairól és a kihívásokról, amelyekkel szembesültek. A Nyugat-Balkán legtöbb országával való kapcsolatban előrelépés történt, de még számos feladat áll előttünk, mondotta. Kiemelte annak fontosságát, hogy a Nyugat-Balkán régióban a csatlakozás útján álló egyes országok esetleges sikerei pozitív kihatással vannak a szomszédos országokra. Ez tapasztalható Horvátország esetében is, ahol sikerült három fejezetet is – mezőgazdaság, halászat, regionális politika – lezárni, és még négy fejezet maradt nyitva. Remélhetőleg az elnökség hátralevő két hetében sikerül majd ezeket is lezárni. Mindez új energiával töltötte fel a régiót, emelte ki Martonyi. Ebben a pozitív Európa-barát hangulatban jelek szerint Szerbia is előre szeretne lépni. Ratko Mladic letartóztatása és hágai kiadatása előrelépés, viszont a reformok nem késhetnek. „Támogatnunk kell Szerbiát az európai uniós tagsághoz vezető hosszú és nehéz úton. Fontos túllépnünk a bővítési fáradtságon, hinnünk kell a folyamatban” – jelentette ki a külügyminiszter. Hasonló, óvatos optimizmussal értékelte a szomszédos Macedóniát is, amely ország, mint ismeretes, hat éve tagjelölt, viszont a tárgyalásokat még mindig nem tudták elkezdeni a Görögországgal folytatott névvita vita miatt. Jelentős előrelépés Izland esetében tapasztalható. Törökország esetében egyetlen fejezetet sem sikerült megnyitni az elnökség alatt, viszont az Uniónak stratégiai érdeke folytatni a tárgyalásokat.
   A nagy érdeklődés övezte eszmecserén valamennyi EP-képviselő elismerésének adott hangot az elnökség eddig elért eredményeiért, valamint további támogatásukról biztosították a magyarokat.
   Tőkés László EP-alelnök üdvözölte a magyar EU-elnökség képviseletében jelen lévő Martonyi Jánost, aki az erdélyi képviselőhöz hasonlóan Kolozsváron született. Ennek jelképes üzenete van román–magyar vonatkozásban, fejtette ki az EP-alelnök. Megköszönte a soros elnökség Románia schengeni csatlakozásában nyújtott támogatását, továbbá gratulált a bővítési folyamat terén végzett eredményes munkájáért. Noha az Orbán-kormány az elmúlt időszakban támadások kereszttüzében állt, munkájával rácáfolt arra a barátságtalan fogadtatásra, mely egyes politikai erők részéről érte. Elismerésre méltó, hogy Orbán Viktor nemrég látogatta meg Albániát, jelenleg pedig Bosznia-Hercegovinában van és tovább folytatja látogatásait a csatlakozás útján álló Nyugat-Balkán országaiban.
   Mint arról korábban beszámoltunk, tegnap, június 15-én Tőkés Lászlónak bővítésben illetékes alelnöki minőségében alkalma volt vendégül látni az albán parlament küldöttségét az Európai Parlamentben, Eduard Kukan, az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökének jelenlétében. Tanulságképpen levonható volt, hogy esetükben az integrációs előrehaladás legfőbb akadálya belső természetű, a kormány és az ellenzék nem tud megegyezni még egy közös nyilatkozat kiadásának erejéig sem, mutatott rá Tőkés László. Más esetekben viszont az integráció akadályai külső természetűek, például Macedónia esetében. Az Európai Parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet – és ebben, mint jelezte, a romániai képviselők többségével egy véleményen van –, hogy ezzel az országgal is haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat.
   Tőkés László végezetül ismételten örömét fejezte ki, hogy a magyar uniós elnökség munkája pozitív hatással volt nem csupán a horvátországi és szerbiai csatlakozás folyamatára, de – tekintettel az ezen országokban élő, jelentős számú magyar lakosságra – a többség–kisebbség viszonyra is. Bár az illető közösségek helyzete távolról sem tekinthető megoldottnak, minden előrelépést a maga rendjén értékelni kell. Az etnikai ellentéteket a bővítési folyamat önmagától nem oldja meg, azok leküzdésén tovább kell dolgozni – jelentette ki az erdélyi EP-alelnök.
   A magyar külügyminiszter megköszönte a bizottsági ülésen elhangzott elismerő szavakat és az Európai Parlament segítségét a magyar elnökség munkájához.