Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk rámutatott, hogy az Európai Parlamentben az észak-koreai emberi jogi helyzet prioritást élvez. A Koreai-félszigeten zajló fejleményeket nagy figyelemmel követjük, és elvárjuk, hogy az amerikai és az észak-koreai elnökök között nemrégen elkezdődött magas szintű párbeszéd se engedje háttérbe szorulni, hanem éppenséggel helyezze előtérbe az emberi jogok ügyét. Ez Donald Trump és Kim Dzsong-un eddigi találkozóin sajnálatos módon teljesen elsikkadt. Márpedig ameddig Észak-Korea tovább folytatja széles skálán mozgó, emberiesség ellen elkövetett bűntetteit, még a nukleáris leszerelés terén elért eredmények ellenére sem képzelhető el érdemi és tartós megoldás a koreai válság tekintetében – hangsúlyozta a DROI alelnöke. Kettős kisebbségi elnyomást elszenvedett erdélyi magyarként és keresztyén – református – lelkipásztorként Tőkés László a volt Ceaușescu-diktatúra és a koreai Kim-rezsim között vont párhuzamot, reményét fejezve ki aziránt, hogy az előbbihez és az egész volt szovjet kommunizmushoz hasonlóan belátható időn belül az utóbbi is elnyeri méltó sorsát.

A HRWF alelnöke előadásában az Egyesült Nemzetek Szervezete által kezdeményezett Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) folyamatáról tartott előadást, tekintettel arra, hogy az észak-koreai helyzet következő felülvizsgálatára éppen idén májusban fog sor kerülni. Ezen monitorozási mechanizmusnak a feladata négyévente kiértékelni a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi állapotát. Az előző időszakban (2009-ben és 2014-ben) elvégzett kiértékelések ajánlásait Észak-Korea rendre elutasította. Az ENSZ-hez címzett idei javaslatainkban ismét felszólítjuk az országot, hogy vessen véget a súlyos, rendszeres és tömeges jogsértéseknek – jelezte Lea Perekrests. Gondolataihoz csatlakozva Greg Scărlătoiu, a román nemzetiségű washingtoni Korea-szakértő is azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek erkölcsi kötelessége szót emelni a kommunista diktatúra ellen, az elnyomott koreai nép érdekében. Hasonlóképpen, a Bada Nam vezette szervezet is aktív résztvevője az észak-koreai felülvizsgálati folyamatnak. Ők elsősorban a gyermekjoggal, illetve gyermekvédelemmel foglalkoznak, tekintettel arra, hogy a teljes elszigeteltségben élő távol-keleti országban ezen a téren infernális állapotok uralkodnak. Végezetül Hwang In-Cheol az Európai Parlament segítségét kérte ahhoz, hogy fél évszázada elrabolt édesapja végre hazatérhessen. „Ötven éve élünk teljes bizonytalanságban. A nemzetközi közösség közbenjárása nélkül nincs esély arra, hogy édesapámat még élve láthassam. Ebben kérem az Európai Parlament közbenjárását” –zárta megrendítő felszólalását.