Zatykó Gyula partiumi régióelnök, a Néppárt nagyváradi polgármester-jelöltje a Szilágy és a Szatmár megyei megfélemlítési kísérleteket ismertette. A zilahi esetek a hét folyamán már nyilvánosságra kerültek. Eszerint Sojka Attila RMDSZ-es alpolgármester, valamint Seres Dénes képviselő, megyei RMDSZ-elnök telefonon zaklatta a Néppárt választási jelöltjeit. Először Tunyogi Timeát, a Néppárt zilahi polgármester-jelöltjét, majd Rácz Lórándot, a megyei tanácsosi lista második helyezettjét környékezték meg azzal, hogy induljanak inkább az RMDSZ színeiben, előbbi szüleit ismeretlenek vállalkozásuk tönkretételével fenyegették meg. Nem csak a listavezetőket, de több jelöltet is megfenyegettek, hogy kirúgják az állásukból, tönkreteszik őket és családjukat. Szatmár megyében a hadadi polgármester-jelölt egy már nem működő vállalkozására szabadították az élelmiszerbiztonsági hivatalt, Szamoskrassón pedig egy mérnököt azért rúgtak ki önkormányzati állásából, mert indult a Néppárt választási listáján. Továbbá Gnándt Zoltánt, a Néppárt szatmárnémeti szervezetének vezetőjét is figyelmeztették, ha nem mond le a Néppártban betöltött tisztségéről búcsút inthet a pedagógusi pályának. Zatykó Gyula végül elmondta: nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.

  Csomortányi István szervezési igazgató tájékoztatása szerint visszás esetek Bihar megyében is előfordultak. Érdekes azonban, hogy egyelőre főként nem a néppárti jelölteket próbálták „befolyásolni” a Bihar megyei RMDSZ részéről, hanem saját embereiket. Mindez a szövetség előválasztásoknak nevezett sajátos jelöltállítási gyakorlatában csúcsosodott ki, amikor is megyeszerte számos visszaélés történt. Elsősorban olyan településekről van szó, ahol az aktuális polgármesternek esélyes ellenjelöltje akadt az előválasztáson. Hegyközszentmiklóson magukat a polgármesteri hivatal alkalmazottainak kiadó személyek 1000 lejes pénzbüntetéssel fenyegették mindazokat, akik nem mennek el az előválasztáson szavazni. A fiatal néppárti politikus egy szomorú eseményről is beszámolt, miszerint Értarcsán az egyik esélyes ellenjelöltet megakadályozták abban, hogy induljon a polgármesteri székért, aki emiatt a váradi pártközpontból hazaúton agyvérzést kapott, majd néhány nap múlva elhunyt. Bályokon a román és román ajkú roma honfitársakat is bevonták az RMDSZ előválasztásába a helyiek megbotránkozására.

   Az elmúlt rendszert idézte az a hűségeskü, amit minden egyes jelöltnek CD-re kiírt hanganyagként kellett az RMDSZ pártközpontjába eljuttatnia. Több településen is hasonló hűségnyilatkozatot írattak alá az előválasztásokon szavazó polgárokkal. Csomortányi véleménye szerint különösen felháborító, hogy az egypártrendszer logikája szerinti esküt az „Isten engem úgy segéljen” fogadalommal zárták. A Néppárt több botrányos esetről is tud, ahol RMDSZ-tagok emiatt a nyilatkozat aláírását megtagadták. Egyes esetekben az aláíróknak még csak tudomásuk sem volt arról, hogy mihez adják kézjegyüket. Törvényességi aggályokat vet fel, hogy a nyilatkozat kitöltéséhez elkérték a szavazók személyi igazolványát és valamennyi adatot nyilvántartásba vettek. Továbbá tény az is, hogy az aláírt nyilatkozatokról nem voltak hajlandóak másodpéldányt hagyni az aláíróknál. Külön gondot okozott a szöveg az olyan egyházi közösségek tagjai számára, akik vallásuk tanítása szerint nem tehetnek hasonló fogadalmakat. A jelöltállítással kapcsolatosan Csomortányi azt is furcsának találja, hogy mozgó- és állóurnás szavazást egyaránt alkalmaztak, pedig a polgárok választási hajlandóságát nagyban befolyásolja az, hogy el kell-e hagyniuk otthonukat vagy sem. Biharról is sokan panaszkodtak: itt minden harmadik befutó tanácsosi helyet az helyi RMDSZ kegyeltjeinek tartottak fenn, függetlenül az előválasztás eredményétől. „Ismeretlenek” Székelyhídon a roma közösség szavazatainak megvásárolására élelmiszercsomagokat kezdtek szétosztani a romák körében, ami egymás közötti konfliktushoz vezetett, jegyezte meg Csomortányi István.

   Az elhangzottak kapcsán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke elmondta: huszonkét évvel ezelőtt, a kommunista párt és az elnyomó hatósági szervek alkalmazták azt a megfélemlítést, amit ma az RMDSZ. Az EMNT-elnök felháborítónak nevezte, hogy a totalitarizmus eszközeit az RMDSZ arra használja fel, hogy saját nemzettársait megfélemlítse, majd hozzáfűzte: szégyenletes az is, hogy a magyarság értékeit önmaguk legitimizálására használják fel. A választások küszöbén az úgynevezett érdekvédelmi szervezet a népszámlálás eredményeiből is kivilágló válságos helyzetről sikerpropagandával tereli el a magyarság figyelmét. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – mondotta Tőkés László.

 

  A sajtótájékoztató végén egy román újságíró azt kérdezte az előző püspöktől: mit szól ahhoz a politikai manőverhez, amit az RMDSZ Bihar megyében, illetve Nagyváradon véghezvitt, nevezetesen, hogy két úgymond ”ártatlan” személyt jelöltek polgármesternek, illetve a megyei tanács élére. Tőkés László véleménye szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt tényfeltáró munkájának köszönhető ez, hiszen enélkül nem kerültek volna a köztudatba azok a korrupciós ügyek, melyekben a Bihar megyei RMDSZ vezetői érintettek. Hozzátette: a választások kimenetelétől függetlenül tudvalevő, hogy ugyanazok a kétes hitelű politikusok maradnak a kulisszák mögött, akik már hosszú évek óta uralják a Bihar megyei RMDSZ-t.