»
2023. június 22. csütörtök
Wagner Nándor-kiállítás nyílt a világhírű szobrász szülővárosában
Wagner Nándor (1922–1997) emlékére nyílt június 20-án tárlat a világhírű szobrász szülővárosában, Nagyváradon a Szent László Napok keretében. Megkoszorúzták a szülőházán álló emléktáblát is.
A Bihar megyei könyvtár aulájában a Magyarországon, Svédországban és Japánban hírnevet szerzett szobrász főművének, a Filozófiai kertnek a másolata látható mától szeptemberig. A szoborcsoport teljes nagyságú, 3D nyomtatóval készült másolatát Wagner Nándor születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly állították ki a Műcsarnokban, ez tekinthető meg Nagyváradon is.
Wagner Nándor élete legfontosabb alkotásának nevezte a szoborcsoportot, melynek körben álló alakjai az öt nagy világnézet-formáló – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce –, míg a körön kívül, egy vonalban Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Mahatma Gandhi áll. A szoborcsoport egy-egy példánya Japánban és a magyar fővárosban, a Gellért-hegyen áll.
A nagyváradi kiállításon a szoborcsoport kópiája mellett a művész és két éve elhuny özvegye, hagyatékának gondozója, Wagner Chiyo mellszobra is megtekinthető. A tárlat közönségét Ancuța Șchiop, a könyvtár igazgatója és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora beszédében a mű spirituális üzenetére hívta fel a figyelmet: mindegyik alaknak a gondolata ugyanarra mutat, a maradandóra, az örökkévalóra. Úgy vélte, a mű a békét jelképezi és együttgondolkodásra, meditációra hív.
Wagner Nándor pályáját és életművét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, értékelte. Kiss Sándor, a művész hagyatékát ápoló és a tárlat létrehozásában segítő Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy az alkotó hogyan vallott művéről: „Ebben az alkotásomban igyekszem minden lehetőséget megadni a kultúráknak, hogy közeledjenek egymáshoz azzal, hogy mindegyiket egyenlően kezelem.”
Elhangzott, hogy a tárlat kezdeményezői szeretnék, ha Tokió és Budapest után Nagyvárad is otthont adhatna a szoborcsoportnak, melynek meg is lenne a helye a PKE közelében kialakítandó kis téren, melyet zsinagóga, református és ortodox templom fog közre. A világhírű képzőművésznek már van alkotása szülővárosban, József Attila egészalakos szobrát 2005-ben állították fel.
Wagner Nándor Nagyváradon született, iskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta Magyarországot és Svédországban telepedett le, ahonnan 1967-ben Japánba költözött, itt is hunyt el. Alkotótevékenysége mindhárom országhoz kötődik, Magyarországon, Svédországban és Japánban is több köztéri szobra van.
A könyvtári tárlatnyitó után a szobrász maroknyi tisztelője az Ady Endre utcai szülőházhoz vonult, ahol koszorúkat helyeztek el a szerény emléktábla alatt. Itt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki sokat tett Wagner Nándor „hazatéréséért”, röviden megemlékezett a szobrászról, majd közösen elénekelték a Himnuszt.
.jpg)
.jpg)
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének