Az avatót megelőző hálaadó istentiszteleten Tőkés László előző királyhágómelléki püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Mint mondotta, mély érzéseket vált ki belőle az 1956-os szabadságharc emléke, többek között azért, mert még mindig mentséget élveznek a társadalomban azok, akiknek kezükhöz vér tapad. Közel hat évtizeddel a forradalom után eljött az ideje annak, hogy levessük magunkról a visszahúzó örökség terhét, és végre sorsunk fölé emelkedjünk – hangsúlyozta az igehirdető, egyben rámutatva arra, hogy a „kegyelem igéje”, az isteni igazságosság nyújthat vigasztalást az utókor számára.

  Pálfi József várad-réti lelkipásztor az emlékpark kialakításának jelentőségéről szólva kifejtette: céljuk az volt, hogy mindenki, aki a templomkertbe lép, érezze és tudja, hogy a várad-rétiek számára fontos ´56 szellemisége. Annál is inkább, mivel az 1944 szeptemberében lebombázott templom helyén 1956 késő őszére készült el a jelenleg is álló istenháza.

   Az ünnepi esemény kiemelt meghívottja Wittner Mária volt, akit az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A megtorlások túlélőjeként, napjainkban különösen érvényes következtetéseket fogalmazott meg. Mint mondotta: nem szabad hagynunk, hogy meghamisítsák történelmünket, és a „csőcselék forradalmának” csúfolják nemzeti szabadságunkért vívott küzdelmünket. Nekünk, túlélőknek kötelességünk lemosni a gyalázatot a mártírok emlékéről, hangsúlyozta Wittner Mária. Rámutatott arra, hogy a „pesti srácok” a hit, a remény és a szeretet jelszavaival felvértezve szálltak szembe az elnyomókkal, legyőzve félelmeiket. Nekünk is le kell győznünk a félelmet, hiszen csak ezáltal válhatunk szabadokká, hangzott el. Visszaemlékezésében Wittner Mária Tóth Ilona emlékének is adózott, akit 1957-ben végeztek ki a kommunisták.

   Az emlékmű előtt Bába Iván, Magyarország Külügyminisztériumának államtitkára mondott beszédet megemlékezvén az 1956-os szabadságharc partiumi és erdélyi áldozatairól. Kifejtette: a forradalmi helyzet megmutatta a nemzet természetes egységét, és oszthatatlanságát. A gyilkosokat nevükön kell neveznünk, az áldozatok emlékét pedig meg kell őriznünk az utókornak is – hangsúlyozta az államtikár.

    Az ünnepség zárásaképpen a résztvevők – mintegy félezren – elhelyezték a kegyelet koszorúit a márványtalapzatra.

    Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében a meghívottak látogatást tettek a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán kialakított panteonban, ahol – a váradiak közösségében – az 56-os emléktáblát is megkoszorúzták. A méltóságteljes megemlékezésen beszédet mondott Tőkés László EMNT-elnök, Török Sándor, a szervezet Bihar megyei elnöke, továbbá Wittner Mária és Bába Iván anyaországi meghívottak is.