Erdélyi Magyar Néppárt alakul

Székelyudvarhelyen, 2010. december 4-én tartotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését. A 210 küldöttből jelen lévő 205 területi képviselőt, az EMNT szakbizottságainak elnökeit, valamint a tizenöt tagú Elnökséget többek között levélben köszöntötte Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke is.

Magyarország legmagasabb közjogi méltósága üdvözletében – egyebek mellett – a következőket fogalmazta meg: „A rendszerváltoztatás lehetetlennek tűnt 1980-ban, ahogy 1990-ben az autonómia, amiben valakik reménykedtek, valakik pedig elfelejtették. Az előbbieknek lett igazuk. Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne a visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni, csupa nagy betűvel REMÉLNI, hiszen ez a kereszténység egyik alappillére is. Ebből és a hitből fakad az a szeretet, mely minden szabadságvágyó erdélyi polgárt összeköt.”</p>
A Magyar Kormány részéről Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője osztotta meg gondolatait. Tartalmas beszédében az anyaországi politikus rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely „megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel”. Itt az ideje, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes. Répás Zsuzsanna kijelentette: a Magyar Kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia, amely, megfogalmazása szerint, „a közösség felelős szabadsága”. „A különböző autonómiaformák jelentik ma a garanciát elszakított nemzettársainknak, ezért a magyar államnak kötelessége támogatni ezeket a törekvéseket” – mondta a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője. Világossá kell tenni, fogalmazott Répás Zsuzsanna, hogy Európában nem lehet kettős mércével mérni: az az autonómia, amely a kontinens számos nemzeti közösségét megilleti, az megilleti az erdélyi magyarságot is. A helyettes államtitkár hozzátette: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy legfontosabb céljainkat csak a legszélesebb összefogással tudjuk elérni. A Magyar Kormány most ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket, jelentette ki Répás Zsuzsanna, kiemelve, hogy Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partnerük volt és marad a továbbiakban is.

A köszöntések után Tőkés László, az EMNT elnöke tartotta meg összegző és programadó beszédét. A Kós Károly-i „Kiáltó Szó” prófétizmusára építve az erdélyi EP-alelnök az „élni és dolgozni akaró” erdélyi magyarság számára kettős célt jelölt meg: az erdélyi magyarság nemzeti autonómiáját, valamint a magyar uniót az Európai Unióban. A püspök kijelentette: mindig az igazságra kell építeni, hiszen „a mi igazságunk a mi erőnk”, tehát ilyen értelemben „igazságpolitikát” kell folytatni: az igazságot ki kell mondani, ezt követően pedig cselekedni kell. Most, a 2010-es magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a „kegyelmi idő”, amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Ahogyan a Vasfüggöny innenső oldalán rekedt országokban is be kell fejezni és ki kell teljesíteni az érdemi változásokat, ugyanúgy a nemzetpolitikában is rendszerváltozás szükségeltetik, jelentette ki Tőkés László. Le kell zárnunk végre a súlyos örökséggel terhelt XX. századot ahhoz, hogy elkezdhessük a magyarság és Európa igazi XXI. századi történelmét – mondta az EP-alelnök, tehát – divatszóval – az „európai projekt” számunkra csakis akkor lehet sikeres, ha annak részeként a „magyar projekt” is kiteljesedik. Ennek részeként hirdette meg az EMNT december 1-jén a Kempinski Szállóban a „Magyarnak lenni jó!” mozgalmat, amely a kettős állampolgárság népszerűsítése mellett az elkövetkezendő romániai népszámlálás fontosságára irányítja a figyelmet.

Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot”, amit az elmúlt években „rákentek” a „felelősség nélküli” politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól.

Politikai irányváltásra van szükség – mondta az EP-alelnök. Az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést a püspök. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban”. Ezen túlmenően pedig jó lenne, ha a magyar állampolgárság kérdésében is egyértelműen állást foglalna a romániai magyar parlamenti párt, mert míg egyes képviselői – mint például Frunda György, Seres Dénes és Derzsi Ákos – határozott nemet mondanak a magyar közjogi együvétartozás lehetőségére, addig szervezeti szinten a szekér jobbról előzi a lovakat, az állampolgársági honlapról leszedett szövegeket nyomdai úton sokszorosítva kampányolnak a magyar állampolgárság mellett. Ez utóbbi felvilágosító és népszerűsítő munkát egyébként szívesen fogadjuk, mondotta Tőkés László, mert így legalább az elmúlt években a magyar közpénzek „osztogatásakor” kezelési költség jogcímén lenyúlt adóforintok százmillióiból legalább egy kis rész visszajut az erdélyi magyar közösséghez.

A Magyar Népi Szövetségtől datálható egységdemagógián túl kell lépnünk – hangsúlyozta az EMNT elnöke. Románia nemsokára belép a schengeni övezetbe, így tehát minden akadály elhárul az elől, hogy cselekvően részt vegyünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében – a tizenötmilliós magyar nemzet így állhat talpra az egységesülő Európában. Plurális, az európai értelemben vett sokszínű egységre van szükség, jelentette ki Tőkés László. „Az elmúlt évtizedekben mindent megpróbáltunk, hogy a helyes útra tereljük a politikai szervezeteinket” – hangsúlyozta a püspök, és rámutatott: míg a Magyar Polgári Párttal strukturális gondok vannak, illetve vezetőivel nem talál a szó, addig az RMDSZ-szel létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot – ám ez a szükséges keret áldozatává vált az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikájának.

Éppen ezért szükségesnek tartja egy új párt létrehozását, szögezte le Tőkés László, és a küldöttgyűlésnek javasolta, hogy támogassák egy befogadó jellegű gyűjtőpárt megalapítását. Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván.

A továbbiakban a küldöttgyűlésen az elmúlt egy év megvalósításairól számoltak be a partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi régióelnökök, a munkájuk eredményeként egyfajta szakpolitikai problématérképet vázoltak a szakbizottsági elnökök, és sor került a partnerszervezetek – így a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének – a küldöttgyűléshez intézett üzeneteinek tolmácsolására is. A Székely Nemzeti Tanács elnökének, Izsák Balázsnak a levelét Tulit Attila alelnök olvasta fel, ebben többek között a közös célok érdekében történő, a személyi ellentéteken felülemelkedő összefogást szorgalmazott az EMNT egykor integráns részét képező székely közképviselet vezetője.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség részéről a brassói származású Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Kiemelt napirendi pontként Gergely Balázs megbízott igazgató bemutatta a létrehozott Demokrácia Központok hálózatát, ismertette annak céljait, fontosabb programjait, illetve struktúráját. Borbély Zsolt Attila a „Magyarnak lenni jó!”programot bontotta ki részletesebben, majd az országos tisztújítás következett. Ennek során Illyés Szabolcs javaslatára az Országos Küldöttgyűlés egy évvel meghosszabbította az elnökség mandátumát.

Végezetül Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet. A határozattervezet preambulumában a többek között azzal indokolták az új politikai formáció szükségességét, hogy „az elmúlt húsz esztendő kevéssé vitt bennünket közelebb” az erdélyi magyarság stratégiai céljainak megvalósításához, „mivel a közösségünk politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű hivatását és feladatát”. Éppen ezért, hangsúlyozta Toró, az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviseleteként szükség van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására, amely pártnak „olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben minden, az említett értékeket magáénak valló, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett.” – áll a később elfogadott határozat szövegében.

A pártalapítás kapcsán kisebb vita alakult ki, mert bár abban egyetértettek, hogy szükség van egy hiteles, valóban az autonómia iránt elkötelezett politikai pártra, egyesek az időzítést nem tartották alkalmasnak, mások pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy óriási munka egy párt bejegyzése Romániában. Végezetül nyolc tartózkodás mellett a Küldöttgyűlés elfogadta a pártalapítást szorgalmazó határozatot.

Legyen külön állami ünnep
Az országos küldöttgyűlés résztvevői elfogadták Jakab István, az EMNT Maros megyei elnökének javaslatát Románia nemzeti ünnepe időpontjának módosításáról, mivel a magyarok nem ünnepelhetik december elsején Erdély elcsatolását – ezt abszurdum lenne elvárni. Jakab felhívta a figyelmet: bár a nemzeti ünnepet tiszteletben tartják, de örvendetesnek találná, ha konszenzus eredményeképpen kijelölnének egy állami ünnepet is, amelyet Románia összes állampolgára sérelmek és félelmek nélkül közösen meg tudna ülni.

Este a székelyeknél
Az egész napos tanácskozást követően este, december 5-e előestéjén a „korszakzárás” jegyében rövid megemlékezésre és ünnepi műsorra került sor a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A megemlékezőket levélben köszöntötte Mádl Ferenc egykori – a 2004-es népszavazás idején hivatalban lévő – köztársasági elnök, aki üzenetét ekképpen zárta: „Hat évvel ezelőtt, a világosság születésére várva ijesztő sötétség szakadt ránk. A virrasztás nem volt hiábavaló: azóta kivilágosodott. De a sorsunkról döntő cselekedetek ránk várnak. Ezekhez a tettekhez kívánok mindannyiuknak bölcsességet, türelmet, erőt – és Karácsony felé közeledve: békességet a jóakaratú embereknek.” Szintén levélben szólt az egybegyűltekhez Böjte Csaba atya, aki egyebek mellett arra figyelmeztetett: „Trianonra sajnos a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény nem végleges gyógyír, az ott felszakadt gondokra, kérdésekre, e térségben élő népek csak együtt adhatnak választ! Én szívből remélem, hogy amit a huszadik század elvett a Kárpát-medencétől: a békés, testvéri együtt gondolkodást, a bizalomból fakadó békét, azt a huszonegyedik század elhozza, visszaadja és akkor az itt élő népek jókedvű munkával, közösen, mindannyiunk örömére tündérkertté tehetik ezt a földet.”

Az este első szónokaként Gazda József, a nagy nevű tanár és közíró, az SZNT alelnöke tartott sodró lendületű beszédet, amelyben a kutatásai és utazásai tapasztalatai alapján a Kárpát-medence, sőt, világszerte fennmaradt és érezhető nemzeti öntudatról számolt be. Dacára a XX. századi megpróbáltatásoknak, mindenütt kimondták és ki kell mondani, hogy „magyarnak lenni jó”, hangsúlyozta „a jelenkori magyarság Julianus barátja”, ahogyan Tőkés László nevezte ezt követően rövid ünnepi beszédében.

A megemlékezést a baróti Transylmania együttes rövid koncertje teljesítette ki. A magyar népdalkincsből, illetve a népi dalkultúrából építkező nemzeti rockegyüttes előadását követően a résztvevők égő fáklyákkal és gyertyákkal Orbán Balázs szobrához vonultak, ahol piros-fehér-zöld szalag mentén „összekapaszkodva” elénekelték a Magyar Himnuszt.

Székelyudvarhely, 2010. december 5.