Tunne Kelam észt képviselő alkalmi beszédében elmondta, hogy következetes szabadságharcosként ismeri Tőkés Lászlót, akivel több ügyben is közösen léptek fel, elsősorban a kommunista múlttal való szembenézés terén. Ennek kapcsán elmondta, hogy az észt nemzet a szovjet kommunista diktatúrának lett az áldozata, ellenében vívta ki 1991-ben a függetlenségét. Mint ismeretes, a Molotov–Ribbentrop-paktum néven elhíresült német–szovjet szerződés véget vetett a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – függetlenségének. A Baltikum szabadságtörekvéseinek egyik kimagasló pillanatára 1989 augusztusában került sor, amikor a függetlenségért közel kétmillió ember élőláncot alkotott. Kelam képviselő kifejtette, hogy a kelet-közép-európai országok szabadságharca nagyban hasonlít egymáshoz – azonban közel negyed századdal a rendszerváltozás után sajnos még most sem mondhatjuk el, hogy a kommunizmus örökségétől megszabadultunk. Erre nézve igen beszédes példa az, ami Romániában zajlik, a Tőkés László ellen irányuló szégyenletes politikai lejárató kampány. „Folytatnunk kell a kommunizmus elleni küzdelmet” – emelte ki; ehhez az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja nagymértékben hozzájárul.

Kelam képviselő gondolataihoz kapcsolódva Herbert Dorfmann néppárti képviselő elmondta, hogy ő egy olyan országból jött, ahol a huszadik század egy másik gyilkos rendszerével, a náci-fasiszta diktatúrával találták magukat szembe. Dél-Tirol hányatott történelmét felidézve kiemelte, hogy a legnehezebb korszakot a fasizmus alatt élték meg, amikor olaszok mesterséges betelepítése által próbálták elolaszosítani a régiót, azt követően, hogy a második világháború kezdetén Hitler és Mussolini paktumot kötött a kényszerű beolvadásukra vagy kitelepítésükre nézve. Bár az 1946-ban Párizsban megkötött Gruber–De Gasperi egyezmény értelmében a német nyelvű Dél-Tirol széleskörű kulturális autonómiát kapott, a mai Dél-Tirol világszerte példaként szolgáló nagyfokú autonómiáját több évtized kitartó küzdelme hozta meg. A közössége által gyakorolt autonómiát bemutatandó Dorfmann képviselő azt mondta: „Békét, stabilitást, jólétet hozott számunkra az autonómia. Jó lenne, hogyha Kelet-Európa országai is alkalmaznák a dél-tiroli modellt”. A szélesedő önigazgatási lehetőségek jegyében elmondta, hogy az olasz parlament éppen a napokban döntött arról, hogy ezután a helyi adókat maguk a helyi hatóságok gyűjtik be, és nem kell majd erről elszámolniuk a központi hatóságok felé. Fontos kiemelni, hogy ma Dél-Tirol az olasz állam által begyűjtött adók 90%-át visszakapja. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy bár Olaszország és Ausztria között kétoldalú nemzetközi egyezményről beszélhetünk – mely esetben a védhatalmi státusz kérdése az ENSZ által emelkedett nemzetközi szintre –, természetes, ha a mai uniós keretek között az anyaország a határain túl élő kisebbségek megmaradásának érdekében közösséget vállal. Végezetül visszatérve a kisebbségi kérdésre, elégedetlenségét fejezte ki az EU kisebbségvédelmi politikájával szemben, és hangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos Európában azt elérni, hogy a kisebbségi helyzet ne teher legyen, hanem lehetőségnek számítson.

Zárszavában Tőkés László EP-képviselő megköszönte kollégái támogatását. Ugyanakkor arra kérte őket, hogy tudatosítsák országaikban a kelet-közép-európai államok késedelmes csatlakozásának okát: a kommunista diktatúra visszahúzó erejét.

A látogatás második napján a csoport Brüsszel nevezetességeivel – Atomium, Mini-Európa Park, Főtér (Grand Place) – ismerkedett meg.