2010. november 18. csütörtök

Heti összefoglaló

Ezen a héten az Európai Parlamentben Tőkés László EP-alelnök munkarendje a szolidaritás, az emberi jogok és méltóság tisztelete kulcsfogalmai köré szerveződött.

Kedden, november 16-án, Jaroslaw Walesa szervezésében „Szolidaritás a jövőért” címmel került sor arra a rendezvényre, melynek díszvendége a lengyel rendszerváltás legendás alakja, Lech Walesa volt. A Szolidaritás 30 éves megalakulása alkalmából rendezett konferenciát Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Felszólalt többek között Tune Kelam észt néppárti képviselő, aki az európai szolidaritás és a demokráciáért való harc folytonosságára hívta fel a figyelmet. Sandra Kalniette litván néppárti képviselőasszony Lech Walesa történelmi érdemei iránti elismeréssel szólt Lengyelországnak a rendszerváltozás elindításában játszott szerepéről.

Tőkés László beszédében méltatta Lech Walesa, a Szolidaritás alapítója, volt lengyel elnök küzdelmes életútját. Az erdélyi képviselő az Istenbe vetett hit fontosságáról szólva kegyelettel emlékezett meg a mártírhalált halt Popielusko atyáról, és a lengyelországi római katolikus egyházi ellenállás kapcsán felidézte, hogy a kommunista diktatúra elleni felkelés Romániában is az egyház kebeléből, a temesvári református gyülekezetből indult, amelynek templomát 1990 legelején az elsők között a konferencián is jelen lévő Hans-Dietrich Genscher látogatta meg. 2010-ben, a forradalom 20. évfordulóján Lech Walesa volt a temesvári megemlékezések egyik jeles előadója. A két évtizeddel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozást tovább kell folytatnunk az Európai Unióban – jelentette ki az EP alelnöke.

Szintén kedden került sor a DROI (emberjogi albizottság) zártkörű találkozójára az aggasztó oroszországi emberjogi helyzet, különösképpen az újságírók ellen megújuló erőszakos támadások témakörében. Heidi Hautala bizottsági elnök szerint a fő probléma az, hogy az emberi jogok kérdése háttérbe szorul az EU-Oroszország közötti magas szintű kapcsolatokban. Tőkés László vállalta, hogy az oroszországi emberi jogi, sajtószabadság elleni sérelmeket az EP bürójában is felveti. A bizottsági ülésen jelezték: november 29-én az EP-ben közmeghallgatásra kerül sor az oroszországi emberi jogi helyzetről.

Szerdán, november 17-én Andrey Kovatchev bolgár néppárti képviselő szervezésében „Bulgária kitartó európai álma: 1944–1989” címmel rendezett közmeghallgatást. A rendezvényre a bolgár politikai foglyok mellett meghívást kaptak az egykori áldozatok hozzátartozói valamint a bulgáriai kommunizmus történetét feltáró újságírók és kutatók is. Tőkés László irodáját programtorlódás miatt Ferenczy Zsuzsa és Szilágyi Zsolt képviselték. Sandra Kalniette néppárti képviselő, aki maga is egy büntetőtáborban született, támogatásáról és elismeréséről biztosította a kommunista rendszer bolgár áldozatait, Tune Kelam néppárti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-közép európai országokban a kommunizmus hazugságra és erőszakra épült. Antonio Lopez-Isturiz White, az Európai Néppárt főtitkára hangsúlyozta, hogy a néppárt volt az a politikai erő Európában, amely már az ötvenes évektől kezdődően következetesen harcolt a kommunizmus ellen. A magas rangú politikus kijelentette: a rémtettek nem merülhetnek feledésbe, ez óvhat meg bennünket attól, hogy újból elkövessék őket.

A meghallgatást Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke zárta. Pöttering köszönetet mondott Kovatchev képviselőnek a konferencia megszervezéséért. Kiemelte, az Európai Unió 27 tagállamát és több mint 500 millió polgárát nem csupán a politika, hanem annál sokkal erőteljesebben a szolidaritás, az emberi jogok és méltóság tisztelete tartja össze. Ez a szolidaritás élt a kommunista elnyomás alatt is azokban az emberekben, akik szembeszálltak a hatalommal. A mi nemzedékünk még őrzi emlékeiben kontinensünk megosztottságát, azonban annak a felelőssége is ránk hárul, hogy gyermekeink – a múlt hibáinak ismeretében – ezek megismétlődését megakadályozhassák, mondta a volt EP-elnök. Ennek egyik eszköze a 2009-ben általa indítványozott „Európai Történelem Háza” lehet, amelynek céljai közt a múlttal való szembenézés és az európai identitás erősítése is szerepel, tette hozzá Pöttering. Végezetül hangsúlyozta, közös európai jövőnk záloga az emlékezés és megbékélés.

Szintén szerdán került sor az Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciója által szervezett konferenciára „Függetlenség Európában” címmel. A konferenciára azon népcsoportok vezetőit hívták meg, akik az unió keretein belül keresik az önrendelkezés jogának békés úton való gyakorlásának lehetőségeit. A rendezvényen Tőkés László alelnökkel közösen Szilágyi Zsolt kabinetfőnök is jelen volt. A skót, katalán, svéd és flamand előadók egybehangzó véleménye szerint az önrendelkezési jog megvalósítása megerősítheti az unió belső kohézióját és gazdasági teljesítőképességét, hiszen a saját magukat igazgatni, irányítani tudó nemzetek, területek teljesítőképessége, rugalmassága bizonyítottan nagyobb, mint a központosított nemzetállamoké, fogalmazódott meg a következtetés.

Brüsszel, 2010. november 18.