A Partium Kiadó gondozásában, a közelmúltban jelent meg Rókusfalvy Pál pszichológus legújabb kötete „Pszichológia: az emberi életdráma tudománya” címmel. Az elismert pszichológus ennek apropóján tartott előadást Nagyváradon, amelyben többek között a nemzet önismeretének, illetve identitászavarának kérdéseiről beszélt. Kifejtette: nem a nemzetnek van önismerete, hanem az azt alkotó egyéneknek, ebből adódóan a magyarság identitástudatának megőrzéséhez arra van szükség, hogy „a magyar ember magyarként éljen”. Identitászavar kialakulásához a torz önismeret, a pesszimizmus, vagy az életszínvonal csökkenése egyaránt vezethet, mondotta Rókusfalvy Pál, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezt mesterségesen is elő lehet idézni, például történelemhamisítással keltett bűntudattal, a pesszimizmus gerjesztésével, etnikai tisztogatással. Előadásának egyik kulcsgondolata az volt, hogy nemzeti kötődés nélkül nem beszélhetünk önazonosságról, de európaiságról sem. A kötetet Lázár Sándor neveléspszichológiai kutató, egyetemi oktató méltatta.

   Tőkés László EP-alelnök felszólalásából megtudhattuk, hogy a könyv kiadásában nagy szerepet játszott a budapesti székhelyű Partiumi Egyetem Alapítvány. Az előadás során elhangzottakra utalva, az EP-alelnöke elmondta: Erdélyben Trianon óta mesterségesen gerjesztik az itt élők identitászavarát. Makkai Sándor néhai kolozsvári református püspök írta egyik munkájában, hogy azért hagyta el Erdélyt, mert felismerte azt, hogy kisebbségben nem lehet teljes értékű életet élni. Tőkés László, Reményik Sándor Ahogy lehet című verséből ihletődve azzal a gondolattal zárta mondandóját: „lehet, mert kell kissebségben élni Erdélyben”. 

   Az est második felében Véső Ágoston Munkácsy-díjas nagybányai festőművész életmű-kiállítását nyitották meg. Mostis Gergő, a PMMC igazgatója, a kulturális délután főszervezője szilárd, bölcs és erős jelzőkkel jellemezte a nemrég 80. életévét is betöltő művészt. Ugyanakkor elmondta, hogy a tárlat anyagában akár fél évszázaddal ezelőtt festett képek is fellelhetőek.

  Feledy Balázs budapesti művészettörténész méltatásában a magyar festősorsok különös útjáról szólt. A magyar modern festészet legnagyobb alakjai nem szülőföldjükön, hanem más országban lettek iskolateremtő alkotók. Ezzel szemben Véső Ágostont a hűség festőjének is lehet tekinteni, hiszen életpályája során mindvégig hű maradt szülővárosához, Nagybányához, hangsúlyozta Feledy Balázs. Kiemelte a művész szellemi és szakmai nyitottságát, újító készségét, a pasztellszínek varázslatos alkalmazásában is megnyilvánuló tehetségét. 

   Tőkés László köszöntőjében Véső Ágoston művészetének nemzeti karakterét húzta alá. Ha a képeket szemléljük, azt érezhetjük, hogy ez a típusú művészet önazonosságunk része, ezért óriási értéket képvisel „a fokozódó vizualitás, az ízléstelenség, illetve a manipuláció világában”. A korunkra jellemző látványbeli tobzódás egy olyan szennyezett képi világot teremt, amely miatt egyre kevesebb a műértő, mondotta az est házigazdája. Említést tett a püspöksége idején megálmodott, majd 16 évvel ezelőtt Véső Ágoston által valóssá vált felsőbányai művésztelep rendkívüli jelentőségéről is.

  Végül Véső Ágoston köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a tárlat megvalósulásához. Megjegyezte, hogy az elhangzott bíztató szavak nagyon sokat jelentenek neki annál is inkább, mivel egyre nehezebb a nagybányai festőiskola hagyományait ápolni a Zazar parti városban.

   A Zichy Ferenc Borklub szervezésében a programsorozat borkóstolóval zárult a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Ifj. Rókusfalvy Pál mutatta be saját, etyek-budai pincéjéből származó borait. 

 

Nagyvárad, 2011. december 18.