Mostis Gergő, a PMMC igazgatója köszöntötte a szép számú közönséget a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának Bartók-termében. Házigazdai minőségében Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszékötete közvetlen és közvetett módon is kapcsolódik az Európai Unió szellemiségéhez, nem véletlen tehát, hogy a kötetet tavaly novemberben Brüsszelben is bemutatták. A kommunista falurombolást – mely a bemutatott kötet központi témája – Tőkés László a verespataki bányaprojekt környezetromboló következményeivel állította párhuzamba. Elismerését fejezte ki a szerzőnek a témaválasztásért, hangsúlyozva, hogy a falurombolás áldozatává vált Bözödújfalu mementóként kell álljon az utókor előtt. Mint megtudhattuk, az Európai Unió népei közös történelmének bemutatására hivatott az a történelmi ház, amelyet a közeljövőben fog létrehozni az Unió. „A nagyok történelme jól ismert, de a modern Európa peremére szorult népek, nemzetek és kisebbségek történelmét nem ismeri az úgynevezett művelt világ” – mutatott rá Tőkés László, utalva a Székely Jeruzsálem című kötet egyedi témaválasztására. Személyes vonatkozású emlékeket is felidézve az EP-képviselő határozottan elítélte a kommunista falurombolást, s azzal zárta beszédét, hogy szükség van olyan értékes írókra, mint Szávai Géza, aki hivatásként felfogott szolgálatával járul hozzá a múlt feltárásához.

  Szávai Géza negyedik kiadást is megért, több nyelven megjelent Székely Jeruzsálem című esszéregényéről elmondta, a székely zsidózók történetét úgy akarta megírni, „hogy azt az eszkimók és a japánok is megértsék”. A könyv a 16. század végén zsidó hitre tért székely magyar közösség történetét és üldöztetését eleveníti fel, tudhattuk meg az írótól. Az 1940-es évekre egyedül Bözödújfaluban éltek még székely szombatosok – a fotókkal illusztrált kötet az ő sorsukra fókuszál.

A kulturális délután a képcsarnokban folytatódott, ahol Szondy Sándor miskolci fafaragó munkáiból nyílt – többek között népi hangszereket is bemutató – kiállítás. Mostis Gergő, a PMMC igazgatója az egyház, oktatás és kultúra hármas pilléréről beszélt, amelynek szellemében működik a Partiumi Keresztény Egyetem. Tőkés László a meghívott művész munkásságát méltatva elmondta, „közvetett értelemben vett művészi szakralitás köszön vissza Szondy Sándor minden művéből”. A határok feletti nemzetegyesítést a művészet és az irodalom síkján is meg kell valósítani, hangzott el. Végezetül a gyökerekhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta a művészetben is.

   Szondy Sándor munkásságát Bánszky Pál iparművész írásban méltatta, ezt  Mostis Gergő olvasta fel a közönségnek. A méltató úgy fogyalmazott: a hagyomány és a korszerűség, az ősi tudás és a modern népi kulturális szemlélet találkozik a művész munkásságában.