2011. március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából, a külügyminiszter javaslatára, Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, a csángók érdekében kifejtett tevékenységéért, a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak nemzetközi szintű elismertetéséért és érvényesítéséért, valamint a kisebbségi autonómia koncepció megvalósításáért végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseképpen, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak, a Finn Köztársaság korábbi kulturális miniszterének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése volt tagjának, az Oulu-i Egyetem docensének.

 

*          *          *

   Tytti Isohookana-Asunmaa docens asszony már hazája kulturális minisztereként is kiemelt figyelmet szentelt a különböző kisebbségek, a kis népek és népcsoportok kultúrája megőrzésének és fejlesztésének. Egyetemi oktatói minőségében számos publikációt jelentetett meg ebben a témakörben.

   1995-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése finn küldöttségének tagja lett, ezt követően pedig szélesebb összefüggésben kezdett foglalkozni az európai nemzeti kisebbségek helyzetével. Előterjesztése nyomán, 1998-ban a Közgyűlés elfogadta Az Ural-menti veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról szóló Határozatot.

   Európa-tanácsi munkája során került kapcsolatba a csángókkal is. Részletesen megismerkedett a csángók történelmével, kulturális értékeivel. 1999 júliusában felkereste a jelentősebb moldvai csángó településeket. Helyszíni tapasztalatait és következtetéseit egy nyolc pontból álló jelentésben fogalmazta meg. Fontosnak ítélte a csángók korrekt tájékoztatását arról, hogy milyen alapvető emberi jogok illetik meg őket. Szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomi liturgiában.

   Az Európa Tanács Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2001 áprilisában elfogadta a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által elkészített jelentéstervezetet. Ennek alapján a Strasbourgban ülésező Parlamenti Közgyűlés 2001 májusában elfogadta az 1521/2001-es Ajánlást, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a csángó kultúra védelmében. Ez a dokumentum a maga nemében az első volt, amely egy európai fórumon ilyen kendőzetlenül és részletességgel mutatta be a csángó közösség valós helyzetét. Európa csakis akkor lehet sikeres, ha meg tudja becsülni gyökereit, hagyományait, kulturális örökségét. Az ennek a gondolatnak a jegyében íródott Ajánlás híven tanúsítja, hogy a csángó-magyarok ügye európai ügyként kezelendő.

   Visszavonulva az aktív politikusi tevékenységtől, az Oulu-i egyetem tanáraként Tytti Isohookana-Asunmaa változatlanul megőrizte kapcsolatát a csángókkal. Rendszeresen felkeresi Csángóföldet, gyakori vendég a kisebbségek helyzetével foglalkozó szakmai rendezvényeken. 2003-ban a Csángó Kultúráért Díjjal tüntették ki.

   Munkája, európai elkötelezettsége, az általa vallott értékek elismerése alapján joggal tisztelhetünk benne egy igazi európait, mert a veszélyeztetett közösségeket és kultúrákat nem elég csupán nagy szavakban éltetni – amint Európában is sokan megelégszenek ennyivel –, hanem tenni, cselekedni is kell megmaradásunkért. Tytti asszonnyal együtt mi is csak ekképpen válhatunk igazán európaiakká.

2011. április 15.